Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

11. szám - Dr. Scheuer Gyula–Schweitzer Ferenc: A budai hévízforrások fejlődéstörténete a Felső-Pannontól napjainkig

Dr. Scheuer Gy.—Schweitzer F.: Hévízforrások fejlődéstörténete Hidrológiai Közlöny 1980. 11. sz. 497 legmagasabb rögvonulata. Karsztos kőzetei már akkor a felszínen voltak, amikor a rögsornyaláb többi tagjait még vízzáró üledékek takarták, így itt fakadtak a legidősebb források. b) Mellék rögvonulatok. Az ÉNy—DK irányú és központi fő rögvonulatot kétoldalt rendszerint 2,4 alacsonyabb rögsor kíséri. A lepusztulás során felszínre kerülve a karbonátos kőzetből források fakadtak. c) A csonka rögvonulatok a rögsornyalábon 2—4 önálló ÉNy—DK irányú rögökből tevődnek össze. A rögsornyalábokat a fő szerkezeti vonalak különítik el. így a nagy-kevélyi rögsornyalábot ÉKről a pilisi törés, DNy-ról pedig a Solymári völgy határolja. Ez egyben a hármashatár-hegyi rögsornyaláb ÉK-i határa is. Ennek DNv-i fő szerkezeti határvonala az Ördögárok völgye. Ez különíti el a János-hegyi rögsornyalábtól. Az édesvízi mészkövek a rögsornyalábok DK-i részén vannak. A forrásmészkövek a hegységperem felé csökkenő magassággal egyre fiatalabbak. A hévforrások a rögsornyaláboknak mindig a legalacsonyabb karsztrögéből fakadtak, és az egymás alatti egyre fiatalabb édesvízi mészkövek egy-egy röghöz vagv rögsorhoz tartoznak. Ahol a fiatalabb mészkőelőfordulások térben eltolva mutatkoznak, ott a források nem egy adott rögsorhoz tartoznak, hanem a másikra átugorva fakadtak. Ez avval magyarázható, hogy a rögsorok egyes tagjainak magassági helyzete nem volt azonos. Korábban a fő vízszállítóknak az ÉN y—DK irányú solvmári, ördögároki törésrendszereket tekintették. Az édesvízi mészkövek térbeli helyzete azonban azt jelzi, hogy a víz a rögnvaláb rögsorait elválasztó ÉNy— DK-i töréses sávokban mozgott, a forrásfakadás helyét az egyes rögök törései is befolyásolták. Ez természetes is, mert a fiatal pleisztocén mozgások éppen ezeket a rögöket érték a legerőteljesebben. A pleisztocén és jelenkori források nagy többsége éppen a „pszeudódiapir" mozgású karsztrögökből fakad vagy fakadt. A pszeudódiapir szerkezet a Budai-hegységre nagyon jellemző (40) az újabb vizsgálatok szerint. 3.3. A paleokarszthidrogeológiai viszonyok fejlődésmenete Az édesvízi mészkőösszletek korának meghatározásával követhetjük egy-egy rögsornvalábhoz tartozó források helyének időbeni változásait, vagyis a paleokarszt hidrogeológiának fejlődését. A felsőpannon kori édesvízi mészkő csak a János-hegvi rögsornyaláb (Szabadság-hegy — Széchenyi-hegy—Kakukk-hegy—Budaőrsi-hegy) környezetében van. Ebben az időben a karsztforrások a beltó partvonala mentén fakadtak. Ez annyit jelent, hogy a hármashatár-hegyi és a nagy-kevélyi rögsornvaláb karsztrögeiben alig, vagy egyáltalán nem volt forrásműkdödés. A felsőpannon transzgresszió miatt a beltó vízszintje volt az akkori erózióbázis, ezért fakadtak a karsztforrások a mai hegység D-i és Ny-i peremén. A Szabadság-hegy—Széchenyi-hegy édesvízi mészkövein kívül ezt jelzik Pálv és Budajenő környéki édesvízi mészkőelőfordulások is, melyek a felsőpannon abráziós színlőire települnek (6). 3. ábra. Helyszínrajz és az édesvízi mészkőelőfordulások és a források helyeinek változásairól I. Nagy-Kevélyi rögsornyaláb. II. Hármashatár-hegyi rögsornyaláb. III. János-hegyi rögsornyaláb. IV. Fiatal folyóvízi üledékekkel fedett terület, forráskilépési hely módosulási irányok. (A számozási magyarázó a 4. ábrán) Abb. 3. Lageplan der Süsswasser-Kalksteinvorkommen und der Anderung der Quellenstandorte I. Schollenreilienbündel am Nagy-Kevély, II. Schollenreihenbündol am Hármashatár-hegy, II. Schollenreihenbttndel am János-hegy, IV. mit jungen Flusssedimenten bedecktes Gebiet, Richtungsftnderungen der Quellenaufbruchstellen (Erklárung der Nummerierung in Abb.4) A János-hegyi rögsornyaláb nagy területű édesvízi mészkőösszletei azt is mutatják, hogy igen bővizű karsztforrások fakadtak hosszú időn át, tehát itt volt a karsztrendszer megcsapolási súlypontja. A felsőpannon után karszthidrodinamikai átrendeződés indult meg. A hegység D-i és Nv-i réS35 ö.jCayy-X>otly