Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
9. szám - Dr. Szolnoky Csaba: A hőszennyezés jellegzetes fizikai folyamatai hazai nagy folyóinkon
410 Hidrológiai Közlöny 1980. 9. sz. Dr. Szolnoky Cs.: A hőszennyezés 1971. VII. 6. 7^-n 0 0 0,5 m 1 hOm >miluíég ifim J 492491490489488487488485484483482481 \ /—I !:l YJOBB PART V? 491 490 489 m 487486485484 483482 481 I >KOZEP 492 491 490489 488 487 486 485484 483 48! 481 I ! Ill (BAL PART 0,5 m mélység 482 491490489 486 482486 485 484 W3 4S2481 hidegvízzel való elkeveredésére, ezért a lehűlés itt szinte elenyésző. Keveredési vizsgálatok Ilyen megfigyelés a Tiszán még nem történt, így — különösképpen a szóbanforgó duzzasztott szakaszon — a keveredési modellekkel történő számítások csupán csak becslésekre támaszkodhatnak. Az eddigi dunai keveredési vizsgálatoknál kapott D y= 0,029—0,041 m 2/s keresztirányú diszperziós tényező tartományt alapul véve csupán valószínűsíthető volt, hogy a Tiszán duzzasztott víztérben, a Dunához képest 1/3—1/4-szeres sebességek esetén a diszperziós tényezőnek is csökkennie kell. A vizsgálat a polgási Tisza-hídnál történt [6], festékadagolással, mintavételekkel és ennek alapján a keresztszelvényekben a jelzőanyag-koncentráció eloszlásának meghatározásával. A függélymenti közel egyenletes elkeveredés a; = 296 m távolságban levő szelvényben jött létre, ebből lehetett számítani a £„=0,0084 m 2/s keresztirányú diszperziós tényezőt. A diszperziós tényező értéke a Dunán meghatározott értékeknek tehát csak mindössze 20—40%-a. A fenti vizsgálat eredménye megbízható számítási alapadatnak ítélhető, de a tényező a keresztszelvényben, valamint a mederviszonyoktól és a duzzasztási szint emelkedésétől függően, tehát térben ós időben 14. ábra. A vízhőmérséklet és az oldott oxigéntartalom hosszmenti változása a Tiszán Puc. 14. H3Menenue meMnepamypbi eoöu u Koiuienmpaiiuu pacmeopeiiHoeo KUCAopoda edoAb Tucbi Fig. 14. Variations in water temperature and dissolved oxygen eontent along the river in the Tisza kezik a keresztirányú áramlásokat létrehozó vagy fokozó jelentős többlethőmérséklettel — bejut a Tiszai Hőerőmű hűtővíz-kivételébe, — az 1977. évi mérések idején a Tisza oxigéntelítettsége 22 °C hőmérsékletnél csak mintegy 75%-os volt, így az 1976. évben megfigyeltekhez képest fordított helyzet alakult ki; az oxigéntartalom a melegvíz-bevezetések környezetében emelkedett. Ilven szempontból tehát — a keveredő vizek hőmérsékleti, szennyezettségi és oxigén viszonyaitól függően — valószínűleg igen változatos kép alakulhat ki, — az oxigéntartalomnak a Tiszai Hőerőmű melegvíz-csatornájában való megemelkedése a meiegvíz visszavezetésének ilyen szempontból való kialakítására és a levegőztető mí'Uárgy (3. kép) megfelelő működésére mutat. Össze kell azonban vetni a .több mint kilométernyi csatorna hátrányaival; igen nagy itt a tartózkodási idő és nincs lehetősége a melegvíznek a ím.vm , •»* * 3. kép .4 Tiszai Hőerőmű levegőztető műtárgya CHUM. 3. Aapamopnoe conpyMcenue TucafícKOÜ T3U, Picture 3. Aeration structure at the Tisza Thermái Station
