Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

7. szám - Dr. Rákóczi László: A Kiskörei Víztározó belső áramlásai

308 Hidrológiai Közlöny 1980. 7. sz. Dr. Rákóczi L.: A kiskörei víztározó 6. ábra. Felszíni áramlási kép az 1 %-os előfordulási valószínűségű (Q =4000 m

3/s) árvíz levonulása esetén, hullámtéri növényzet nélkül Puc. 6. IlAaH noeepxHO'imnoeo metenuH npu npoxoMcöeHuu pacxoda 1%-ü oőecne'iewtocmu (Q = 4000 M

3/ceK) u 6e3 naAwiuH pacmumeAbHOcmu na noÜMe bellebbezés mellett szögletekben és a hullámtéri duzzasztó előterében maradt az előző változatokhoz képest kisebb területen. A hullámtér vízszállításának részaránya változó ugyan a tározó mentén, azonban a tározó középső részén, a már többször említett visszaáramlás feletti szakaszon elérheti a 20—25%-ot is. A növényzet beépítése az árvízi áramlási képet is több helyen jelentősen módosítja. Legnagyobb arányú az áramlás-csökkenés az abádszalóki öblözetben (5. ábra). 6. A Q = 4000 m

3/s hozamú árvíz levonulása Az 1% valószínűségű árvíz duzzasztás nélkül vonul le a tározón, és a hullámtéri duzzasztómű is nyitva van ilyen esetben. Az árvíz levonulása alatt 3 s megvilágítási idővel felvett áramlási kép a 6. ábrán látható. Az ábráról, azaz a konfetticsíkok hosszából és a megvilágítási időből számítható felszíni sebességeken kívül a főmeder különböző pontjain, valamint a nagyobb hídnyílások közelében mikroszárnyú forgóműves mimóza) sebességmérő műszerrel közvetlenül is mértük a kialakult sebességeket. A növényzet nélküli tározóban átlagosan 3 m-es vízborítással levonuló árvíz a hullámtéren 20 és 80 cm/s közötti, a vasúti öltés feletti részen helyenként 1 m/s-ot meghaladó sebességgel áramlik. 20 cm/s alatti sebességek inkább csak a szélek felé fordulnak elő, valamint az abádszalóki öblözet mintegy 2/3-án. Az Eger-patak betorkollása környékén mintegy 7 km

2 nagyságú területen, összefüggő holttér alakul ki, ezen kívül Tiszafüred, Tiszaörvény és Poroszló környékén a töltések mellett és az abádszalóki öblözetben is találhatók kisebb holtterek. 10—20 cm/s sebességű, különböző átmérőjű forgók, limányok keletkeznek a közúti töltés alatt, a hídnyílások közötti területeken, a nyílásokban 1,2—1,5 m/s-ra gyorsult víz áramlási sávjának és a sokkal lassúbb mozgású vízterek érintkezési felületeinél. A szűkületben 2 m/s körüli sebességek lépnek fel. Összefoglalóan megállapíthatjuk tehát, hogy a 4000 m

3/s hozamú árvíz levonulásakor a hullámtér vízszállítása a kereszt- és hossz-szelvény mentén igen egyenlőtlenül oszlik meg. A főmeder éles kanyarulatait az árvízi sodor természetesen nem követi, de az általános áramlási kép kialakításában emellett döntő szerephez jutnak a közúti-vasúti töltés hídnvílásai, a hatásukra előálló nagy sebességű áramlási sávok, valamint a tározót határoló árvédelmi töltések helyszínrajzi vonalozása is. A főmeder és a hullámtér vízszállításának százalékos megoszlása nagymértékben változik a tározó hossza mentén: a felső részen 60-, a közúti-vasúti töltés alatti középső részen 80-, a konfuzor-szakaszon 90-, a szűkületben 50- és azalatt 40%-ra tehető a hullámtér részaránya. Az árvíz zömének átvonulása a teljes tározón mintegy 15 órát igényel. Javaslatok A vizsgálatok eredményei alapján javasoltuk: 1) A Tisza főmedrének összekötését a hullámtér mélyen fekvő pontjaival földcsatornák segítségével; 2) A Tisza főmedrével párhuzamosan kialakult természetes hordalék-lerakódási sávok átvágását több helyen a főmeder és a hullámtér vízcseréjének megjavítása céljából; 3) A bozót kiirtását elsősorban az abádszalóki öblözetbe való vízbejutás megkönnyítése végett, valamint az Eger-patak hídja alatt; 4) A 90,50 m Orsz. duzzasztási szint mielőbbi előállítását; 5) A tározó feltöltésével párhuzamosan sebességeloszlási és áramlásmérések rendszeres végrehajtását a helyszínen. 0 BHyTpeHHbix TeneHHíix BOflOxpaHHJiHma KmiiKépe PaKoifU, Jl. Bo«oxpaHHjiHme KnuiKüpe - no AOCTHJKCHHH npoKTHoro noanopHoro ropn3oma — CTaHeT BTopuM no Bejinmme aKBaropnn 03ep0M Bem-pun. Kap-rnHy BnyTpeHHnx TeneHHH KpanHe MejibK0B0AH0fl0 (2—3 m) BOAoeiwa eme