Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

11. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Scheuer Gy.—Schweitzer F.: Hévízforrások fejlődéstörténete Hidrológiai Közlöny 1980. 11. sz. 501 gen Entwicklungsprozesses entstanden. Die einzelnen Entwicklungsperioden sind durch die Süswasser-Kalksteine in den Quellablagerungen gekennzeichnet und festgehalten. Mit ihrer Hilfe können jene Prozesse verfolgt werden, die zum heutigen Zustand führen. Laut den Untersuchungen bieten die SüsswasserKalksteinvorkorninen vom oberen Pannon beginnend eine verlassliehe Grundlage zur Rekonstruierung des Paláo-karsthydrogeologischen Verháltnisse, weil die neuesten Fauna-Funde bestátigt habén, dass die im Budaer Gebirge bekannten áltesten Süsswasser-Kalkstelne im mittleren Teil des oberen Pannons entstanden sind. Aufgrund der Daten und der geologischen Kenntnisse waren schon bis zum oberen Pannon sámtliche Gegebenheiten ausgebildet, die Vorbedingung für das Entstehen der thermalen Karstquellen sind: ein karstiges Oberfiáchen-Einzugsgebiet, wo Niederschlagswasser in das Karstsystem gelangt, weiters die in die Tiefe gesunkenen und mit wasserdiehten Sedimenten bedeckten karbonathaltigen Thermalwasserspeicher, über die das Karstwasser an einen langen und verwickelten Weg zurücklegen im wesentlichen zu einem thermalen Karstwasser wird. Aufgrund von gebietlicher Verteilung, Grösse und Machtigkeit als auch von Altér der Siisswasser-Kalksteinvorkommen kann festgestellt werden, dass die Thermalquellen im oberen Pannon im südliehen und westlichen Teil der damaligen Erosionsbasis entlangt den Kiistenzügen der Binnensee entsprungen sind. Nach dem oberen Pannon begann auf Einfluss der Oberflachenentwicklungsprozesse eine karsthydrodvnamische Umlagerung. Die Altén Quellen versiegten, und die neuere Quellenfunktionierung breitet sich sukzessive auf die östlichen Randgebiete des Gebirges aus und infolge ihrer Weiterentwicklung kain die heutige Lage zustande. Das Versiegen der Quellen und die Entstehung von neuen Quellen kann rlann über stufenweisen Aufstieg der Berge über "die dainit verbundenen stufenweisen Erosion und Einschneidung der Taler erklárt werden, weil diese Prozesse unter den wasserdiehten Formationen die Auspráparierung der in immer tiefenen Schichten vorfindbaren karstigen wasserführenden Gesteine ermöglicht habén. Die periodische Wiederholung dieses Prozesses führte in mehreren Schritten zur Ausbildung des heutigen Zustandes. TÁJÉKOZTATÓ a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID) 1981. augusztus 2) és szeptember 7 között, Grenoble-ban megrendezendő VI. kongresszusáról Az ICID Francia Nemzeti Bizottsága meghívására a szövetség három évenkénti kongresszusát, sorrendben a tizenegyediket, a Franciaországi Grenobleban rendezik. A kongresszussal egyidejűleg ülésezik a 76 tagország tevékenységét évenként értékelő és meghatározó Nemzetközi Végrehajtó Tanács (IEC), amelynek ezúttal a 32. ülését tartják. A kongresszus előtt és után tanulmányutak lesznek, amelyen a résztvevők Franciaország igen változatos éghajlatú tájegységeit — mediterrán, óceáni ós kontinentális éghajlatok övezeteit — látogathatják meg és szerezhetnek helyszíni tapasztalatokat a francia vízgazdálkodás, öntözés, vízrendezés, vízépítés és vízügyi kutatás jelenlegi helyzetéről, valamint célkitűzéseiről. Az előzetes program szerint a XI. kongresszus hivatalos megnyitása 1981. augusztus 31-én 10 órakor a Grenoblei olimpiai stadionban lesz. Előzetesen, augusztus 26 és 31 között a munkabizottságok üléseznek. Ugyancsak augusztus 31-én tartják a Nemzetközi Végrehajtó Tanács plenáris ülését. Szeptember 1 és 6 között bonyolítják le a második ülést, a technikai üléseket, a speciális üléseket és magát a kongresszust. A technikai üléseken az eddigi kongresszusokon már szerepelt 35. sz. tótna után a 36. témában („A jelenleg működő öntöző és vízelvezető rendszerek fejlesztése ós korszerűsítése") ós a 37. témában („A mezőgazdasági vízhasznosítás tervezése és a vízkészletgazdálkodás árvízvédelmi vonatkozásai") benyújtott tanulmányokat ismertetik. A speciális üléseken az ,,A megépült létesítmények értékelése: eljárások és javító beavatkozások" c. témakörhöz tartozó tanulmányokat vitatják meg. A kongresszus általános témája: ,,A modern technológia alkalmazása a víz- és öntözés szabályozás rendszereinek tervezésében". A kongresszus előtti (augusztus 23—25) tanulmányúton a párizsi medence lecsapoló- ós árvízvédelmi rendszereit látogathatják meg a résztvevők. A kongresszus utáni tanulmányutak szeptember 7-t-ől kezdődően három-, öt-, hat- és tizenkét naposak. A háromnapos tanulmányutak: — Öntözés és a művelt területek fejlesztési elképzelései Korzika szigetén. — Többcélú vízgazdálkodási rendszerek a Durance és a Verdon medencében (Gap, Aix-en-Provenee, Arles, Les Salles-sur-Verdon, Nice). — A Rhone-völgy jelentősebb fejlesztési munkái (Avignon, Nimes, Aix-en-Provence, Marseille, erőművek, öntözőrendszerek). Az öt napos tanulmányutak: — Öntözés és regionális fejlesztés Dél-Franciaországban (Toulouse, Agen, Lourdes, Pau, Mont-de-Marsan, Bordeaux). — Az Alsó-Loire völgy és a nyugati mocsaras területek vízrendezési és árvízmentesítósi létesítményei (Nantes, Angers, Noirtnoutiers, Saumnr, Tours, Paris). — Melioráció és a belföldi vízátvezetési létesítmények tökéletesítése Flandriában (Lille, Saint-Omer, Calais, Dunkerque, Paris). A hat napos tanulmányutak: — Többcélú tervek a Rlione-völgyben ós a Durance medencében (Sisteron, Aix-en-Provence, Nimes, La Grande-Motte, vízerőtelepek, öntözések, kísérleti állomás megtekintése.) — Vízi létesítmények a Rlione-völgyben és a Durance medencéjében (Lyon, Montelimar, Nimes, La GrandeMotte, Arles, Aix-en-Provence, vízierőművek, öntözés, hajózás, mezőgazdasági vízgazdálkodás). A tizenkét napos tanulmányút során a résztvevők felkeresik a nagyobb francia öntözési és vízrendezési létesítményeket (Paris, Versailles, Blois, Langeais, Nantes, Bordeaux, Pau, Lourdes, Toulouse, Carcassonne, Montpellier, Nimes, Aix-en-Provence, Toulon, Saint-Tropez, Nice). A kongresszus rendezvényein hivatalos nyelv a francia és az angol. További részleteket az ICID Magyar Nemzeti Bizottsága, illetve a Magyar Hidrológiai Társaság titkára közöl. A két hazai szerv előreláthatólag közösen szervezi meg a magyar résztvevők kiutazását. Dr. Gsekő Géza