Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
1. szám - Hajdú Lajos–Rajczy Miklós–Tóth László: A Margalef-féle pigment extinkció ráta (PER) alakulása a Balatonban
Hajdú L.—Rajczy M.—Tóth L.: A Margalef-féle Hidrológiai Közlöny 1980. 1. sz. 39 zött a határvonal Balatonszemes magasságában húzódik. Kiugrik ebből a tihanyi (VII) mintahely, amelynek oka valószínűleg az „ingás", ami a PER értékek kiemelkedően magas szórásáért is felelős. S HU M hasonlóság 0,90 0,951,00 III IV II V VI VIII / Im IX >1 § <§ ~<3! £ £ ig S s ? ís •/. ábra. A mintahelyek hasonlósági dendrogramja (UPtíMA a HUMMON index alapján) Az alapvonalhoz közelebb összekötött'mintahelyek hasonlóbbak egymáshoz. A szaggatott vonal a kiválasztott kritikus hasonlósági értéket jelzi, ez a legnagyobb és a legkisebb hasonlóság számtani közepe. Az ennél nagyobb hasonlósági! mintahelyeket soroltuk egy csoportba. Fig. •/. Similarity dendogram oj sampling sites (UPOMA based on the HUMMON index) The sampling sites connected closer to the base line resemble each other more. The dashed line indicates the selected critical similarity value. the arithmetic mean of the highest and lowest similarity. The sampling sites with higher similarity have been classified into one group A leginkább elkülönülő mintahely a balatonfűzfői (IX). Ennek okát talán az itt sekélyebb, igen hinaras vízben kereshetjük. A PER értékek szórása itt is nagyon magas. Eredményeink jó megegyezést mutatnak Ponvi adataival, ő több éves zooplankton vizsgálatai alapján két részre osztotta a tavat Balatonszemes határvonallal. Ez megfelel a miáltalunk kapott K-i és Ny-i tórésznek. A mi középső tórészünk területén neki nem voltak mintahelyei, így ennek különállását nem is észlelhette [33]. A mintavételi időpontok clusterezésének eredményét megfelelő időjárási adatok hiányában nehéz értelmezni. Valószínűleg az időjárási tényezők, pl. a széljárás, viharok hoznak létre az algák horizontális megoszlásában hasonló helyzeteke.t Az egyik ilyen dendrogrammot mutatja a 6. ábra. összefoglalás Irodalmi áttekintést adtunk a Margalef-féle ,,pigment-diverzitás"-ról, új nevet javasolunk számára: pigment extinkció ráta (PER). A PER a fitoplankton kritikus fiziológiai állapota esetén emelkedik az átlagos fölé. Bár a PER értékek évi járása látszólag nem hordozott információt (3. ábra), a mintahelyek cluster analízise jól magyarázhatóan három részre osztotta a tavat a szigligeti (II) és a balatonszemesi (V) határvonallal (4. és 5. ábrák). Az időpontok clusterezése (2. ábra) időjárási adatok hiányában nem értelmezhető. Kis többletmunkával tehát hasznos indexet nyerünk, amelynek évi menetét cluster analízissel kiértékelve a szemmel észrevehetetlen különbségeket is kimutathatjuk. Az index vizsgálatát tovább folytatjuk. °CIEK 0,900951,00 1 III IV II 1/ V! I I l: <6 1 I <>5 ^S 33 £ / IX r* ' sí • NJ vj : -o - , -O Coto k k. ^ ^ 0,900,95-1,00 m ^ S ^ 5: S is ^ S S S § S !( S 5. ábra. A mintahelyek hasonlósági dendrogramja (UPGMA a CZEKANOWSKI index alapján). Fig. 5. Similarity dendrogram of the sampling sites (UPGMA based on the CZEKANOWSKI index) 6. ábra. A mintavételi időpontok hasonlósági dendrogramja (UPGMA a HUMMON index alapján.) Fig. 6. Similarity dendrogram of the sampling sites