Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

8. szám - Dr. Szolnoky Csaba: Folyók hőszennyezésének folyamatai, a folyamatok rendszere

Dr. Szoínoky Cs.: Folyók hőszennyezésének folyamata A fizikai folyamatok vizsgálatának lehatárolása A hőszennvezés folyamatának fenti tényezőit, hatásait és korlátait, valamint a szakirodalom és a folyamat elemzésének eredményeit figyelembe véve nyilvánvaló a további elméleti és vízminőségi értékelést megalapozó helyszíni vizsgálatok szükségessége, elsősorban a folyamatnak a folvóbeli, erőművenként és folyónként várhatóan egyéni jellegzetességei tekintetében. Ezeknek a vizsgálatoknak a célja, — hazai energiatermelésünk fejlesztési koncepciójának megfelelően — az alábbiakban jelölhető meg: — a vizsgálatok módszereinek kidolgozása, — az érintett vízterek (Duna és Tisza megfelelő szakaszai) jelenlegi és jövőbeni áramlási viszonyainak megállapítása, különös tekintettel a turbulens diffúziós jellemzőkre, — a bevezetett melegvíz elkeveredésének és visszahűlésének, a folyamatok jellegének megfigyelése, a ható tényezők és ezek súlyának megállapítása, — a fjzikai folyamatok feltárására irányuló vizsgálatoknak a vízminőségi szempontokra is figyelemmel kell lenniök, — a hőszennvezés szempontjából mértékadónak talált jelenségek vagy helyzetek jövőbeni előfordulási valószínűségének megállapítása. A kutatás eredményeit következő két tanulmányban közöljük. (A szerk.) IRODALOM [1] Kelemen L.: A felszíni vizek várható ipari liőszenynyezései. Előadás a MHT „Hőszennyezós okozta vízminőségi problémák" ankétján. Dudapest.'(Sajtó alatt.) [2] Osztheimer M.—Szabolcs G.: Élővizek megengedhető hőszennyezése. VETKI. Összefoglaló jelentés, 1978. [3] Szolnolcy Cs.: A hőszennyezós környezetvédelmi szemmel. MHT—OVH—MTA IV. VíztisztításKörnyezetvédelem Szemináriuma, Győr, 1977. [4] öllós G.—Szolnolcy Cs.: Vizeink hőszennyezése. Hidraulikai ós hidrológiai vizsgálatok. (Összefoglaló jelentés.) BME Budapest, 1979. [5] Rádonyi L.: Élővizek termikus szennyezése (kritikai irodalom-feldolgozás). BME Hőerőművek Tanszéke, 1975. [6] Gács A.—Lipták L.: A Paksi Atomerőmű távlati kiépítésénél a melegvízesóva hígulási-visszahűlési viszonyainak előrebecslése. ERŐTERV Kutatási jelentós, 1978. [7] Kontúr I.: Stochasztikus elkeveredési modell a Paks alatti Duna-szakaszra. Műszaki Tudomány, 1978/2. [8] Szabolcs G.: Folyóvízbe kibocsátott hűtővíz elkeveredésének és visszahűlésének matematikai modellezése. MHT „Hőszennyezós okozta vízminőségi problémák" ankét, 1978. [9] Jaske, ti. T.—Spurgeon, J. L.: A special case, thermal digital simulation of waste heat diseharges. Water Research, Vol. 2. 1968. [10] Jaguet, J.—Gras, R.: Simulation de comportement thermique d'un róseau hydrographique óquipé d'un ensemble de centrales thermiques. Application au bessin de la Seine. XI. eme Joürnées de l'Hydraulique. S. H. F. 1970. [11] Bicskey .7.—Mészner J. : Az élővizek megengedhető hőszennyezésének meghatározása. Összefoglaló szakvélemény. VTKK Kutatási jelentés. 1978. Budapest. [121 Felföldi L.: A hőszennyezós (Irodalmi Szemle) VITUKI jelentés, 1970. [13] Khalanski, M.: Conséquences biologiques et ócologiques du rechauffement artificiel des cours d'eau. Électrieitó de Francé, 1973. [14] Rochlich, G. A.: Heat and temperature. Freschwat-er Aqustie Life and Wildfile, 1 972. [15] Mount, D. I. : Thermal standards in the USA. IAEA—SM—146/15. 1970. üpoueccbi TepM03arp«3HeHHn peK H CTpyKTypa npoueccoB JJp. COAHOKU, V. Oxjiawcflaioiune BOAH, rioKH«aiomne K0H«eHcaT0pbi SHepreTHMecKHx CTamiHH npu TeiwnepaType 8—10 °C, BHOCHT B oKpy>Kaiomyio cpe«y ct3huhh TepMOOTXOflbi, BejiHMnna i<oTopbix paBHfle-rcfl 150—200% flceíi BbipaöaTbiBaeMoií aHeprmi. 3TO KOJIHMCCTBO renna npn peuunpKyjiHUHOHHOM oxjiaMíAeHHH (<J>ue. la) nocTynaeT nenocpeacTBeHHn B axMocijiepy, ripn npornqHOM oxjiaMífleHHii Bee Ten.no (&ue. ló), a npa aonojíHHTejibHOM Hcn0Jib30BaHHH rpa/inpen (fiue. 1c) 3HaiHTejibHafl HacTb TenjioSHepruH oöbiMHO nona/iaeT B peKH. B BeiirpHH K 2000 ro^y HaHűojibujaH qacTb (94,6%) Bcex o>KnaaeMbix TepMocőpocoB B pei<n Sy^eT npnxoflHTbca Ha sHepreTHwecKne CT3HUHH C npOTOHHOií CIICTCMOH OXJiaWfleHIIM (0M. 2) HejTb HacTojiineii paOoTbi — cHCTeMaTH3HpoBarb HMCK)mHec« AauHbie no eudpoduHaMune fljia nccjieflOBann>i H3MCHeHHji KaqecTBa BOflbi BCJieflCTBHe pacTymeii Bbipa6OTKH TepM03HeprHii. CTpyKTypa komh jieKCHoro npouecca TenjTOOT,aaMH BHyTpH SHeprocTaHium H TepM0Harpy3KH peKH np» Bo/iosaGopax H3 KaHajiOB H cőpocax OTpaűoTaHHbix BOA B STH >Ke KaHajibi c noMoiubio oflHOCTyneHqarbix HacocoB rioKa3aHbi Ha ifim. 3, npH B0fl03a6()pax h Boflocőpocax c noiwombio cneunajibubix 6eperoBbix coopyweHHii na fiue. 4a, npii Hcn0Jib30BaHHH AByxcTyneHwaTbix HacocoB Ha fiue. 46, a (J)opMnpyiomnec>i rH^paBJinqeci<ne yejioBiia npeflCTaBjieHbi Ha fiue. 5. IlyTeM aHajiH3a npoueccoB MoryT SbiTb onpejieJieHbi 0CH0BHbie BOSFLENCTBHJI HA OXNA>KAAIOINHE BOÁM H BO3MO>KHbie n0CJie«CTBHíi (fiue. 6). Hanőojiee Ba>KHbiM HB^JIETOI npoqecc nepeMeuiueaHun u ocmueaHun menAbix eod e pene, KOTopbiií OTpa>KaeT cneun([)HKy rHApouorHMecKO-ruflpaBJiHMecKHx (Typ6yjieHTH0-«H(j)([>y3H0HHbix) ycjioBiiií peiai H cnocoöa cűpoca Tenjibix BOA. fljia HaAOKHOI'O Mcnojib30BaHna MaTeMaTH^ecKHX MOAeJiefi, onnCHBaiomHx npouecc TepM0Harpy3Kn, H AJIA OQEHKH rn«poxHMHqecKHx npoueccoB, Heo6xo«HMbi h noAeeue naÖAKdeHun. OHH AOJIHCHU yniTbiBaTb IOK KanecTBO BO^H, TaK H BepojiTHOCTb HacTynjieniiji pacieTHbix ycjroBHÜ. Warmeverunreinigungsprozesse in Püissen, System der Prpzesse Dr. Szoínoky, Cs. Das um 7—10 °C aufgewarmte Kiihlwasser aus den Kondensatoren der Kraftwerke führt 150—200 % der erzeugten elektrischen Ijiiergie als Ahfallwárme der Uingebung des Kraftwerkes zu. Diese Warmemenge tritt bei Umlaufkühlung (Abb. l.a) unmittelbar in die Atmospháre aus, bei Frischwasserkühlung (Abb. l.b.) gelangt sie zur Gánze und bei nachgeschaltetem Kühlturm (Abb. 6.c.) zum bedeutenden Anteil in Oberfláchenwásser, allgemein in einen Fluss. In Ungarn werden um 2000 Wármekraftwerke mit Frischwasserkühlung den überwiegenden Teil, 94,6 % der geplanten Warmemenge an Flüsse abgeben (Abb. 2.). Hier sollen nun zur Erfassung der Wassergiiteanderung zufolge zunehmender Wármeerzeugung hydrologischen Strömungskenntnisse in ein übersiehtliches System zusammengefasst werden. Die Teilprozesse der ziisammengesetzten Phánomene des Wármeentzugs aus Kraftwerken und Wármebelastung der Flüsse verlaufen bei Wasserentnahme bzw. Wasserrückleitung über Kanálé und einstufigem Pumpen gemáss Abb. 3. Uber Ufer-Bauwerken gemáss Abb. 4.a, bei einstufigem Pumpem gemáss Abb. 4.b, wahrend sieh die hydraulischen Verháltnisse nach Abb. 5 gestalten. Aufgrund einer Analyse der Prozesse können die