Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

9. szám - Dr. Szolnoky Csaba: A hőszennyezés jellegzetes fizikai folyamatai hazai nagy folyóinkon

I N Dr. Szolnoky Cs.: A hőszennyezés Hidrológiai Közlöny 1980. 9. SZ. 409 13. ábra. Hőmérséklet- és oldottoxigén-váUozások a Tiszán Puc. 13. Xod meMnepamypbi eodbt u pacmeopeHHoeo KUCAopoda na Tuce Fig. 13. Variations in temperature and dissolved oxygen content in the Tisza River — a melegvíz-bevezetések és jelenségek rendkívül kedvező tanulmányozási lehetőségét teremti meg, — jó tájékoztatást nyújt a Duna csatornázása során előálló hőszennyezési helyzetek előrebecsléséhez, — az itteni vizsgálatok segíthetik a két erőmű üzemeltetését az esetleges egymásrahatások előrejelzésével. Az elvégzett vizsgálatokról a 11. ábra tájékoztat. A melegvíz-bevezetések áramlási képe Az 1976 augusztusában végzett első megfigyelések idején még csak a Tiszapalkonyai Erőmű és a Sajó-csatorna vezetett be a Tiszába felmelegített vizeket. A 205 m

3/s Tisza-vízhozamnál meghatározott torkolati áramkép (12. ábra) a Dunán is megfigyelt, de itt erősebben jelentkező csavarmozgást mutat. A beduzzasztott Tisza sebessége és folyásirányú impulzusa lecsökkent, a 6,66 m

3/s vízhozamú és 3 °C többlethőmérsékletű melegvíz a parti műtárgyból mintegy feltörve, a fajsúlykülönbség és a bevezetés hatására a felszínen szétterülő csóvaalakot mutat és gyors elkeveredésre enged következtetni [6]. Az 1977. évi megfigyelések idején, a Tiszai Hőerőmű már próbaüzemben működött, de még csak egyetlen 150 MW-os gépegységgel, tehát mintegy 6 m

3/s hűtővízhozammal. Ennek megfelelően az erőmű végleges teljesítményére kiépített melegvízcsatornában igen kicsi, cm/s nagyságrendű, megbízhatóan alig mérhető sebességek alakultak ki. A folyóhoz képest érintőleges bevezetés áramlási jellege így még nem rajzolódott ki egyértelműen [7]. A hőmérsékleteloszlás A hőmérsékleteloszlás mérésére 1976-ban a Tiszapalkonyai Erőmű alatt, 1977-ben pedig a Tiszai Hőerőmű üzembeállítása után — mindkét erőmű melegvízcsóvájában sor került. Az eredmények szerint [6,7]: — A melegvízcsóva a Dunán megfigyelt helyzethez képest a fajsúlykülönbségből eredő felúszás jelenségét mutatja és a melegvíz elkeveredése mintegy 2 km-en belül megtörténik, tehát a Dunán megfigyeltnél lényegesen rövidebb hoszszon (13. ábra). — A Tiszai Hőerőmű bevezetett melegvize az alsó erőműig terjedő mintegy 700 m hosszú szakaszon nem keveredik el, utóbbi így a Tisza alaphőmérsékletnél melegebb hűtővizet kap, így az erőmű ebből eredő hatásfokromlásával számolni kell. — A zavartalan Tiszán a Dunától eltérően a hőmérsékleteloszlás mind keresztirányban, mind mélységben gyakorlatilag homogén nak tekinthető. — A Tisza lecsökkent' sebességű duzzasztott vízterébe való bevezetés — a Dunától eltérően — erőteljesebb csavaráramlást és a függély mentén erősen változó hőmérséklet-eloszlást eredményez. Oldott-oxigén viszonyok A Tiszai Hőerőműhöz érkezett víz homogenitásának eldöntése céljából az oldott-oxigén vizsgálatok a Sajó torkolatánál indultak. A szennyezet tebb Sajó beömlése alatt a jobb part közelében a víz oxigénben jelentősen szegényebb, a következő, mintegy 1 km-es szakaszon azonban jelentős emelkedés tapasztalható. Az egész vizsgált szakasz hőmérsékleti és oldottoxigén koncentráció hossz-szelvényét a 14. ábrán szemlélve az alábbiak állapíthatók meg: — a Tisza zavartalan szakaszán mind a hőmérséklet, mind az oldott-oxigén koncentráció sáfempontjából gyakorlatilag homogén az eloszlás, — a szennyezett Sajó-vízzel való elkeveredés a Tiszán is az oxigén tartalom csökkenését eredményezi. Ennek a szennyezettebb víznek egy része pedig — mivel ez általában nem rendel-