Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
10. szám - Dr. Fleps Walter: Módszerek eleveniszapos szennyvíztisztító telepek üzemének ellenőrzésére, új telepek tervezési adatainak meghatározására. II. A budakeszi szennyvíztisztító telep vizsgálata
474 Hidrológiai Közlöny 1980. 10. sz. Dr. Fleps W.: Módszerek eleveniszapos 5. táblázat A kísérleti modell 5 literes levegőztető reaktorába betáplálandó szennyvízmennyiségek, amelyek mellett minimális, maximális ill. átlagos szennyvízhozam esetén a hidraulikus terhelés és az iszapterhelés a nagyüzeminek a kétszerese, a tartózkodási idő viszont fele a nagyüzeminek. Az eleveniszap koncentrációja 2,5 g/l maöA. 5. KOAUiecmea cmomtbtx eod, nodaeaeMbie e 5-Aumpoekü peaicmop onumHoü vcmanoeKii ()ah ouecneuemin ydeoennozo 3)iaienuH zudpaeAmecKoü u UAoeoü nazpy30K u noAoeumwzo 3'iatenun epeMenu npeÖttsaHun, 'ie.\t e ycAoeunx 3i:cn.iyamaifuu. KoMjeiimpaiiun aicmuenozo uaü cocmaeA.'iAa 2,5 z/a. Tabelle 5. Die in den 5 l Belüftungsreaktor des Versuchsmodells <• i nzuspeisenden Abwassermengen, bei denen im Falle von minimalen, maximalen bzw. durchschnittlichen Abwasserabflüssen die hydraulische Belastung und die'Sehlammbelastung das Doppelte, die Verweilzeit hingegen die llalfte der gros-lbetri, blichen Belastung betragt. BelehtschlammKonzentration 2,5 g/l. a modell 5 literes reaktorába betáplálandó Időtartam szennyvíz, liter hidraulikus tartózkodási idő, fh] Imin, l/h látlan */*' l max. l/ h max. átla g min. nappal 7h—19h 21,7 2,7(5 24,5 2,04 ' 20,4 2,20 2,70 2,45 2,27 éjjel 19b—711 13,4 1,10 16,8 1.40 19,8 1,05 4,48 3,52 3,02 24 óra alatt 35,1 1,40 41,3 1,72 40,2 1,92 3,42 2,90 helése átlagos szennyvízhozam esetén 4,1 m zjm 3. rí, és csak kétszeres terhelés esetén éri el a Műszaki Irányelvek által javasolt értéket. Az eleveniszap fajlagos BOI 5 terhelése az idézett 8. táblázat 1. pontja szerint teljes biológiai tisztítás esetén, nitrifikáció nélkül 0,5 kg/kg. d lehet. A mostoha laboratóriumi viszonyok miatt sajnos nem tudtunk BOI s méréseket végezni, de talán megengedhető az alábbi okoskodás: Legyen óvatos becslés szerint általánosságban KOI =2,5 XBOI 5 Ez azt jelenti, hogy a 0,5 kg/kg. d BOI s terhelés 1,25 kg/kg. d KOI terhelésnek felel meg. A 4. táblázat szerint viszont a jelenlegi KOI terhelés 520 ra 3 leveíőztető medencetérfogat mellett átlagosan csupán 0,45 kg\kg. d, és csak a kétszeres terhelésnek mgefelelő 260 rn 3-es medencetérfogat esetén éri el a Műszaki grányelvek által javasolt 1,0 körüli értéket. Ebből megint arra következtethetünk, hogy a telep, pontosabban az eleveniszap terhelése túl alacsony. A terhelés a jelenleginek legalább a kétszeresére lenne növelhető, de még ennél nagyobb terhelés is elképzelhető. Az eddigi megállapításainkat összefoglalva kimondhatjuk, hogy a budakeszi eleveniszapos szennyvíztisztító telep üzemi paraméterei a különben jó tisztítási hatásfok ellenére sem kedvezőek. A telep erősen alulterhelt, az iszapkoncentráció túl alacsony, maga az iszap rosszul ülepszik, Mohlmann indexe elfogadhatatlan. A rosszid ülepedő iszap miatt szükséges nagy recirkulációs hányad (130%) és a hosszú tartózkodási idő a levegőztető medencében a szükségesnél nagyobb energiafelhasználással jár. Valószínűnek látszik, hogy nagyobb terhelés kedvezőbb üzemi paramétereket tenne lehetővé. Éppen ezt kívántuk az 5. pontban ismertetett modellkísérlet eredményeivel alátámasztani. 5. A budakeszi szennyvíz biológiai tisztíthatóságának modellvizsgálata a jelenlegi nagyüzemi terhelésnél nagyobb terhelés esetén Annak bizonyítására, hogy a budakeszi telep kétszeres sőt nagyobb terhelést is elbírna, a már ismertetett eleven iszapfejlesztő berendezés felhasználásával modellkísérletet hajtottunk végre. A berendezést átfolvásos üzemben úgy működtettük, mint egy levegőztető medencéből és utóülepítőből álló rendszert. A szennyvíz betáplálását olyan ütemben kívántuk elvégezni, hogy a terhelés kétszer akkora legyen mint a jelenlegi üzemi terhelés. Az 5. sz. táblázat azt ismerteti, hogy minimális, átlagos ill. maximális vízhozam esetén hány liter szennyvizet kell a modell 5 literes reaktorába arányosan betáplálni ahhoz', hogy a hidraulikus terhelés, az iszapterhelés és a tartózkodási idő ugyanakkora legyen, mint a nagyüzemben kétszeres terhelés, azaz 260 m 3-es levegőztető térfogat esetén lenne. Az 5. táblázat „átlag" rovata alapján naponta 41,3 1 szennyvizet igyekeztünk betáplálni a készülék 5 literes reaktorába. Ez úgy történt, hogy nappal óránként 2,04 1, éjjel pedig a kisebb szennyvízhozamnak megfelelően óránként 1,4 1 szennyvizet töltöttünk a telep előülepített vizéből a készülék adagolóedényébe, amelyből 1,7 l/óra sebességgel tápláltuk az előülepített vizet a reaktorba. Ilyen módon sikerült a nappali és éjszakai szenny vízhozamok különbségét kiegyenlíteni, és az egyenletes hidraulikus terhelést biztosítani. Ha az előirányzott rátáplálást pontosan betartottuk volna, akkor átlagos szennyvízhozam esetén és 293 mg/l átlagos KOI mellett a hidraulikus terhelés 8,2 m 3/m 3.d, az iszapterhelés 0,95 kg/kg.d üzemi terhelésnek felelt volna meg. Amint az alábbi 6. sz. táblázatból kitűnik, a napi átlagos rátáplálás 42;25 1 volt, ami 8,45 m 3/m 3.d hidraulikus, illetve 0,97 kg/kg. d iszapterhelésnek felelt meg. A kísérlet végrehajtása Az iszapfejlesztő reaktorába 5 liter nagyüzemi eleveniszapot töltöttünk, amelynek iszapkoncentrációja 2,4 g/l, Mohlmann indexe 396 ml/g volt. A szennyvízrátáplálást az 5, sz. táblázat átlag/24 óra rovatának megfelelően indítottuk meg 66%-os recirkuláció mellett. Kb. két nap múlva az összes iszap mennyisége a kiinduló 12,00 g-ról 14,825 g-ra szaporodott fel. Ettől kezdve naponta meghatároztuk az összes iszap mennyiségét, az
