Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

1. szám - Hajdú Lajos–Rajczy Miklós–Tóth László: A Margalef-féle pigment extinkció ráta (PER) alakulása a Balatonban

Hajdú L.—Rajczy M.—Tóth L.: A Margalef-féle Hidrológiai Közlöny 1980. 1. sz. 39 zött a határvonal Balatonszemes magasságában húzódik. Kiugrik ebből a tihanyi (VII) mintahely, amelynek oka valószínűleg az „ingás", ami a PER értékek kiemelkedően magas szórásáért is felelős. S HU M hasonlóság 0,90 0,95­1,00 III IV II V VI VIII / Im IX >1 § <§ ~<3! £ £ ig S s ? ís •/. ábra. A mintahelyek hasonlósági dendrogramja (UPtíMA a HUMMON index alapján) Az alapvonalhoz közelebb összekötött'mintahelyek hasonlóbbak egy­máshoz. A szaggatott vonal a kiválasztott kritikus hasonlósági értéket jelzi, ez a legnagyobb és a legkisebb hasonlóság számtani közepe. Az ennél nagyobb hasonlósági! mintahelyeket soroltuk egy csoportba. Fig. •/. Similarity dendogram oj sampling sites (UPOMA based on the HUMMON index) The sampling sites connected closer to the base line resemble each other more. The dashed line indicates the selected critical similarity value. the arithmetic mean of the highest and lowest similarity. The sampling sites with higher similarity have been classified into one group A leginkább elkülönülő mintahely a balatonfűzfői (IX). Ennek okát talán az itt sekélyebb, igen hi­naras vízben kereshetjük. A PER értékek szórása itt is nagyon magas. Eredményeink jó megegyezést mutatnak Ponvi adataival, ő több éves zooplankton vizsgálatai alapján két részre osztotta a tavat Balatonszemes határvonallal. Ez megfelel a miáltalunk kapott K-i és Ny-i tórésznek. A mi középső tórészünk területén neki nem voltak mintahelyei, így ennek különállását nem is észlelhette [33]. A mintavételi időpontok clusterezésének ered­ményét megfelelő időjárási adatok hiányában ne­héz értelmezni. Valószínűleg az időjárási tényezők, pl. a széljárás, viharok hoznak létre az algák hori­zontális megoszlásában hasonló helyzeteke.t Az egyik ilyen dendrogrammot mutatja a 6. ábra. összefoglalás Irodalmi áttekintést adtunk a Margalef-féle ,,pigment-diverzitás"-ról, új nevet javasolunk szá­mára: pigment extinkció ráta (PER). A PER a fitoplankton kritikus fiziológiai állapota esetén emelkedik az átlagos fölé. Bár a PER értékek évi járása látszólag nem hordozott információt (3. ábra), a mintahelyek cluster analízise jól magya­rázhatóan három részre osztotta a tavat a szigli­geti (II) és a balatonszemesi (V) határvonallal (4. és 5. ábrák). Az időpontok clusterezése (2. ábra) időjárási adatok hiányában nem értelmezhető. Kis többletmunkával tehát hasznos indexet nye­rünk, amelynek évi menetét cluster analízissel kiértékelve a szemmel észrevehetetlen különbsé­geket is kimutathatjuk. Az index vizsgálatát to­vább folytatjuk. °CIEK 0,90­095­1,00 1 III IV II 1/ V! I I l: <6 1 I <>5 ^S 33 £ / IX r* ' sí • NJ vj : -o - , -O Coto k k. ^ ^ 0,90­0,95-­1,00 m ^ S ^ 5: S is ^ S S S § S !( S 5. ábra. A mintahelyek hasonlósági dendrogramja (UPGMA a CZEKANOWSKI index alapján). Fig. 5. Similarity dendrogram of the sampling sites (UPGMA based on the CZEKANOWSKI index) 6. ábra. A mintavételi időpontok hasonlósági dendro­gramja (UPGMA a HUMMON index alapján.) Fig. 6. Similarity dendrogram of the sampling sites

Next

/
Thumbnails
Contents