Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

8. szám - Dr. Lelkes János: Mozgó vízadagoló elemek által biztosított öntözésminőség műszaki kérdései

176 Hidrológiai Közlöny 1980. 8. sz. Dr. Lelkes J.: Mozgó vízadagoló elemek 10=1; a=1; v=1j b-1 1. ábra. Az 1. táblázat vízadagoló elemeinél kialakuló szárnyvezeték menti csapadékeloszlás Puc. 4. PacnpedeAeuue dootcdn eooAb opocumeAbnoeo icpbtAa e cnytae npuMenemin (fwpcynoK muna, yKU3annoeo e maöA. 1. Abb. Niederschlagsverteilung lángs der Flügelleitung bei den Wasserbeschichkungselementen laut Tabelle 1 ii h Lg-1; a=1 í v-1; b-1 1;3 2,-4 1+2;3+4 1+2+5+6; 3+4+7+8 \ _ l jj 5+6; 7+8 \ i / V.1—7 /x > 6;8 5; 7 \ / 1— —i 1 1 i i i i -, i 1— i \ . 1 . 1 • 0,1 0,2 0,3 OA 0,5 0,6 0,7 0,8 0,3 1,0 y 5. ábra. A 2. táblázat vízadagoló elemeinél kialakuló szárnyvezeték menti csapadékeloszlás Puc. 5. PacnpedeAeHue ÖOMCŐH eoAb opocumeAbHoeo KpbiAa e CAytae npuMenenuH (fiopcyHoic muna, yica3aHHoeo e maöA. 2. a tényleges vízborítás. A matematikai összefüggés a gyakorlat számára azt teszi lehetővé, hogy a járvaiizemelés — mint az öntözéstechnikában jelentkezett új tényező -— öntözésminőségre gyakorolt hatását, illetve annak vizsgálatát a sebességváltozások vizsgálatával hozza kapcsolatba. Az eddigiek alapján a következő megállapítások tehetők. 1. A geometriai modellekkel kapcsolatos számítási példák (1. táblázat és 4. ábra) ugyan elméleti esetek, de mivel valóságos i-R jelleggörbéből is képezhető modelltest, a módszer valóságos körülményekre is alkalmazható, és álló helyzetű szórófej mérési eredmények adaptálhatók a mozgó üzem körülményeire. 2. A bemutatott példáknál (1. táblázat és 4. ábra) szembetűnő, hogy egymástól nagyon különböző modelltestek (pl. a 7. számú körbenszóró és a 6. számú négyzetbeszóró adagolóelem) azonos szárnyvezeték menti csapadékeloszlást eredményeznek. Ebből következik, hogy a járvaüzemelő berendezéseknél a bonyolultabb körforgó szórófejek helyett lényegesen egyszerűbb vízadagoló elemek is szóba jöhetnek (pl. KÖRÖS-200). Mivel a táblázatban szereplő 16 eset között több olyan modelltest van, amely a vízborítás eloszlását tekintve azonosan viselkedik, meg van annak a lehetősége, hogy ebből a szempontból és a matematikai összefüggésben előforduló (gyökös vagy zárójeles) szorzótényezők alapján csoportosítást végezzünk esetleg más, a táblázatban nem szereplő eseteket is bevonva ebbe az öntözőminőség alapján megkülönböztető rendszerbe. 3. Ha különböző modelltesteket összegzünk (vízadagoló elem kombináció) akkor az eredő modelltest mozgásirányra merőleges eloszlásábrája a résztestek eloszlásábráinak összegéből is képezhető. A 2. táblázat és a hozzá tartozó 5. ábra szerinti első két modelltest összege pl. hengert ad, eloszlásábráik összege szintén a hengerre jellemző ellipszist eredményez mind a grafikus összegzés mind a csapadékmagasságokra vonatkozó matematikai képletek algebrai összeadása alapján. Ezen az úton közelíthető meg legjobban egv valóságos vízadagoló elem és mozgás közbeni eloszlásábrája, továbbá ez ad arra lehetőséget, hogy a modelltestet felbontsuk valamilyen ismérv (pl. cseppméret) szerinti komponenseire. 4. Áttekintve az összes matematikai összefüggést, és a haladási sebesség ezekben betöltött szerepét, belátható, hogy az eloszlásábra alakja nem függ a w-const. haladási sebesség nagyságától, hatása mindössze annyi, mint amennyit bármely függvényre a konstans szorzó gyakorol. Ebből következik, hogy a járvaüzemelő öntöző szárnyvezetékeknél a sebesség bármilyen okból történő megváltozása csak a mozgásirányú vízborítás egyenletességre van hatással. 5. A táblázatok, valamint a 4. és 5. ábra áttekintése alapján belátható, hogy a körforgó szórófejek közül mozgás közben azok a megoldások adnak legkedvezőbb szárnyvezeték menti csa2>adékeloszlást, amelyek i-R jelleggörbéje a sugár mentén progresszíven növekvő (1. táblázat 15.) vagy a modelltest körgyűrű alakú (2. táblázat 6, 8.). összefoglalás A járvaüzemelő öntözés során felmerült új jelenségekre több kutató rámutatott, vizsgálataik, méréseik és következtetéseik önmagukban nem adtak lehetőséget a problémakör általánosabb szemléltetéséhez. Munkánkban megfogalmaztuk a járvaüzemelő öntözés vízadagolási folyamatának az öntözőgéppel együtt mozgó geometriai modelljét. A modellhez csapadékintenzitás-vízborítás jelentést rendelve több példán keresztül bemutattuk a felhasználási lehetőségét és utaltunk arra, hogy a modell mind az állva üzemelő mind a járvaüzemelő vízadagolás folyamatáról szemléletes képet ad. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a geometriai modellhez más tartalom is rendelhető,