Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
10. szám - Tevanné Bartalis Éva: A Tatai Nagy tó vízminőségi állapota
Tevanné, Bartalis É.: A Tatai Nagy tó / Hidrológiai Közlöny 1980. 10. sz. 463 3. táblázat A Tatai Nagy tó ásványi nitrogén és 1'0,-foszfor terhelése 1973—1977. évben Mg-ben (tonna) MárcÁus hónapban takarmányozás nélkül ásványi nitrogén PO t -foszfor tápvíz elfolyóvíz tápvíz elfolyóvíz 1973. 32,463 to 11,240 to 3,137 to 1,745 to 1974. 28,902 34,554 3,805 2,669 1975. 42,504 27,520 3,848 2,299 1976. 31,944 25,960 3,835 1,913 1977. 50,000 40,883 2,738 2,738 Augusztus hónapban intem :iv takarmányozás mellett ásványi nitrogén PO t-foszfor tápvíz takarmány elfolyóvíz tápvíz takarmány elfolvóvíz 1973. 6,131 1,512 1,373 1,246 0,319 1,403 1974. 19,395 1,288 13,005 3,924 0,272 2,691 1975. 13,798 1,828 9,795 3,722 0,386 3,332 1976. 14,813 2,144 8,276 3,964 0,452 3,111 1977. 9,961 2,749 2,656 1,808 0,435 1,129 Takarmányozás időszakába n ásványi nitrogén POi-foszfor ( tápvíz takarmány elfolyóvíz tápvíz takarmány elfolyóvíz 1973. (7 hó) 87,504 ' 3,326 51,888 17,184 . 0,983 10,512 1974. (6 hó) 120,572 3,954 75,202 19,936 1,193 11,523 1975. (4 hó) 107,609 5,559 51,732 17,124 1,173 < 11,248 1976. (6 hó) 106,118 6,560 55,266 21,760 1,384 10,919 1977. (4 hó) 48,208 7,108 11,440 10,561 1,125 6,230 Takarmányozás időszakában visszatartott ásványi nitrogén és P0 4-foszfor mennyisége a tóban (tápvíz-(-takarmány)—(elfolyóvíz-|-halhús) ásványi nitrogén PO^foszfor 1973. 1974. 1975. 1976. 1977. 34,280 44,892 56,279 52,067 43,876 6,995 8,974 6,024 11,166 5,456 lehalászási adat nélkül legedésével és a növekvő napsütéses órák számával, ugyanakkor a téli időszakban „szárazon" hagyott talajfelületről az ásvánvosodási folyamatok miatt újabb tápanyagmennyiségek mosódnak be a vízbe. A növényi tápanyagoknak ez a hirtelen bősége társulva a külső fényklímával, kedvező vízhőmérséklettel a fitoplankton népességében hirtelen felvirágzást idéz elő [7]. Ez a tatai Nagy tó esetében más felszíni vizekhez hasonlóan a kovamoszatok elszaporodásában jelentkezik. A tápvíz felső tározóiban (Bánhidai hűtő-tó) kialakuló Stephanodiscus hantzschii Grun. kovaalga tömeg a tóban tovább szaporodik (4. táblázat). A tápvíz domináns szervezetei még júniusban is a kovaalgák maradnak: Melosira granulata (Ehr.) Ralfs. — Stephanodiscus hantzschii — Melosira binderana Kiitz. A tóban azonban a Stephanodiscus hantzschii mellett a Melosira binderana faj válik uralkodóvá, melv a tó kifolyó felőli részén mindinkább elszaporodik. A fitoplankton további tagjai a Chlorcoccales rend, a Conjugatophyta és a Pyrrophyta (Cryptomonas sp.) törzs fajai. A zöldalgákat nagy tömegben képviselik a Scenedesmus fajok, Pediastrum boryanum, (Turp.) Menegh., Actinastrum hantzschii, Láger, Coelastruin microporum, Nág., C. pseudomicroporum Kors- és Oocystis fajok. Egyedszámuk ugyancsak növekvő tendenciát mutat a tóban lefelé haladva. Az augusztus 8-i mintavételkor az elemzést nagyon megnehezítette az algatömegtől szinte „sűrű" víz. Az összes algaszám ugyanis majdnem tízszeresére emelkedett két hónap alatt. A tápvíz kovaalga összetételében új elemként jelentkezett a Nitzschia acicularis W. Sm. faj, amely a tóban tömeges szaporodásnak indult . A zöldalgák mennyisége 3—4-szeresre, a Closterium acutum v. variabile (Lemm.) W. Krieg. egyedszáma pedig mintegy tízszeresre növekedett az előző vizsgálathoz képest. Nyár végén a szeptember 5-i tóbejárásunkkor a tó nagyrészének felületét zöldes hártya borította. A minták vizsgálata szerint Aphanizomenon flosaquae kékalga és Clamydomonas sp. ostoros zöldalga 'Ralfs. túlprodukciója okozta a vízvirágzást. Részletes tóvizísgálatokat a korábbi években is végeztünk, melyeket összehasonlítva az ez évi vizsgálatainkkal, megállapítható, hogy a tó életében rendszeresen visszatérő évi ritmusosság figyelhető meg. — 1974 augusztusában a fitoplankton összetételére a zöldalga dominancia volt jellemző. 1977 augusztusában is ugyanazt tapasztaltuk. —"1975 szeptemberében ugyan kék algavirágzás nem volt, de a Clamydomonas fajok elszaporodása szintén tömeges méretű volt.
