Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

8. szám - Dr. Lelkes János: Mozgó vízadagoló elemek által biztosított öntözésminőség műszaki kérdései

Dr. Lelkes J.: Mozgó vizadagoló elemek tehát a közölt példák analógiája szerint pl. a cseppenergia-tartalom—talajszerkezet-rombolás — sebesség összefüggés is leírható. A modell tartal­mazza annak lehetőségét is, hogy az esőszerű ön­tözésnél fellépő párolgási veszteség, szélhatás kö­vetkezményeit elemezzük különösen abban az esetben ha a modelltestet több, egyénként azonos, de egymáshoz képest eltérő méretű vízcseppekből álló résztest összegének fogadjuk el. Végül néhány elméletileg megerősített megállapítást tettünk, amely a járvaüzemelő öntözőberendezés szárnv­vezeték menti csapadékeloszlásával, ennek mérési módszerével, illetve a mozgó esőztető szórófej kí­vánatos i-R jelleggörbéjével van kapcsolatban. IRODALOM []] Batai, I.: A hálótervezés alkalmazása az öntözés munkaszervezésében. Gazdálkodás, XX111. évf. 1979. 11. sz. 17—22. p. [2] Bittinger, M. W.—Longenbaugh, R. A.: Az öntöző­víz elméleti eloszlása járvaüzemelő esőztetésnél. (Theoretical distribution of water from a mowing irrigation sprinkler) Transeetions of the AS ACE (1902) H. 3. sz. 36. p. [3] El- Ansary, M. Y.: Az esőztető öntözés szórófejei­nek legfontosabb paraméterei (The most important paramters of irrigation sprinklers (Kandidátusi értekezés), Gödöllő, 1978. |4] Guber, K. V.: Esőztető gépek termelékenység nö­velésének néhány kérdése. (Nekotoriie voproszü uvelicsenija proizvoditelnoszti dozsdevalnüh ma­sin) Traktorü i szelhozmasinü. 1974. évf. 10. sz. [5] Hűmmel, H. G.: Folyamatos mozgású előrehaladó és körbenjáró esőztető berendezések csapadék­eloszlása (Niderschlagsverteilung von Kegnern mit geradliniger oder kreisformiger kontinuier­licher Vorwártsbewegung). Agrártechnik. 25. évf. 1975. 10. sz. f fi] Kereszturszki ./., Szító .7., Szőke Molnár L.: Kor­szerű esőztető berendezések üzemeltetése és ér­tékelése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970. | 7] Marjai Gy.: Az öntözővíz egyenlőtlen elosztásából fakadó károk. CIGR. Ankét korreferátuma. Hid­rológiai Közlöny 1971. 5. sz. 214—210. p. [8] Mock, F. J.: Az esőszerű öntözés gépesítésének útjai (Wege zur Mechanisierung der Beregnung). Wasser und Boden 1977. évf. 9. sz. [9] Marjai Gy.." A vízborítás egyenletessége járva­üzemelő öntözőgépeknél. Hidrológiai Közlöny. 1978. 12. sz. [10] Sourel, H.: A behúzási sebesség ós a húzóerő szükséglet változása esőztetőgépek alkalmazásá­nál (Veránderung der Einzugsgeschwindigkeit und des Zugkraftbedarfs beim Einsatz von Bereg­nungsmaschienen) Landtechnik, 1978. 3. sz. 123— 120. p. [11] Szabó D.: Gépesített áttelepítésű esőztető öntöző­berendezések. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1975. [12] Vinnikova, N. V.: Az esőztető rendszerek gépesítése és automatizálása a szocialista és a fejlett kapita­lista országokban (Mehanizacija i avtomatizácija dozsdevalnüh szisztem v szocialiszticseszkih i razvitüh kapitaliszticseszkih sztranah. Analiti­cseszkij obzor literaturi) Referativnüj obzor.Moszkva, 1970. | 13] Weiss, .7.: Egy új öntözési eljárás ismertetése. Újabb tanulmányok az öntözésről. (Szerk.: Sajó E., Trurnmer A.) Budapest, Stádium RT. 1933. [1 4-] Zadnevproi'szkij, K. P.: Az esőztető öntözőgép mozgásának ésszerű sebessége. (Racionalnaja szko­roszty dvizsenija dozsdevalnoj masinii ( Mechani­zacija i Elektrifikácija Szocialiszticseszkogo Szelsz­kogo Hozjajsztva.) 1971. 7. sz. Hidrológiai Közlöny 1980. 8. si. 379 0 KanecTBe opomeiiiin npn iio/ume BOÁM MOÓMJtbllblMH aBTOMaTHieCKHMH 3 JICMeHTaMM Jf-p JleAKeiu. fl. B pafioTe H3Jiai aeTCfl Mo«ejn. noAami BOAU, npucnocoG­jieHnaíi K omicaHHio nponeccoB opmcHHH H3 MOŐH/ibHbix SJieMeHTOB Hpouiemia. 0H3 HC ripOTHBOpeHHT IIOHÍITHflM, TpaflHUHOUHO ocnojib3yeMi»iM B jiHTepaType no opome­MHK), Mart'MaTH'iecKH jiei Ko BocnpHHHMaeTca 11 oíioűmaeT pesyjibraTbi, AOCTiirHyTbie AO CHX nop npii n3yMeHmi BOnpOCOB OpOlUeHlIM MOŐHJlbHbIMH yCTaHOBKaMH. Ilpn CTaTHHeCKOM C0CT0J1HHH BOflOnOAaiOIUCrO 3J1C­Menra MO>KHO ripeAcraBHTb ceöe reoMeipimecKoe TCJIO, B KOTOPOM 0Tpe3Kn, B03ABHraeiv»»ie NEPNCHAHKYJJAPHO ocHOBanmo npeAcraBjuuoT coOoií HHreHciiBuocTb opome­HHJI. ECJHI NAA 3AJTAHH0Ü TOMKOÍI NEPENEHB STO Tejio njTDCKOCTbK), NEPNEHAHKYJIFLPHOII OCHOBAMTKI TO JIHHHÍI NEPECEMCHHJI onpeAe;MT (JiyHKumo HHTCHCHBHOCTH opo­IlieHHSl bo BpeMeHH (pp. 1 u 2). H3MeHeHHji pacxojia no/iaBaeMoií BOAIJ, noTepw Ha HcnapeHHe HJIH B/iamie BeTpa OyAyT BJINSITB Ha (jiopiwy ynoMjinyroro TCJia. Moaejib no^aHii BOÁM MOKCT öbiTb pacripocTpaiieHa H na HccJieAOBanne Apyrux BCJIHMHH, CB5i3aHHbix c opoiaeHneM (pacripcAeJienne sHepran Ka­nejib, pacnpeACJiemie pacTBopeuHbtx BeojecTB H T.n.). JHaHHi.iMH íruiöA. 1. H puc. 4. xopomo noATBep>KAaeTca, MTO pa3JlHMHI.IMH BOAOnOflaiOIUHMH 3JieMeHTaMH MOWHO AOÖHTbcsi 0AHHaK0B0r0 pacnpcAejiemta AOMÍAA B03Jic pacnpeAejiHTe;ibHoro Kpujia. flo:rroMy npn MOÓHJibHOM pe>KiiMe MO)KHO iicnojib30BaTb AaM<e raKne ripocnie H AemeBwe sjieMCHTbi noAami, o KOTopi.ix H pein ne M0>Ker CblTb npH rpaAHUHOHHOM CTaTHMCCKOM pOKHMC (naiip. ycTanoBKa KEPEIU-200). B ypaBHCHHjix AJIJI onpeAejie­HHH CJIO>I BOAOHOAAIH, NPUBEACHHBIX B maőA. 1. (J)nrypny­K)T HeCKOJII.KO OAIIHaKOBblX Bbipa>l<eHHH (nOA KOpHeM, B CKOÓKax) Ha OCHOBaHHH KOTOpbIX B03M0>KHa CpaBHH­Te/ibnaa oueHKa BOAonoAaK)iunx sjieMCHTOB. Cor^acHü maőA. 2. h puc. 5. KaK MOAejibHbie Tejia raK h cooTBcrcTByiomHe rpac}>HKn pacnpcAejiemiji oójiaAaioT CBOÜCTBOM aAAIITHBHOCTH. TejlO T3K>KC MOJKHO pa3JI0>KHTb no BbiíípauHbiM KpiiTepiiíiM (Hanp. no pasMepy Kanejib) Ha K0Mn0HeHTbi. Ilo pHCy HK3M 4. H 5. MOWHO COI'JiaCHTbCÍI, MTO H3 Bpamaiomiixcíi AOWAeBajibHbix airnaparoB Gojiee OAHO­poAHoe pacnpeAejtcHne aojkaa AaioT re, KOTOpbie HMCIOT xapaKTepucTHKy, nporpeccHBHo pacryiuyio no HanpaB­jieHHio paAnyca (maőA. 1. cmpoKa 15.) To >Ke caMoe OTHOCHTCSI ii K c^yHa?iM Koraa MOACJibHoe TCAO HMCCT (JiopMy nojioro anjinnApa c TOjibCTbiMii cTeHKaMH (maőA. 2 cmpoKU 6—8). flpeACTaBJteHHaji MOAejib no MHCHHK) aBTopa npiiMe­HIIM3 KAK K YCTAHOBKAM (JIPOHTA^BHORO ABHWEHIIN TAK H K MaunmaM KpyroBoro AGÍÍCTBHJI. BO3MO>KHO TaioKe aHanH3npoBaTb no Heií H KaiecxBO BbinojiHeHH5i BOAono­Aain Ao>KAeBanHCM HJIH noBepxnocTHbiM nyTeM. Teehnische Frageii der durcli liewecliclie Wasserbeschickunes-Eleiiiente gesiclierten Bewasseruiigsq ualitiit Dr. Lelkes, J. Ein WaBserbeschichkungsmodell wurde ausgebildet, das für die Veranschaulichung der aus beweglichen Wasserbeschichkungselementen erfolgenden Bewásse­rung geeignet ist und mit mathematischen Mittehi gut behandelt werden kann, den bei der herkömmliehen Bewásserung allgemein bekannten Begriffen und Prin­zipien nicht widerspricht, die mit der fahrbaren Be­wásserung verbundenen bisherigen Versuchsergebnisse einheitlich zusammenfasst und neuere Untersuchungs­möglichkeiten bietet. Anhand der mit einem in stehender Lage befind­lichen Wasserbeschichkungselement vorgenommenen Messungen kann ein geometriseher Körper gebildet werden, dessen auf den Grund senkrechte Abschnitte <ler Niederschlagsintensitát entsprechen. Schneidet man den Körper oberhalb eines mit auf den Grund senk­recht stehenden gegebenen I'unktes mit einer der Be­wegungsrichtung entsprechonden Flache, dann gibt, die

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents