Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
10. szám - Tevanné Bartalis Éva: A Tatai Nagy tó vízminőségi állapota
Tevanné, Bartalis É.: A Tatai Nagy tó Hidrológiai Közlöny 1980. 10. sz. 459 GAUA m ALTALER TB. sz v. telep vízhozama .ALTALF.R '.A LTALERmWZm 75] 03 CK. 05. 06. 07. 08 Meaerrcnaezés 1. ábra. Általér havi középvízhozamai Vértesszőlősnél 1973—1977 Abb. 1. Mittlerer Monatsabfluss des Általér bei Vértesszőlős 1973—1977 hullik ez az éves mennyiség 40%-a. A tatai mérőállomáson (1951—1970) mért csapadék átlagos mennyisége 588 mm. Erős széljárású vidék, az uralkodó szélirány egész évben észak-nyugati. Az Általér legnagyobb és egyben legrégibb tározó tava a tatai Nagy tó. Néhány jellemző adata: Átlagos vízmélysége: 2,38 m Térfogata: 130,5 m Orsz.magasság mellett: 5,2 millió m 3. Felülete: 2,1 km 2. Az Általér a tó déli végében lép be és annak megközelítőleg a középvonalában elhelyezkedő mélyebb árokban húzódik észak-nyugati irányba, majd a tatai vár tövében elhelyezett zsilip-rendszeren keresztül távozik. Jelenlegi hasznosítása több célú: elsősorban az üdülés és sportolás céljait kell szolgálnia, derfélintenzív haltermelést is folytatnak, vízkárelhárítási szerepe is van, ugyanakkor a tó alvízi vízhasználói számára öntözővízként szolgál. A tó üzemeltetésénél ezeket a szempontokat figyelembe véve állították össze a biztosítandó vízszinteket [1]. A téli időszakokban általában októbertől áprilisig a lehalászás és vízminőségvédelmi szempontból a tó vizét leeresztik. A tavaszi időszakokban mintegy 1 hónapot vesz igénybe a tónak a kívánt vízszintig történő feltöltése. A tápvíz mennyiségére vonatkozó adatok a feltöltés időszaka alatt az alábbiak: v Az Általér tatabányai szelvényében és a Galla patak torkolati szelvényében rendszeresen észlelt vízállás-adatok és vízhozam mérések állnak rendelkezésünkre. Az 1. ábrán a két vízfolyás havi középvízhozamait tüntettük fel 1973. márciusa és 1977. októbere között. A vértesszőlősi szelvényben figyelembe vettük a Tatabányai Központi Szennyvíztisztító telepről elfolyó víz mennyiségét is. A tó feletti vízgyűjtő sajátosságai Egy tározó jellemzéséhez elengedhetetlen a vízgyűjtő terület alapos ismerete. Az alábbiakban ezért a tó feletti vízgyűjtő néhány vízkémiai sajátosságairól szólunk. A vízgyűjtő felszíni vizének vízminőségét természetes állapotban a csapadékból, valamint a karszt- és egyéb forrásokból származó vizek minősége határozza meg, amelyet károsan befolyásolnak a terület kommunális- és ipari szennyvizeinek tisztítás nélküli vagy részleges tisztítás utáni bevezetései. Az Általér vízminőségi szempontból a mellékvízfolyások-, és fontosabb szennyező források bevezetését figyelembe véve az alábbi 5 szakaszra tagolódik: — Az eredettől az Oroszlány—Keeskédi vízfolyás beömléséig sótartalma és keménysége az Oroszlányi Szénbányákból kitermelt bányavizek bevezetése miatt, valamint az Oroszlányi Hőerőmű pernyeülepítőjéről elszivárgó magas CaS0 4-os víz hatására megnövekszik. — A Bokodi tó és Körnvei tó közötti szakaszon az Oroszlány-Kecskédi vízfolyás hígító hatása annak ellenére érvényesül, hogy az Oroszlány Q[m3/s] i
