Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
9. szám - Dr. Salamin Pál: Az erdő hidrometeorológiája
386 Hidrológiai Közlöny 1980. 9. sz. Dr. Salamin P.: Az erdő hidrometeorolögiája ban kisebb víztartalmú, kisebb térfogatsúlyú, tehát lazább, mint bozótos vagy fátlan területeken. A hótakaró víztartalmának váratlan növekedését jelentheti — amint már láttuk —, ugyanakkor a fákon keletkező és az azokról lehulló zúzmara. Az itt leírtak fenyvesekre szintén kiemelten érvényesek. 4. Az erdők közötti kisebb-nagyobb réteken, legelőkön a hótakaró a legvastagabb, víztartalma a legnagyobb. A gyér erdő kedvezőbb a hótakaró kialakulása szempontjából, mint a jól záródó sűrű erdő." Az észlelési eredményeket egyszerű természeti megfigyelésekkel egészítettem ki. Ezek alapja [18]: ,,a 40 év során évente átlagban 50 természetben töltött nap, azaz összesen 2 ezer nap, 40 ezer km gyalog vagy sílécen megtett út volt (a 2 ezer napból kb. 400 nap, ill. 8 ezer km esett hótakarós nanapokra). Ez az alap tehát kitűnő következtetésekre adhatott lehetőséget." A vizsgálatok egyben arra is rámutattak, hogy lehetősége van annak, hogy az erdő fáin levő zúzmara mennyiségét hótakarós időszakban közvetlen műszeres mérés helyett közvetett módon hómintavétellel határozzuk meg ( ilyen mérésünk volt 1956. 03. 6-án a Mátrában a Piszkéstető és a Galyatető közötti lomberdőben (I. kép), ahol is 5,0—6,5 cm vastag lehullott zúzmarát észleltünk a hótakaró felett. Ennek a zúzmara rétegnek a térfogatsúlya 0,45 és 0,50 között változott és víztartalma 25,5— 25,8 mm-t jelentett a hótakaró teljes 91,5 mm-es víztartalmához képest [19]. 6. Az erdő intercepciós hatása [201 Az intercepció, azaz aY x az esőmennyiség, amit a fa lombozata visszatart, s aminek nagy része elpárolog, kisebb része pedig lefolyik a fatörzseken, igen jelentős szerepet játszik, mert a csapadékmérés értéket megfelelően javítani kell. Az intercepció azzal kezdődik, hogy az esőcseppek a leveleken, tűkön szétrobbanva, azokat vékony vízfilmként körülveszik, azonban ha soká tart az eső, akkor az esővíz nagyobb cseppekké gyülekezik össze, s ezek a másodlagos esőcseppek mégis lehullanak a talajra. Jelentős tudnunk, hogy mennyi végül is a fákon maradó víz, redukálva ezt már a fatörzseken lefolyó és az ágakról — levelekről — tűkről lecsöpögő vízzel (C,). Ez az ún. intercepciós tározódás. Ennek mennyiségét a fafaj, s főleg a levelek, tűk jellege, az eső intenzitása, az esőcseppek nagysága valamint a szél határozzák meg. A szél szerepe kettős, egyrészt hozzásegít az esőcseppek leeséséhez, s ezzel csökkenti az intercepciós tározódást, másrészt elősegíti a tározódott víz elpárolgását, s így növeli az intercepció útján elvesző víz mennyiségét. Ez az utóbbi hatás egyben növeli zárt erdőknél az erdei légtér nedvességtartalmát. Tehát változtatja ezen légtér mikroklímáját ( ami természetesen maga után vonja a talajtér párolgásának csökkenését). Számszerű értékként megadható, hogy jól záródó, idősebb állományban szélcsendben az intercepciós tározódás elérheti a 4—5 mm-t is (ami már tekintélyes érték). Intribus, R. [8] szerint: ,,A fiatal erdők struktúrájától függően igen nagy az erdők talajszintjén mért csapadékmennyiségek változékonysága. Puc. 3. H3MeneHue eodnocmu cneea e Aecy nod emnnueM ebicombi nád ypoeneM uopn (UIÜMMUU Tlaji: CHewcnbtü notcpon e Aecax Benzpuu-jleciibie uccAedouamisi, 1961/1 -3, cmp. 182, nuc. 23.) 1. kép: Zúzmara erdőben Salamin Pál felvétele a Mátrában, Piszkés-tetőn 195U. 02. 23-án; a fákon látható zúzmara mennyisége az 1950. 03. 00-i mérés szerint kereken 25 mm CHUMOK 1. Mneü e Aecy (CdeAan UlaAaMukoM II. e Mampe Ha nuKe IlucKeuimeme 23-zo @eepaMi 1956 z. KoAuiecmeo unen na depeeax COZAÜCHO u3MepeHunM e 06. Mapma cocmaeAHAO 25 MM Bild 1. Rauhreif im Walde. Aufnahme von Salamin Pál in der Mátra am Piszkéstető, am 20. II. 1956, die an den Baumen sichtbare Rauhreif menge betrágt laut der Messung am 6. Marz 1956 rund 25 mm 3. ábra. A hótakaró víztartalmának változása az erdőben a tengerszint feletti magasság függvényében Salamin Pál: A hótakaró Magyarország erdőiben. — Erdészeti Kutatások, 1901/1—3., 182. o. 13. ábra. Abb. 3. Ánderung des Wasserhaushalts der Schneedecke im Wald, in Funktion der Höhe iiber dem Meeresspiegel. Salamin Pál: Die Schneedecke in den Waldern Ungarns — Erdészeti Kutatások, 1961/1—a, Seite 182, Abb. la
