Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

9. szám - Dr. Szolnoky Csaba: A hőszennyezés jellegzetes fizikai folyamatai hazai nagy folyóinkon

Dr. Szolnoky Cs.: A hőszennyezés Hidrológiai Közlöny 1980. 9. sz. 411 egyaránt egyelőre még ismeretlen mértékben változhat, és a változás mértékét további vizsgálatoknak kell megnyugtatóan eldönteni. A tiszai vizsgálatok eredményeinek összefoglalása A Sajó torkolat — Leninváros — Tiszapalkonya térségéhen a dunai viszonyokkal való összehasonlítás érdekében végzett vizsgálatok legfőbb eredményei az alábbi megállapításokban foglalhatók össze: - a Tisza duzzasztott szakaszán a parti műtárgygyal történő melegvíz-bevezetés jellegét feltárták és rámutattak a folyószakasz sajátos szennyező/orrós-halmozódására, a Tisza duzzasztott terébe parti műtárggyal bevezetett meleg víz a Dunán megfigyelteknél jóval rövidebb, mintegy 2 km-es úthosszon keveredik el, — a Tisza zavartalan szakaszán a hőmérséklet- és az oldott-oxigén koncentráció eloszlás gyakorlatilag homogén, — egyértelműen javasolható a vizsgálatok folytatása, a Tiszai Hőerőmíi teljesítményének és a tiszai duzzasztási szint emelkedésének üteméhez igazodva, mind az adott erőművek egymásrahatásának megismerése és e hatás esetleges befolyásolási lehetőségének feltárása, mind pedig a melegvíz elkeveredésének változó körülmények közötti tanulmányozása érdekében, — a Tiszán végrehajtott jelzőanyagos keveredésvizsgálat és a keresztirányú diszperziós tényező meghatározása lehetőséget ad az elkeveredést leíró matematikai modelleknek a vizsgált folyamszakaszra történő alkalmazására, — a Dunával kapcsolatban már megkezdett, a hőszennyezés szempontjából mértékadó vízhozamok és vízhőmérsékletek összeesésére vonatkozó hidrológiai statisztikai vizsgálatokat a Tiszával kapcsolatban is célszerű lenne megindítani. Ezeknél a vizsgálatoknál azonban figyelembe kell venni a megépült és tervezett tiszavölgyi tározóknak a vízkészleteket és vízhozamokat, valamint a vízhőmérsékleteket módosító hatását is. Ez a hatás — figyelembe véve a tiszai tározóknak a dunaiakhoz viszonyított nagyságrendileg nagyobb térfogatát — alapvetően befolyásolja majd a Tisza hőháztartását és így az erőművek okozta hőszennyezési folyamatok alakulását, súlyát és esetleges veszélyességét is. Az eredmények összefoglalása A legfőbb eredmények és következtetések az alábbiakban összegezhetők. — A kutatásban együttműködő VEIKI-vel összhangban sikerült kialakítani a folyók hőmérsékleti és áramlási viszonyainak meghatározására alkalmas vizsgálati módszereket. A hőszennyezés problematikájának a helyszíni megfigyelésekkel való megközelítése utólag, a vizsgálatok befejeztével is alkalmasnak ítélhető, mert a vizsgálatok— a megfigyelt folyószakaszok hőmérséklet-eloszlásának meghatározásán kívül — számos hidrológiai, áramlástani, vízminőségi és általános környezetvédelmi kérdést és vonatkozást vetettek fel. —- A helyszíni vizsgálatok során kidolgozott méréstechnikai módszerek alkalmasak több tíz km-es folyószakasz áramlási-, hőmérsékleti-, és oxigénkoncentráció eloszlási állapotának gyors, néhány órán belül történő rögzítésére. Ennek feltétele azonban egyrészt a megfelelő műszerezettség, másrészt a hidrometriai munkák gyors, szervezett és begyakorolt végrehajtása. — Nagy folyóinkon, a Dunán és a Tiszán a hőszennyezés fizikai folyamatának jelenlegi és a jövőben várható képe körvonalazódott. — A Dunára a zavartalan szakaszon is viszonylag inhomogén hőmérséklet- és vízminőség-eloszlás, a vizsgált Százhalombatta alatti hőszennyezett szakaszon pedig a meleg víz rendkívül hosszan elnyúló partmenti csóvája a jellemző. — A dunai melegvíz-csóva a bevezetés oldali parttól a szigetek, zátonyok és folyószabályozási művek áramlástani hatásai ellenére sem szakad el. Valószínű ezért, hogy ilyen partmenti csóvában vonul majd le a melegvíz a Paksi Atomerőmű bevezetése alatti Duna-szakaszon is, annak ellenére, hogv a bevezetés alatt a meder éppen ezekkel a sajátosságokkal rendelkezik. Ez a megállapítás megerősíti eziránvú korábbi vizsgálatainkat [11]. — A Tisza duzzasztott szakaszán — a folyamatban levő vizsgálatok eddigi eredményei szerint — a hőmérsékleti és vízminőségi szempontból homogén eloszlás, a Leninváros—Tiszapalkonya térség hőszennyezett szakaszára pedig a meleg víz igen gyors elkeveredése jellemző. — A folyóba vezetett meleg víz, ill. többlet-hőmenynyiség visszahűtési folyamatának megbízható számításához folyóink természetes hőháztartásának megfigyelése és elemzése szükséges. — Az áramlási és hőmérsékleti vizsgálatokkal párhuzamosan, azokkal egvidőben megfigyeltük a vizsgált folyószakaszok oldott-oxigén viszonyait is. E megfigyelések aláhúzzák az áramlási-hőmérsékleti-vízminőségi viszonyok együttes, egyidejű vizsgálatának és szemléletének fontosságát, valamint a különböző erőművek illetőleg melegvíz-visszavezetési módok el nem hanyagolható egyedi sajátosságainak jelentőségét. — A vizsgálatokkal párhuzamosan más intézmények kutatói elméleti modellekkel és számítási módszerekkel határozták meg a melegvíz elkeveredésének folyamatát [20, 21, 19]. Ezekhez a vizsgálatokhoz szükséges alapadatként kellett meghatározni a turbidens diszperzió mértékét. Énnek nagyságrendje — eltekintve a sajátos helyi hatásoktól — a Dunán így ma már jól lehatárolható, a Tisza duzzasztott szakaszán végzett vizsgálat pedig a kérdés további kutatásához, illetőleg keveredési számításokhoz nyújthat jó tájékoztatást. — A dunai és tiszai hőterhelési folyamatok legfőbb jellemzőinek megismerése hozzájárulás a további vízminőségi — elsősorban hidrobiológiái kutatások megalapozásához. /