Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

8. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Szolnoky Cs.: Folyók hőszennyezésének folyamata Hidrológiai Közlöny 1980. 8. sz. 363 wiohtigsten Einflüsse auf das Kühlwasser und deren zu erwartende Folgen zusammengefasst werden (Abb. 6). Von hervorragender Bedeutung ist hier der Mi8chung8prozess des Warmwassers im Fluss und seine Wiederabkühlung, in der sich die individuell charakteristischen hydrologiseh-hydfaulisehen (turbulenten Diffusions-) Verháltnisse von Fluss, Art und der Warmeleistung wiederspiegeln. Für eine verlassliche Anwendung der den Prozess der Warmebelastung beschreibenden matheniatischen Modelle und Wertung der Wassergüteproze88e sind deshalb lokale Untersuchungen unerlásslich, die auch die Wassergüteaspekte und die künftige Eintrittswahrscheinlichkeit der massgebenden Verháltnisse zu beriieksichtigen habén. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének szaklapjai A MTESZ országos elnökségének végrehajtóbizottsága 1980. február 11-én napirendre tűzte a Sajtóbizottság összeállítása nyomán a Szövetség szaklapjainak kérdését. Tudvalevő, hogy az 1980-tól érvényes gazdasági szabályozók felvetették a szaklapok támogatását célzó szubvenció rendszer felülvizsgálatának kérdéseit is, amellyel a Hidrológiai Közlöny Szerkesztőbizottsága is foglalkozott. A MTESZ 76 szaklapot ad ki egyesületeinek szerkesztésében, ezeknek egyike a Hidrológiai Közlöny. Önálló forrásból fedezi kiadásának költségeit a Hidrológiai Tájékoztató. A Szövetség ezek szerint a hazai műszaki és tudományos folyóiratok döntő többségének kiadását teszi lehetővé. A végrehajtóbizottság megállapította, hogy az egyesületek vezető testületeinek és a lapok szerkesztő bizottságának felelőssége, hogy helyesen határozzák meg a lap célját, feladatait az adott szakterület igényeihez igazodva, és, hogy a célkitűzéseket magas színvonalon, jó hatásfokkal meg is valósítsák. Az egyesületi szaklapok átfogni törekednek az egyesület teljes működési területét és arra is igyekeznek, hogy az egyesületi szakosztályok mindegyikének szakterületéről jelentessenek meg cikkeket . A folyóiratok legnagyobb részét az egyetemi és főiskolai végzettségű szakemberek részére írják. Az elméleti és gyakorlati tárgykörök fajtái és arányai mindig fontosak, de korántsem állandóak — hosszabb időszak távlataiban gondolkozva. A szerkesztő bizottságok fontos feladata, hogy alkalmazkodjanak a mindenkori igényekhez. A Hidrológiai Közlöny ún. célszámai a gyakorlat igényeihez való fokozottabb alkalmazkodást jeleznek. Fontos, hogy a folyóiratok rendszeresen bemutatják az ágazat előtt álló feladatokat, a terveket és a fejlesztési koncepciókat. A közelmúlt éveiben a műszaki sajtóban is megerősödött a közgazdasági szemlélet, valamint az irányítási, tervezpsi ós szervezési kérdések tárgyalása. Az egyesületi életről a MTESZ lapok általában szükségesnek tartják a rendszeres beszámolókat. A Hidrológiai Közlöny is rendszeresen beszámol az egyesületi rendezvényekről és az azokon tett javaslatokról. Sajnálatos, hogy a műszaki folyóiratok átfutási ideje — azaz az az időszak, amely szükséges a cikk közlésre adásától megjelenéséig — hosszt'i. A megjelenés gyakran több hónapot várat magára. A sajtóhibák kijavítása egyes esetekben a nyomdák részéről elmarad. A lapok egyéni előfizetőinek aránya nem mindig alakul a kívánatos mérték szerint. Előny viszont

1, hogy a külföldi cserepéldányok révén szakkönyvtáraink devizakiadás nélkül juthatnak értékes külföldi folyóiratokhoz. A magyar műszaki-tudományos folyóiratok színvonalát általában jónak ítélik. A magas színvonal a szerzőkön kívül az igényes lektoroknak és szerkesztő bizottságoknak is köszönhető. A kedvezőtlen pénzügyitechnikai feltótelek mellett a mai színvonal elismerésre méltó. Persze, a terjedelem jobb kihasználásával, tömörebb fogalmazással, a szükségtelen táblázatok, vagy mellékletek elhagyásával az érthetőség és olvasmányosság még sok esetben fokozható is. Szövetségünk folyóiratait kivétel nélkül olyan szerkesztők szerkesztik, akiknek nem a lapszerkesztés a főhivatásúk. Ez ugyan adottság, de nem minden esetben feltétlenül előnyös. Azt azonban kétségtelenül jól mutatja, hogy a műszaki sajtó érdekében mennyien hoznak áldozatot, vagy mennyien munkálkodnak megfeszítetten főhivatásúk mellett a lapjainkkal is. A szerkesztőknek nem annyira a cikkek beszerzése okoz nehézséget, mint amennyire a cikkek színvonala, illetve időszerűsége. A jelenlegi szerzői honoráriumokat általában kevésnek tartják ahhoz a munkához képest, amit egy cikk olykor szükséges újraírása megkíván. A szakemberek egyébként úgy tartják, hogy a szakfolyóiratokban való szerzői szereplés szakmájukban rangot jelent. A folyóiratokban kibontakozó szakmai vitákat gátolja a megjelenés állandó késedelme. Ez egyébként a műszaki hírek, kongresszusi hirdetmények közlését is akadályozza, hiszen a megjelenés késedelme miatt egyes meghívók már csak a rendezvényt követően jelenhetnének meg. A MTESZ országos elnöksége végrehajtó bizottsága végkövetkeztetésében határozatikig elismerte a Szövetség és tagegyesületei folyóiratainak kiemelkedő jelentőségét műszaki kultúránk, tudományos haladásunk és egész fejlődésünk szempontjából; ennek megfelelően értékeli és messzemenően elismeri a lapok szerkesztőinek és munkatársainak eredményes és önzetlen társadalmi munkáját. A folyóirati tevékenység jelentőségét növekvőnek tartja. Értékmérőkkel nehezen kifejezhető az a széleskörű hatás, amit a műszaki-tudományos sajtó kifejthet. V. I. A Nemzetközi Hidrológiai Program Magyar Nemzeti Bizottsága és a Magyar UNESCO Bizottság 1980. február 12-én nyitotta meg a tizenegyedik Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyamot. A tanfolyam célkitűzése: megismertetni a résztvevőkkel a vízgazdálkodás gyakorlatában használt elméleti és gyakorlati hidrológiai módszereket és a hidrológia terén elért legújabb kutatási eredményeket. A víz megjelenési formái, mozgástörvényei függetlenek az országhatároktól, tehát a víz körfolyamatának vizsgálata nemzetközi probléma. Kutatókat, gyakorlati szakembereket, sőt a társadalom minden rétegét nap mint nap foglalkoztatja a környezet elszennyeződése, s az egyre növekvő vízszükségletek kielégítésének kérdése. A nemzetközi kormányzati szervezetek (UNKSCO, FAO, WHO, WMO) ezekben a nagyfontosságú kérdésekben világ-programokat dolgoztak ki ós ezeket igyekeznek meg is valósítani. A koordinált programok megvalósítását segíti a szakemberek nemzetközi továbbképzése, amelynek egyik formája a tanfolyamszerű továbbképzés, azokban az alaptudományokban, amelyek kézzelfogható hasznot nyújthatnak elsősorban a fejlődő országok számára. Magyarország a hidrológiai tanfolyamok szervezésében ért el eddig figyelemreméltó eredményt. A jelenlegi tanfolyamra 19 résztvevő 14 országból érkezett. A tanfolyam angol nyelven folyik. Előadói egyetemi tanárok és egyéb tudományos kutatók. Az elméleti és gyakorlati foglalkozásokat hazai és külföldi tanulmányutak, szakmai látogatások egészítik ki. A megnyitó ülésen a bevezető és az üdvözlő beszédek után az első előadást dr. Kovács György, az IHP Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja tartotta „Nagyméretű síkvidéki vízgyűjtők hidrológiai sajátosságai" címmel