Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

11. szám - Dr. Scheuer Gyula–Schweitzer Ferenc: A budai hévízforrások fejlődéstörténete a Felső-Pannontól napjainkig

500 Hidrológiai Közlöny 1980. 11. sz. Dr. Scheuer Gy.—Schweitzer F.: Hévízforrások fejlődéstörténete kel magyarázhatjuk, mint pl. a nagyobb forráshozam, a források számában mutatkozó eltérés stb. Ilyen szempontú összehasonlítás szerint a NagyKevély környéki édesvízi mészkoösszletek vastagságban és-kiterjedésben meghaladják a többi területeken levőkét. E területen ma is igen bővizű források fakadnak (Római fürdő, Csillag-hegy). Ebből az következik, hogy pleisztocénben, annak is különösen az első felében, a nagy-kevélyi rögsornyaláb K-i peremvidéke volt a karsztvíz megcsapolásának fő területe. A Gellérthegy tövében fakadó források vízhozama nem haladja meg a budai források hozamának a 15%-át, ezért a mai megcsapolás mellékes területe. Ez a pleisztocénre vonatkoztatva is érvényes, mert az egyéb területekhez viszonyítva számban, kiterjedésben és vastagságban a gellérthegyi édesvízi mészkőelőfordulások nem jelentősek. A hármashatár-hegyi rögsornyalábhoz sok önálló előfordulás tartozik, de rendszerint kis területi elterjedésűek. Ez annyit jelent, hogy egyidőben, vagy csaknem ugyanakkor több helyen fakadtak források. Vízhozamuk kevesebb volt, mint a Nagy-Kevély környékieknek. IRODALOM [1] Alföldi L. 1965.: Budapest héví/.kutatási kérdései. Vízügyi Közlemények. 7. p. 42—54. [2] Alföldi L. 1973.: A budapesti hévizek és a Gerecsealjai barnaszénbányászat vízföldtani kapcsolatának kérdései. Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat. 106. p. 831—832. [3] Alföldi L.—Lorberer Á. 1976.: A karsztos hévizek háromdimenziós áramlásának vizsgálata, kútadatok alapján. Hidrológiai Közlöny. 56. p. 433—443. [4] Alföldi L.—Böcker T.—Lorberer Á. 1977.: Magyarország karbonátos repedett hévíztárolóinak hidrogeológiai jellemzői. Magyarország Hévízkútjai. VITUKI kiadvány. Budapest, p. 17—28. [5] Bartlia F. és munkatársai. 1971.: A magyarországi pannonkori képződmények kutatásai. Akadémiai Kiadó. Budapest. [6] Ferenczi 1. 1925.: Adatok a Budakovácsi hegység geológiájához. Földtani Közlöny. 55. p. 196—205. [7] Földvári A. 1931.: Pannonkori mozgások a Budai hegységben és a felsőpannon tó partvonala Budapest környékén. Földtani Közlöny. 61. p. 51—63. [8] Horusitzky H. 1938.: Budapest Duna jobb parti részének hidrogeológiája. Hidrológiai Közlöny. 18. p. 1—404. [9] Horváth L.—Scheuer Gy. 1967.: Javaslat a budapesti hévizek védőterületére. Hidrológiai Közlöny. 47. p. 1—14. [10] Jakucs L. 1950.: Újabb hozzászólás a Budai hegység hidrotermáinak eredetéhez. Hidrológiai Közlöny. 30. p. 233—235. [11] Jakucs L. 1971.: A karsztok morfogenetikája. Budapest. Akadémiai Kiadó. [12] Jámbor A. és munkatársai. 1966.: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához L—34.—II. Budapest. MÁFI kiadás. [13] Kessler H. 1962.: A budai hévforrások vízháztartásának kérdése. Hidrológiai Tájékoztató. 1. 2. p. 17—19. [14] Kretzoi M. 1969.: A magyarországi Quarter és pliocén szárazföldi biosztratigrafiájának vázlata. Földrajzi Közlemények. 17. (93.) p. 179—203. [15] Kretzoi M. 1979.: A Széchenyi-hegy pliocén édesvízi mészkövének faunája. Kézirat. [16] Kriván P. 1964.: Erózió-bázis feletti édesvízi mészkő alakulatok földtani vizsgálatainak elvi alapjairól. Őslénytani Viták. p. 13—18. [17] Krolopp E. és munkatársai. 1976.: A Budai Várhegy negyedkori képződményei. Földtani Közlöny. 106. p. 193—228. [18] Láng S. 1958.: A Budai hegység geomorfológiája. In Budapest természeti képe. Budapest. Akadémiai Kiadó. p. 149—245. [19] Papp F. 1962. : A budapesti langyos és meleg for. rások földtani múltja. Hidrológiai Tájékoztató. 2. p. 18—20. [20] Pécsi M. 1958.: A pesti síkság kialakulása. In Budapest természeti képe. Budapest. Akadémiai Kiadó, p. 248—310. [21] Pécsi M. 1974.: A Budai hegység geomorfológiai kialakulása tekintettel hegytípusaira. Földrajzi Értesítő. 23. p. 171—182. [22] Rónai A. 1973. : A negyedkori kéregmozgások a Magyarmedencében. Földtani Közlöny. 107. p. 431—436. [23]RÓ7iai A. 1977.: Negyedidőszaki kéregmozgások a Magyarmedencében. Földtani Közlöny. 107. p. 431—436. [24] Schafarzik F. 1921.: Visszapillantás a budai hévforrások fejlődéstörténetére. Hidrológiai Közlöny. 1. p. 9—14. [25] Schafarzik F.—Vendl A. 1929.: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Budapest. [26] Scherf E. 1928.: Hévforrások okozta kőzetelváltozások a Budai-Pilisi hegységben. Hidrológiai Közlöny. 8. p. 19—88. [27] Scheuer Oy. 1964.: A budapesti hévizek vízföldtana. Egyetemi doktori értekezés. Kézirat. [28] Scheuer Gy.—Schweitzer F. 1973.: A magyarországi travertinó összletek képződésének fázisai a negyedkorban. Földrajzi Közlemények. 21. p. 141—143. [29] Scheuer Gy.—Schweitzer F. 1974.: Üj szempontok a Budai hegység környéki édesvízi mészkőösszletek képződéséhez. Földrajzi Közlemények. 22. p. 113—134. [30] Scheuer Gy.—-Schweitzer F. 1979.: A Budai és Gerecse hegységi édesvízi mészkőösszletek összehasonlító vizsgálata. Kézirat. [31] Schréter Z. 1919.: Harmadkori és pleisztocén hévforrások tevékenységének nyomai a Budai hegységben. MÁFI Évkönyv. 19. p. 179—231. [32] Schréter Z. 1953.: Budai és Gerecse hegység peremei édesvízi mészkő előfordulások. MÁFI Évi Jel. 1951. évről pl. 111—146. [33] Schréter Z. 1958.: Budapest és környékének geológiája. — Negyedkor. In Budapest Természeti képe. Akadémiai Kiadó. Budapest, p. 3—116. [34] Szentes F. 1934.: Hegység szerkezeti megfigyelések a Budai Nagykevély környékén. Földtani Közlöny. 64. p. 281—292. [35] Szentes F. és munkatársai. 1968.: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához L—34—1 Tatabánya. MÁFI Budapest. [36] Szentiványi F. 1932.: Adatok a Nagy Svábhegyen és környékén előforduló levantei mészkő geológiai és paleontológiái viszonyainak ismeretéhez. Budapest. p. 1—35. [37] Vendl A. 1944.: A Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezte. Hidrologiai Közlöny. 24. p. 1—41. [38] Vígh Gy.—Horustzky II. 1940.: Karszthidrológiaii és hegységszerkezeti megfigyelések a Budai hegységben. MÁFI Évi Jel. 1933—1935. évről. 4. p. 1413—1440. [39] Wein Gy. 1977/a.: A Budai hegység szerkezete. Földtani Közlöny. 107. p. 329—347. [40] \Vej.n Gy. 1977/b.: A Budai hegység tektonikája. MÁFI Kiadás. Budapest. Entwicklungsgeschichte der Budaer Thermalquellen vom oberen Pannon bis in unsere Tage Dr. Scheuer, Gy.—Schweitzer, F. Die im östlichen Randgebiet der Budaer Berge entspringenden Thermal-Karstquellen verdanke ihre Entstehung bestimmten karsthydrologischen Verháltnissen. Der heutige Zustand ist als Ergebnis eines lan-