Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

9. szám - Dr. Szolnoky Csaba: A hőszennyezés jellegzetes fizikai folyamatai hazai nagy folyóinkon

I N Dr. Szolnoky Cs.: A hőszennyezés Hidrológiai Közlöny 1980. 9. SZ. 409 13. ábra. Hőmérséklet- és oldottoxigén-váUozások a Tiszán Puc. 13. Xod meMnepamypbi eodbt u pacmeopeHHoeo KUCAopoda na Tuce Fig. 13. Variations in temperature and dissolved oxygen content in the Tisza River — a melegvíz-bevezetések és jelenségek rendkívül kedvező tanulmányozási lehetőségét teremti meg, — jó tájékoztatást nyújt a Duna csatornázása so­rán előálló hőszennyezési helyzetek előrebecs­léséhez, — az itteni vizsgálatok segíthetik a két erőmű üzemeltetését az esetleges egymásrahatások előrejelzésével. Az elvégzett vizsgálatokról a 11. ábra tájékoz­tat. A melegvíz-bevezetések áramlási képe Az 1976 augusztusában végzett első megfigye­lések idején még csak a Tiszapalkonyai Erőmű és a Sajó-csatorna vezetett be a Tiszába felmelegített vizeket. A 205 m 3/s Tisza-vízhozamnál meghatá­rozott torkolati áramkép (12. ábra) a Dunán is megfigyelt, de itt erősebben jelentkező csavarmoz­gást mutat. A beduzzasztott Tisza sebessége és fo­lyásirányú impulzusa lecsökkent, a 6,66 m 3/s víz­hozamú és 3 °C többlethőmérsékletű melegvíz a parti műtárgyból mintegy feltörve, a fajsúlykü­lönbség és a bevezetés hatására a felszínen szétte­rülő csóvaalakot mutat és gyors elkeveredésre en­ged következtetni [6]. Az 1977. évi megfigyelések idején, a Tiszai Hőerőmű már próbaüzemben működött, de még csak egyetlen 150 MW-os gépegységgel, tehát mintegy 6 m 3/s hűtővíz­hozammal. Ennek megfelelően az erőmű végleges tel­jesítményére kiépített melegvízcsatornában igen kicsi, cm/s nagyságrendű, megbízhatóan alig mérhető sebes­ségek alakultak ki. A folyóhoz képest érintőleges beve­zetés áramlási jellege így még nem rajzolódott ki egyér­telműen [7]. A hőmérsékleteloszlás A hőmérsékleteloszlás mérésére 1976-ban a Ti­szapalkonyai Erőmű alatt, 1977-ben pedig a Ti­szai Hőerőmű üzembeállítása után — mindkét erőmű melegvízcsóvájában sor került. Az eredmé­nyek szerint [6,7]: — A melegvízcsóva a Dunán megfigyelt helyzet­hez képest a fajsúlykülönbségből eredő felúszás jelenségét mutatja és a melegvíz elkeveredése mintegy 2 km-en belül megtörténik, tehát a Dunán megfigyeltnél lényegesen rövidebb hosz­szon (13. ábra). — A Tiszai Hőerőmű bevezetett melegvize az alsó erőműig terjedő mintegy 700 m hosszú szaka­szon nem keveredik el, utóbbi így a Tisza alap­hőmérsékletnél melegebb hűtővizet kap, így az erőmű ebből eredő hatásfokromlásával szá­molni kell. — A zavartalan Tiszán a Dunától eltérően a hő­mérsékleteloszlás mind keresztirányban, mind mélységben gyakorlatilag homogén nak tekint­hető. — A Tisza lecsökkent' sebességű duzzasztott víz­terébe való bevezetés — a Dunától eltérően — erőteljesebb csavaráramlást és a függély men­tén erősen változó hőmérséklet-eloszlást ered­ményez. Oldott-oxigén viszonyok A Tiszai Hőerőműhöz érkezett víz homogeni­tásának eldöntése céljából az oldott-oxigén vizs­gálatok a Sajó torkolatánál indultak. A szennyezet ­tebb Sajó beömlése alatt a jobb part közelében a víz oxigénben jelentősen szegényebb, a követ­kező, mintegy 1 km-es szakaszon azonban jelentős emelkedés tapasztalható. Az egész vizsgált szakasz hőmérsékleti és oldott­oxigén koncentráció hossz-szelvényét a 14. ábrán szemlélve az alábbiak állapíthatók meg: — a Tisza zavartalan szakaszán mind a hőmérsék­let, mind az oldott-oxigén koncentráció sáfem­pontjából gyakorlatilag homogén az eloszlás, — a szennyezett Sajó-vízzel való elkeveredés a Tiszán is az oxigén tartalom csökkenését ered­ményezi. Ennek a szennyezettebb víznek egy része pedig — mivel ez általában nem rendel-

Next

/
Thumbnails
Contents