Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
11. szám - Dr. Dombi András–Dr. Galbács Zoltán–Dr. Király Dezső: Oldott gázokat tartalmazó vízminták tárolási és tartósítási vizsgálata
520 Hidrológiai Közlöny 1980. 11. sz. Dr. Dombi A.—Dr. Galbács Z.—Dr. Király D.: Gázokat tartalmazó víz [í%] 1,0 0,5 [Nl/m 3] X *v \ " x \ \ \ 2 literes üvegben —X 1 literes üvegben —-X '-V 0,5 literes üvegben "—X 10 Tárolási idő [d] 15 II. A zárófelületek hatása a minták oldott gáztartalmának változására Annak megállapítására, hogy a zárófelületek milyen hatással vannak az oldott gáztartalom változására, a következő kísérletsorozatot végeztük: A zárófelület és a mintatérfogat arányának változtatása érdekében 0,5; 1 és 2 literes edényekbe vett minták egy sorozatát hűtőszekrényben tároltuk, és 1, 3, 9 és 16 nap után analizáltuk. A különböző térfogatú, szobahőmérsékleten tárolt minták esetében az oldott metán mennyisége 3. ábra. A metántartalom változása különböző felület-térfogat arányoknál Abb. 3. Anderung des Metangeluilts bei verschiedenen Oberfláchen-Rauminhalt-Verhaltnissen A metántartalom változására szobahőmérsékleten tárolt minták esetében, függetlenül attól, hogy adalékanyag volt-e az oldatban, már 3 napos tárolás után is mintegy 10%-os metán veszteség volt tapasztalható. 16 napos tárolás után 50% körüli értékre nőtt a veszteség. A különböző adalékanyagok között lényeges különbség nem mutatkozik, ellenben számottevő a különbség az eltérő hőmérsékleten tárolt mintasorozatok között. (A jelenség értékelésére a későbbiekben visszatérünk). A metánmennyiség változását az oldott oxigén és nitrogén mennyiségének változása is követheti, amint a 2. ábrán látható. A szobahőmérsékleten tárolt mintákban a tárolási idő növelése a nitrogéntartalom egyértelmű csökkenését eredményezte, az oxigéntartalom — a neomagnol adalék esetét kivéve — jellegzetes változást nem mutat. Ezzel ellentétben a hidegen tárolt mintákban a kisérőgázok mennyiségének változása ellentétes tendenciájú, az oxigén- és nitrogéntartalom is a tárolási idővel egyértelműen növekszik. A minta oldott oxigéntartalma neomagnol adalék alkalmazásakor nagymértékben megnőtt a tárolás folyamán. A 16 napos tárolás után az oxigéntartalom neomagnol hatására közel hétszeresére nőtt. A jelenség magyarázata a neomagnol kémiai összetételében keresendő. (A neomagnol bomlásakor oxigén képződik). A kísérletek eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. Az alkalmazott adalékanyagok hatására a vízmintákban oldott gázok mennyisége — az esetek többségében — adalékot nem tartalmazó vízmintákhoz képest lényegesen nem változik meg. Ezek az anyagok tehát alkalmazhatók baktériumölő tartósítószerként gáz-víz vizsgálatok során. 2. Az oldott gázok mennyiségének változására a tárolási hőmérséklet lényeges hatással van. Kézenfekvő az a feltételezés, hogy ezen változásokat a mintatartó üvegedény zárására javasolt és alkalmazott gumimembránon (cumin) keresztül megvalósuló gáztranszport okozza. 6 , , 8 „ 10 12 Tárolási idő [d] 1. ábra. A tárolási hőmérséklet hatása az oldott gáztartalomra Abb. 4. Einfluss der Speicherungs-Temperatur auf den gelösten Gesgehalt 18 16 t 1 • A égtér összetételi 8 tf % '1 tf % \ 8 tf % '1 tf % , <'— —Á ^ A. 0., | 0 4 8 12 16 20 24 28 32 Hőmérséklet [c°] 5. ábra. Az oldott levegőkomponensek hőmérséklet függése Abb. 5. Temperatur- Abhángigkeit der gelösten Luftkomponenten
