Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

11. szám - Dr. Toókos Ildikó: A frissvíz-felhasználás csökkentésének lehetőségei az iparban

Dr. Toókos I.: Frissvíz-felhasználás csökker&ésének lehetőségei Hidrológiai Közlöny 1980. 11. sz. 507 jelenleg 200 000 m

3/nap a kapacitása, amit a végleges kiépítésnél duplájára emelnek.) A szennyvíz ipari célra történő igénybevétele tehát lépcsőzetesen történik. Az első felhasználók autógyár és farostlemez-kombinát volt. 6. táblázat A moszkvai szennyvíz bakteriológiai minősége Tabelle 6. Bakteriologisclie Beschaffenheit des Abwassers von Moskau KíMara- sór- , , ,, üóli-szám csírát e- -u-,,- - - ., <lek le- lanítás Koli-szám csirátklór tok lanítás után r (1

1 . előtt [ mg/1] szama kontakt idő : 30 porc 1,5 18 3473 -10

6 ±697 40 ±7 1,0 33 4585 -10

6 ±1553 525 ±70 0,3 10 5234 -10

6 ±1472 1970 ±129 kontakt idő : 15 perc 1,0 17 4073 -10

6 ±544 2490±161 1,5 18 4072 -10

6 ±653 1000 ±125 A kommunális szennyvizek ipari célra való újrafelhasználatánál ma még nagyon döntő a gazdaságosság, ami főként az ipari termelés (profit) -centrikus szemléletből adódik. Olyan helyeken tehát, ahol a városi víz jó minőségben és megfelelő menynviségben rendelkezésre áll a kérdés legtöbbször fel sem merül. Egyre gyakoribbak azonban azok a helyek, ahol választék nincs, a felszíni vízkészlet kimerült, vagy olymértékben és olyan anyagokkal szennyeződött el, hogy célszerűbb a szennyvíz újrahasználathoz folyamodni. Ennek költségekétrészből tevődik össze: a/ az újrahasználatra alkalmassá tett víz termelési költsége, beleértve a vízért a közműnek fizetett költségeket, a vezetékrendszer kiépítését, stb.; b/ ennek a víznek további kezelése, a kívánt célra való felhasználás érdekében. Az ipar számára a felújított víz ára lényegesen kisebb, mint a frissvíz ára. A kiegészítő kezelési költségek azonban bőségesen kiegyenlítik ezt a különbséget. Ezek a kezelési költségek a felhasználási cél minőségi igényének, a kapott víz minőségének és a forgalomban lévő víz mennyiségének a függvényei elsősorban, de sok más tényező is közrejátszik. (Pl. a recirkulációs rendszerben lévő hűtővízhasználatnál, az iparban történő kezelés költsége, az ipari felmérések szerint a legkisebb érték ötszörösére is felment.) Az újrafelhasználásra alkalmassá tett víz kezelési költségét természetesen nem fedezi az ipar által a közműnek fizetett vásárlási díj. A közműnek azonban mégis törekedni kellene a szennyvizek megfelelő, ill. minél tökéletesebb megtisztítására, ugyanis a vízeladásból származó bevétel minden esetben előnyös, nem is beszélve a vízhiány miatt perspektivikusan mindenképpen várható kényszerítő körülményekről. Összefoglalás Az egyre csökkenő mennyiségben és rosszabb minőségben rendelkezésre álló vízkészlet világvjpzrnylatban szükségessé teszi a vízzel való takarékosság és a racionális vízhasználat lehetőségeinek kihasználását. A tanulmány a teljesség igénye nélkül vizsgálja az ezzel kapcsolatos megoldásokat, külön tárgyalva a tényleges vízhasználat csökkentéséhez vezető utat és a vízujrahasználat módozatait. A tényleges vízhasználat csökkentésére számtalan lehetőség kínálkozik a műszaki intézkedésektől és az apróbb, egyszerűbb műszaki felszerelésektől a vízgazdálkodás fejlesztését célzó technológiai átalakításokig. Ezek legtöbbje az üzemben egymás mellett kerül alkalmazásra, de egy-egy nagyobb arányú vízgazdálkodás-technológiai módosítás önmagában is nagyarányú eredményt hozhat. Ebben a csoportban foglalkozik a tanulmány a vízfelhasználás csökkentését célzó gyártástechnológiai módosításokkal, fejlesztésekkel (környezetkímélő technológiák), röviden bemutatva néhány példát. Legnagyobb jelentősége a vízújrahasználatnak van. Az általánosan elérhető víztakarékosságot 60%-ban jelölik meg (25-85% határértékekkel). Ez az iparban lehet: a) az ipartelep hűtővizének újrahasználata hűtési, vagy egyéb célra; b) az ipartelepen a technológiai folyamatokban használt víz, soros és recirkulációs rendszerekben való újrahasználata; c) az ipar saját szennyvizének különböző célú visszaforgatása; d) kommunális szennyvizek újrahasználata. Az első három csoporttal részletesen, példák bemutatása mellett, egy kapcsolódó tanulmányban fogunk foglalkozni. A kommunális szennyvizek ipari célra történő újrahasználatánál vezet a hűtővízre való igénybevétel és sokkal kevésbé elterjedt a bojler tápvízként és a termelési folyamatokban való felhasználás. A szennyvizek maximális mértékű megtisztítása és a különböző felhasználási célra történő előkészítése megköveteli a szennyvíztisztítás és a vízelőkészítés műtárgyainak felhasználását és harmonikus együttműködését. Külföldi gyakorlat szerint a szennyvíz megfelelő mértékű megtisztítása (4., 5. táblázat) a közmű feladata, a szállítás és a speciális célra történő előkészítés költségei az ipart terhelik. IRODALOM [1] Altowski, G. S.: Die Nutzung goreinigtor Abwasser für die industrielle Wasserversorgung in Moskau WWt. 29. No 8. p. 278—279 (1979). [2] Arbuckle, W. S.: Disposal of dairy wastes by produots from milk. AVJ. Publishing Co. Inc. Westport. p. 403 (1970). [3] Bombeu, J. L., Brown, G. E., Farkas, D. F.: Integrated Blanching and Cooling to Reduce Plánt Effluent Environ. Prot. Techn. Ser. EPA. 0(50/2— 74—058. p. 120 (1974). [4] Croswhite, W. M., Caravan, R. E., Macon, J. A.: Water and Wasto Management in Poultry Processing EPA-W. P. 0. R. Series 12 000—03/71 p. 323 (1971). [5] Fenton, M. R. J., Mill, Oh. G.: Use of ultrafiltration reverse-osmosis systems for the concentration and fractionation of whey. Journal of Food Science. Vol. 36. p. 14. (1971). [6] Gábor B.: A kohászat, a felületkezelő, az olaj ós a cukoripar vízújrahasználatának speciális problémái Vízminőségi és Víztechnológiai Konferencia 2/e Összefoglaló előadás. Budapest, 1979. okt.