Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

8. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Szolnoky Cs.: Folyók hőszennyezésének folyamata Hidrológiai Közlöny 1980. 8. sz. 363 wiohtigsten Einflüsse auf das Kühlwasser und deren zu erwartende Folgen zusammengefasst werden (Abb. 6). Von hervorragender Bedeutung ist hier der Mi­8chung8prozess des Warmwassers im Fluss und seine Wiederabkühlung, in der sich die individuell charakteris­tischen hydrologiseh-hydfaulisehen (turbulenten Dif­fusions-) Verháltnisse von Fluss, Art und der Warme­leistung wiederspiegeln. Für eine verlassliche Anwen­dung der den Prozess der Warmebelastung beschrei­benden matheniatischen Modelle und Wertung der Wassergüteproze88e sind deshalb lokale Untersuchungen unerlásslich, die auch die Wassergüteaspekte und die künftige Eintrittswahrscheinlichkeit der massgebenden Verháltnisse zu beriieksichtigen habén. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének szaklapjai A MTESZ országos elnökségének végrehajtóbizott­sága 1980. február 11-én napirendre tűzte a Sajtóbi­zottság összeállítása nyomán a Szövetség szaklapjai­nak kérdését. Tudvalevő, hogy az 1980-tól érvényes gazdasági szabályozók felvetették a szaklapok támo­gatását célzó szubvenció rendszer felülvizsgálatának kérdéseit is, amellyel a Hidrológiai Közlöny Szerkesz­tőbizottsága is foglalkozott. A MTESZ 76 szaklapot ad ki egyesületeinek szerkesz­tésében, ezeknek egyike a Hidrológiai Közlöny. Önálló forrásból fedezi kiadásának költségeit a Hidrológiai Tájékoztató. A Szövetség ezek szerint a hazai műszaki és tudományos folyóiratok döntő többségének kiadását teszi lehetővé. A végrehajtóbizottság megállapította, hogy az egye­sületek vezető testületeinek és a lapok szerkesztő bi­zottságának felelőssége, hogy helyesen határozzák meg a lap célját, feladatait az adott szakterület igényeihez igazodva, és, hogy a célkitűzéseket magas színvonalon, jó hatásfokkal meg is valósítsák. Az egyesületi szakla­pok átfogni törekednek az egyesület teljes működési területét és arra is igyekeznek, hogy az egyesületi szak­osztályok mindegyikének szakterületéről jelentesse­nek meg cikkeket . A folyóiratok legnagyobb részét az egyetemi és főiskolai végzettségű szakemberek részére írják. Az elméleti és gyakorlati tárgykörök fajtái és arányai mindig fontosak, de korántsem állandóak — hosszabb időszak távlataiban gondolkozva. A szerkesztő bizott­ságok fontos feladata, hogy alkalmazkodjanak a min­denkori igényekhez. A Hidrológiai Közlöny ún. célszá­mai a gyakorlat igényeihez való fokozottabb alkalmaz­kodást jeleznek. Fontos, hogy a folyóiratok rendszere­sen bemutatják az ágazat előtt álló feladatokat, a ter­veket és a fejlesztési koncepciókat. A közelmúlt éveiben a műszaki sajtóban is megerősödött a közgazdasági szemlélet, valamint az irányítási, tervezpsi ós szervezési kérdések tárgyalása. Az egyesületi életről a MTESZ lapok általában szük­ségesnek tartják a rendszeres beszámolókat. A Hidro­lógiai Közlöny is rendszeresen beszámol az egyesületi rendezvényekről és az azokon tett javaslatokról. Sajnálatos, hogy a műszaki folyóiratok átfutási ideje — azaz az az időszak, amely szükséges a cikk közlésre adásától megjelenéséig — hosszt'i. A megjelenés gyakran több hónapot várat magára. A sajtóhibák kijavítása egyes esetekben a nyomdák részéről elmarad. A lapok egyéni előfizetőinek aránya nem mindig alakul a kívánatos mérték szerint. Előny viszont 1, hogy a külföldi cserepéldányok révén szakkönyvtáraink devizakiadás nélkül juthatnak értékes külföldi folyó­iratokhoz. A magyar műszaki-tudományos folyóiratok színvo­nalát általában jónak ítélik. A magas színvonal a szer­zőkön kívül az igényes lektoroknak és szerkesztő bi­zottságoknak is köszönhető. A kedvezőtlen pénzügyi­technikai feltótelek mellett a mai színvonal elismerésre méltó. Persze, a terjedelem jobb kihasználásával, tö­mörebb fogalmazással, a szükségtelen táblázatok, vagy mellékletek elhagyásával az érthetőség és olvasmányos­ság még sok esetben fokozható is. Szövetségünk folyóiratait kivétel nélkül olyan szer­kesztők szerkesztik, akiknek nem a lapszerkesztés a főhivatásúk. Ez ugyan adottság, de nem minden eset­ben feltétlenül előnyös. Azt azonban kétségtelenül jól mutatja, hogy a műszaki sajtó érdekében mennyien hoznak áldozatot, vagy mennyien munkálkodnak meg­feszítetten főhivatásúk mellett a lapjainkkal is. A szer­kesztőknek nem annyira a cikkek beszerzése okoz ne­hézséget, mint amennyire a cikkek színvonala, illetve időszerűsége. A jelenlegi szerzői honoráriumokat álta­lában kevésnek tartják ahhoz a munkához képest, amit egy cikk olykor szükséges újraírása megkíván. A szak­emberek egyébként úgy tartják, hogy a szakfolyóira­tokban való szerzői szereplés szakmájukban rangot jelent. A folyóiratokban kibontakozó szakmai vitákat gá­tolja a megjelenés állandó késedelme. Ez egyébként a műszaki hírek, kongresszusi hirdetmények közlését is akadályozza, hiszen a megjelenés késedelme miatt egyes meghívók már csak a rendezvényt követően je­lenhetnének meg. A MTESZ országos elnöksége végrehajtó bizottsága végkövetkeztetésében határozatikig elismerte a Szövet­ség és tagegyesületei folyóiratainak kiemelkedő jelen­tőségét műszaki kultúránk, tudományos haladásunk és egész fejlődésünk szempontjából; ennek megfelelően értékeli és messzemenően elismeri a lapok szerkesztői­nek és munkatársainak eredményes és önzetlen társa­dalmi munkáját. A folyóirati tevékenység jelentőségét növekvőnek tartja. Értékmérőkkel nehezen kifejez­hető az a széleskörű hatás, amit a műszaki-tudományos sajtó kifejthet. V. I. A Nemzetközi Hidrológiai Program Magyar Nemzeti Bizottsága és a Magyar UNESCO Bizottság 1980. február 12-én nyitotta meg a tizenegyedik Nemzetközi Hidroló­giai Továbbképző Tanfolyamot. A tanfolyam célkitű­zése: megismertetni a résztvevőkkel a vízgazdálkodás gyakorlatában használt elméleti és gyakorlati hidroló­giai módszereket és a hidrológia terén elért legújabb kutatási eredményeket. A víz megjelenési formái, mozgástörvényei függet­lenek az országhatároktól, tehát a víz körfolyamatának vizsgálata nemzetközi probléma. Kutatókat, gyakorla­ti szakembereket, sőt a társadalom minden rétegét nap mint nap foglalkoztatja a környezet elszennyeződése, s az egyre növekvő vízszükségletek kielégítésének kér­dése. A nemzetközi kormányzati szervezetek (UNKSCO, FAO, WHO, WMO) ezekben a nagyfontosságú kérdések­ben világ-programokat dolgoztak ki ós ezeket igyekez­nek meg is valósítani. A koordinált programok megva­lósítását segíti a szakemberek nemzetközi továbbképzése, amelynek egyik formája a tanfolyamszerű továbbkép­zés, azokban az alaptudományokban, amelyek kézzel­fogható hasznot nyújthatnak elsősorban a fejlődő or­szágok számára. Magyarország a hidrológiai tanfolya­mok szervezésében ért el eddig figyelemreméltó ered­ményt. A jelenlegi tanfolyamra 19 résztvevő 14 országból érkezett. A tanfolyam angol nyelven folyik. Előadói egyetemi tanárok és egyéb tudományos kutatók. Az elméleti és gyakorlati foglalkozásokat hazai és külföldi tanulmányutak, szakmai látogatások egészítik ki. A megnyitó ülésen a bevezető és az üdvözlő beszédek után az első előadást dr. Kovács György, az IHP Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, a Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Központ főigazgatója, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagja tartotta „Nagyméretű síkvidéki vízgyűjtők hidrológiai sajátosságai" címmel

Next

/
Thumbnails
Contents