Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
10. szám - Tevanné Bartalis Éva: A Tatai Nagy tó vízminőségi állapota
464 Hidrológiai Közlöny 1980. 10. sz. Tevanné, Bartalis E.: A Tatai Nagy tó 4. táblázat A fitoplaukton összetételének változása 1977. évben a-kloro- Összes Kékal- Ostoros , „.., , , ,, JárommoMintavételi hely, fm a| ga gák a| gá k Kovaalgak Zoldalgak gzato k mg/m 3 1061/1 % % % Általér Tatabánya 24+074 fkm 04. 18. 217,0 42,30 06. 14. 158,5 38,27 08. 09. 68,0 18,74 09. 05. 29,2 20,32 Vértesszőlős 16 + 167 fkm 04. 18. 102,0 19,45 06. 14. 153,0 15,17 08. 09. 29,0 13,25 09. 05. 11,4 5,74 Tata 14 + 740 fkm 04. 18. 207,0' 35,97 06. 14. 290,0 23,11 08. 09. 227,0 24,53 09. 05. 90,0 22,11 Tatai Nagy tó 90,0 22,11 I. szelvény 04. 18. 271,0 47,33 06. 14. 185,0 34,24 08. 09. 190,0 209,54 09. 05. 385,5 192,75 II. szelvény 04. 18. — 06. 14. 180,2 33,50 08. 09. 210,6 228,44 09. 05. 221,3 139,65 111. szelvény 315,0 54,44 06. 14. — — 08. 09. 153,0 195,70 09. 05. 235,0 159,10 TV. szelvény 04. 18. — — 06. 14. 79,3 48,64 08. 09. 135,3 172,00 09. 05. 210,3 97,86 Elfolyóvíz 10 + 558 fkm 210,3 97,86 04. 18. 282 55,25 06. 14. 170 49,68 08. 09. 100 175,95 09. 05. 214 82,82 — — 98,8 1,2 — — — 96,1 3,9 — — — 84,0 , 16,0 — 8,2 13,1 70,1 « 8,6 — 96,5 3,50 — 2,24 84,10 13,66 — — — 90,00 10,00 — 17,4 3,48 61,70 17,42 — 96,80 3,20 — — 88,00 8,05 2,98 — 26,1 68,50 5,40 — 15,4 30,8 38,40 15,40 — 0,13 99,50 0,37 — 5,69 70,10 15,22 1,77 2,2 1,41 '78,20 13,50 4,70 7,8 4,20 49,60 35,40 2,83 — 3,58 74,40 21,94 0,51 0,7 1,60 8,25 12,30 3,90 6,6 1,30 67,10 . 20,54 3,00 — 0,67 94,00 5,07 0,26 1,68 1,27 73,20 20,90 2,95 7,36 0,02 71,90 18,03 1,77 — 0,68 68,8 29,10 1,42 2,26 0,66 71,0 20,30 5,80 10,24 1,26 61,72 23,63 3,12 0,49 98,5 0,99 — 5,60 68,0 23,62 2,78 0,8 — 88,5 8,70 2,00 28,1 — 38,9 29,7 3,3 — 1976 júniusban minőségi analíziseinkben uralkodó volt a Melosira granulata—Stephanodiscus hantzschii — Nitzschia acicularis kovaalga együttes nagyszámú zöldalga, kékalga, valamint barázdásmoszat fajokkal, hasonlóan az 1977 júniusi vizsgálathoz. — A tó oxigénfogyasztással mért szervesanyagtartalma a feltöltés időszaka alatt 1973. év óta csak ebben az évben mutatott jelentősebb emelkedést. Az elfolyó víz O, fogyasztása nem haladja meg a KGST I. osztály határértékét. A BOI 5 eredmények alapján a tó vize II- -III. osztályú volt. A havonkénti mérések és a részletes tóelemzések is azt tükrözik, hogy az algaszaporodás intenzív szakaszaiban a tó szervesanyag-tartalma is megnő (4. ábra). — A tóban oxigénhiányt nem észleltünk, inkább jellemző az állandó túltelítettség, mert a nagymértékben elszaporodó algafajok a fotoszintézis során oxigént juttatnak a vízbe. A délelőtti órákban nem ritka a 150—250%-os oxigéntelítettség. Mind a négy alkalommal magas oldott oxigéntartalmat mértünk, különösen a partszéleken, ahol a pangó részeken nagyobb a produktivitás. Az oldott oxigén napszakos változását az 5. ábra szemlélteti, mely egyben visszatükrözi a fotoszintézis és légzési folyamatok egyenlegét. Összefoglalás A Tatai Nagy tó rendezését követően a feltöltési időszakokban a tóvíz minőségére a növényi tápanyaggazdaság és ennek következtében magas biológiai termőképesség jellemző. A planktonikus eutrofizálódás folyamata felgyorsult, ami a tó üdülési és sportolási hasznosítása szempontjából kedvezőtlen. Az eddigi műszaki beavatkozások a tó vízminőségének javítására irányultak, de nem változott lényegesen a tápvíz növényi tápanyagtartalma (ásványi nitrogén, P0 4-foszfor) és közvetlen szennyezés éri a tavat a takarmányozás mellett folytatott halgazdálkodás révén. Ezért a nyári időszakban fellépő algásodás miatt már nein biztosítható az üdülési és vízisportok által megkívánt vízminőség.
