Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
11. szám - Dr. Scheuer Gyula–Schweitzer Ferenc: A budai hévízforrások fejlődéstörténete a Felső-Pannontól napjainkig
498 Hidrológiai Közlöny 1980. 11. sz. Dr. Scheuer Gy.—Schweitzer F.: Hévízforrások fejlődéstörténete 6. kép. Budapest Hűvösvölgy, Kondor utca alsó pleisztocén édesvízi mészkő Bild 6. Budapest Hűvösvölgy, Kondorgasse mit Süsswasserkalksteinvorkommen aus dem unteren Pleistozan 8. kép. Budapest Ürömhegy, pados tavi eredetű édesvízi mészkő Bild 8. Budapest Ürömhegy lakustre SüsswasserkalksteinBánké 7. kép. Budapest Aranyhegy, édesvízi mészkő Bild 7. Budapest Aranyhegy, Süsswasser-Kalkstein sén fakadó források elapadtak. A felsőpliocénben mélyebb szinten új források fakadtak. A PályBudajenő—Széchenyi—szabadság-hegyi édesvízi mészkövet lerakó források pedig fokozatosan megszűntek. Az új források részben továbbra is a János-hegy környékén voltak, de már a K-i oldalon. Ezt jelzik az Alkony és Felhő utcai felsőpliocén édesvízi mészkő előfordulások. A felsőpliocénben már megkezdődött a hármashatár-hegyi rögsornyalábban is a források feltörése. Ezt bizonyítja a máriaremetei édesvízi mészkő. A felsőpliocénben tehát E-i és K-i irányba tolódtak el a források és kezdődött meg a mai állapotot létrehozó folyamat (3. ábra). A felsőpliocén forrásokról kevés adatunk van, mert ekkor csak 3 helyen képződött édesvízi mészkő. Ezzel szemben a Gerecse É-i peremén éppen ekkor sok és vastag édesvízi mészkő képződött. Feltételezhető, hogy a felsőpliocénben a Budai-hegységben csak kisebb hozamú források voltak. Tehát a források súlypontja a felsőpliocénben a Gerecse hegység É-i pereme volt. i9. kép. Pomáz Majdan fennsík, középső pleisztocén édesvízi mészkő Bild 9. Pomáz, Majdán-Plaleau Süsswasserkakstein aus dem mittleren Pleistozan 10. kép. Budakalász, a nagykevélyi rögsornyalábhoz tartozó monalováci édesvízi mészkő Bild 10. Budakalász, zum Schollenreiehnbündel Nagykevély gehörender Monalovác-Süsswasser-Kalkstein