Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

9. szám - Dr. Szolnoky Csaba: A hőszennyezés jellegzetes fizikai folyamatai hazai nagy folyóinkon

412 Hidrológiai Közlöny 1980. 9. sz. Dr. Szolnoky Cs.: A hőszennyezés IRODALOM [1] Szoínoky Cs: A folyók hőszennyezésének folyamatai, a folyamatok rendszere. Hidrológiai Közlöny, 1980.8. [2] Szoínoky Cs. (Társszerzők: Szabolcs G., Osztheimer M. Mészáros G.): Hőszennyezós mérése a magyar Dunán. Magyar Hidrológiai Társaság, Környezetvédelem ós Vízgazdálkodás vándorgyűlése, Sopron, 1976. [3] Szoínoky Cs.: A hőszennyezóssel kapcsolatos hidrológiai és hidraulikai vizsgálatok. BME. Kutatási jelentés, 1975. [4] Szoínoky Cs.—Szabolcs G.—Osztheimer M.—Mészáros G.: Dunai melegvízbevezetés komplex helyszíni vizsgálata. Előadás a Magyar Hidrológiai Társaság „Elkeveredési jelenségek vizsgálata" ankétján, Budapest, 1976. [5] Szabolcs G.—Osztheimer M.—Szoínoky Cs.: Vizeink hőszennyezésének fizikai folyamata. Akadémiai pályamunka az Országos ós Tárcaszintű Távlati Tudományos Kutatások körében 1978-ban meghirdetett pályázaton. [6] Szoínoky Cs.: A hőszennyezóssel kapcsolatos hidrológiai és hidraulikai vizsgálatok. BME. Kutatási jelentés, 1976. [7] Szoínoky Cs.: A természetes vizek megengedhető hőszennyezése. Előzetes jelentós az 1977. évben végzett dunai ós tiszai vizsgálatokról. BME. Kutatási jelentés, 1977. [8] Szoínoky Cs.: Vizeink hőszennyezése. Hidraulikai és hidrológiai vizsgálatok. (Összefoglaló jelentés). BME. Kutatási jelentés, 1978. [9] Kontúr I.—Szoínoky Cs.: Vízminőséggel kapcsolatos hőháztartási-hidrológiai vizsgálatok. MHT—OVH—MTA IV. Víztisztítás-Környezetvédelem Szemináriuma, Győr, 1977. [10] Szoínoky Cs. /Folyószabályozás és hőszennyezés. Magyar Hidrológiai Társaság Környezetvédelem ós Vízgazdálkodás vándorgyűlése, Sopron, 1976. [11] Öllős G.—Szoínoky Cs.: Keveredési vizsgálatok a Paksi Atomerőmű alatti Duna-szakaszon. BME. Kutatási jelentés, 1974. [12] Szoínoky Cs.—Vas K.: Increasing heat load of the Hungárián Danube. Előadás a Jugoszláv Tudományos Akadémia „Hidrodinamikai kérdések a vízminőségvédelemben" konferenciáján (Sajtó alatt), Sarajevo, 1979. [13] Szoínoky Cs.: A hőszennyezós környezetvédelmi szemmel. MHT—OVH—MTA IV. VíztisztításKörnyezetvédelem Szemináriuma, Győr, 1977. [14] Szoínoky Cs.: A hőszennyezós hidrológiai-hidraulikai kérdéseiről. Előadás. MTA—MHT Tihanyi Hidrológus Napok, Tihany, 1976. [15] Szoínoky Cs.: A Dunán és a Tiszán végzett hidrológiai és hidraulikai mérések eredményei ós következtetések. Előadás a MHT „Hőszennyezós okozta vízminőségi problémák" ankétján, 1978. [16] Kádár L.: A szennyvizek elkeveredóse folyókban. Hidrológiai Közlöny, 1970/6. [1 7] Somlyódy L.: Vízfolyásokban végbemenő szennyvízelkeveredés folyamatának meghatározása az anyagáramvonal fogalmának bevezetésével. Kandidátusi disszertáció, 1978. MTA. Budapest. [18] Szoínoky Cs.—Aniot P.—Kontúr J.—Búzás K.: Az Észak-budapesti Duna-szakaszon bevezetett szenny- ós csapadékvizek elkeveredése. Magyar Hidrológiai Társaság Országos Vándorgyűlése, Keszthely, 1979. [19] Osztheimer M.—Szabolcs G.: Élővizek megengedhető hőszennyezése. VEIKI. Összefoglaló jelentés, 1978. Budapest. [20] Bede G.—Gács I.—Berente I.: Hőszennyezés megengedhető mértékének meghatározása. BME Hőerőművek T„ 1978. Budapest. [21] Lipták L.—Gács A.: Frissvízhűtésű erőmű melegvízcsóvája visszahűlésének számítása. ERŐTERV. Kutatási jelentés, 1978. Budapest. MccjieflOBaHHe xapaKTepHbix (])H3HHecKHx npoueccoB TenjioBoro 3arp>i3HeHHíi Ha KpyriHbix OTeqecTBeHHbix pei<ax Ö-p COJIHOKU, 1. ABTOP B OJ;HOM H3 CBOHX paHee 0ny6jiHK0BaHHbix paöoT (1) 060CH0Baji HeoőxoflUMOCTb HaTypHbix HccjieflOBaHnii npoueccoB TenjioBoro 3arp>i3HeHH}i Ha OTCHCCTBCHHbix peicax. PaöoTbi BbinojiHeHbi B nepHOfl 1975—78 Ha flyHae B paiíoHe CasxajioMöaTTa H Ha Tiice B paüoHe TncanajiKOHji. H3Mepenn5i meMnepamypbi eodbi, napaMempoe meieHUfi u pacnpedeneHun pacmeopennoeo Kuc/iopoda BI>InoJineHbi c ii3MepiiTejibHoro cyflHa. B xo«e paöoT BbijiBjieHbi Hacrojunee n o>KHflaeMoe COCTOHHHJI TenjioBoro 3arp>i3HeHii5i KpyriHbix peK BeHrpHH. Ha JJynae pacnpeaejieHiie TeMnepaTypbi h pacTBopeHHoro KHCJTOpOfla OTHOCHTejIbHO HeOflHOpOflHbl H Ha yiacTKe, n0«Bep>KeHH0M TennoBOMy 3arpji3HGniiio B03Jie öepera Ha őojibiuoe paccrojiHiie npocTiipaeoi uuieiicj) Tenjioü BOflbi. (ppd. u 7.) Ha nodnepmoM ytacmKe Tucu pacnpcAeneHHe TeiwnepaTypw BOAH h pacTBopeHHoro KHCJiopoaa 0«H0p0«H0 ii npepMeiiuiBaHHe noflorpeTOii BO«m npoHcxo«HT c Sojibiuoií cKopocTbio. (pp 13. u 14.) JIJIH Hafle>KHoro pac^eTa oxjiawifleHHH noflorpe-roií BOflbi, cőpacbiBaeMoii B peicy c/ie^yeT aHajiii3iipoBaTb ecTecTBeHHbiü TennoBoü P«KHM peK. IIo3HaHne rjiaBHbix (JiaKTOpoB TenjioBoro 3arp5i3HeHHji JlyHayi h THCH noMoryT oőocnoBaTb flajibiieMiinie HccneflOBaHHH pe>KiiMa KaiecTBa HX bo^m — ocoöeHno c npiiMeHeHHeM MeTOflOB rH^pOŰIIOJIOIMH. Typical physieal proeesses of thernial pollution in the large streams in Hungary By Szoínoky, Cs. The necessity and objectives of field investigations into the physieal proeesses related to thermal pollution have been outlined in an earlier paper (l

4). The field studies were performed between 1975 and 1978 over the Százhalombatta section of the Danube and the Tiszapalkonya section of the Tisza River. A measuring launch was used to determine the water temperatures, flow conditions and the distribution of dissolved oxygen content. The results have outlined the present and future pattern of thermal pollution in the Iarge streams in Hungary. In the Danube the temperature and dissolved oxygen distributions are rather non-uniform, whilst over the sections with thermal pollution the warm water discharged forms a very long plume along the bank (Figs. 4 and 7). Over the backwater reach of the Tisza River the water temperature and the dissolved oxygen are distributed in a uniform manner, whilst over the section with thermal pollution the warm water is mixed very rapidly (Figs. 13 and 14). For the reliable analytieal deseription of the coolingdissipation process of the excess heat introduced into the river water it is necessary to analyse the natural thermal budget of the rivers. Information about the principal parameters of the thermal loading proeesses in the Danube and the Tisza rivers contributes to further water quality—specifically hydrobiological studies.