Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

7. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Rákóczi L.: A kiskörei víztározó Hidrológiai Közlöny 1980. 7. sz. 309 no ytrraHOBJieHHfl no^nopHoro ropii30HTa nccjieAOBa.nn na JTAÖOPATOPHOIÍ MOfleJiH B iiejiíix npeACKa3biBami5i Ka4ECTBA BOAH. YAOBJIETBOPNREJIBHOMY nepeMeuinBaHHio BOÁM npenaTCTByior HeójiaronpHjiTHafl KOH(|)iirypauifH BOAOxpaHHJimna, 3a«aHHoro TpaCClipOBKOii npOTHBOnaBOAKOBHX jiaMÖ, >KEJIE3H0A0P0>KHaH njioTHHa, nepeceKatomaji aKBaTopiiro, ocraTKH pacTHTejibHocTH (ripn HH3KHX ypoBnax noAnopa). ÍIpii ypoBHsix noAnopa 89,00 H 90,50 M MopAOJiorHH pycxia THCH H AIOHU oT.no>KeHHji öcaAKOB, napajiejiJiHbie i<poMi<e pycjia Tanwe BJIHÍIIOT na KapTHHy N;iana TCMCHHJI IT na B0A00ÖMeH Me>KAy P'CJIOM II noiÍMöii. Ha ocHOBamiH iiccJieAOBaHHH BHeceHo npeAJiowewie o npopbiTHH KaHaB ME>KAY OCHOBHUM pycjioiw H ITOHH>KCHHbIMII yiaCTKaMH nOÍÍMbl, OÖ yAajieHHH OCTaTKOB pacTHTejibHocTH H o CKopeiiuieM yCTaHOBiieHHH nOAriopHoro ropiiaoHTa 90,50 M. Interne Ströinungen im Stausee Kisköre Rákóczi, L. Der Stausee Kisköre wird naeh dein Erreichen des geplanten grössten Stauspiegels zum zweitgrössten stehenden Gewásser Ungarns uaeh dem Balaton. Die internen Strömungsverháltnisse des áusserst seiehten (durchschnittlieh 2—3 ni tiefen) Flachlandspeicher wurden vor der Auffüllung des Speichers vorerst zwecks Vorhersage der zu erwartenden Wasserqualitat an einem hydraulischen Modell untersucht. Eine zufriedenstellende VVasservermiseliung wird dureh die — dureh Hochwasserschutzdeiehe bestimmte — ungünstige Form des Speichers, dureh die den Speicher durchquerenden Eisenbahn—Strassen—Dfimme und im Falle des niedrigsten Stauspiegels, auch dureh die Pflanzenreste behindert. Im Falle eines Stauspiegels von 89,00 und 90,50 m (Landesnivellement) wird das Strombild bzw. der Wasseraustausch zwischen Flussbett und Deichvorland auch dureh das Bettrelief und dureh die zum Flussbett parallel verlaufenden natürlichen Geschiebeablagerungsstreifen beeinfiusst. Aufgrund der Untersuchungen wurde die Errichtung von Verbindungsgráben zwischen Hauptbett und Tiefpunkten des Deichvorlands, weiters die weitere Vernichtung der l'l'Ianzen und möglichst früher Aufstau auf Kote 90.50 m (Landesnivellement) vorgeschlagen. Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség nemzetközi konferenciája Villach, 1979. június 10—14 Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség (OWWV) 1979. június 10 és 14. között Villachban rendezte meg a szokott „Vízgazdálkodási Napok"-at, amelynek keretében nemzetközi konferenciát rendeztek „A határt átszelő vizek vízgazdálkodása" címmel. A konferencián az Ausztriával határos országokból és magából Ausztriából 331 szakember jelent meg. A Magyar Hidrológiai Társaságot öt tagú küldöttség képviselte, dr. Csermák Béla, Bartyik Sándor, Boga Tamás László, Musulin Béla és dr. Salamin András személyében. Az előadásokban hangsúlyt kapott a vizek tisztaságának megóvása (így pl. a Duna és a Rajna vízszennyezés elleni védelme); a Dráva energetikai hasznosításának és árvízlevezetósónek fejlesztési terve; a vízkárelhárítás (vízmosáskötés, lavinavédelem), és két előadó is foglalkozott a földrengések ós a vízépítés kapcsolatával. Dr. Fornara, G. klagenfurti tartományi építési igazgató ,,A víz — Karintia egyik életeleme,, című bevezetőjében Karintia 2000 év előtti vízépítési technikájától kezdve az utóbbi években legtöbb gondot jelentő, s a vizek tisztaságát célzó műszaki megoldásokról adott áttekintést. A közép-európai vizek vízgazdálkodásának jogi problémáit és azok megoldási kísérleteit érintő előadásában dr. Grahmayr, P., a Mező- ós Erdőgazdálkodási Szövetségi Minisztérium osztályfőnöke a jogi főproblémát abban látja, hogy hogyan lehet összhangba hozni a vizek összefüggésének és határok okozta elválasztásának együttes tényét, hiszen nemzetközi jogilag általánosan kötelező szabályozás nincs. Mértékadónak csak az egyes államok gyakorlatát lehet tekinteni, amely szerződések útján teremti meg a konkrét nemzetközi jogot. A többoldalú szabályozások előkészületeit kritizálva többek között azt a véleményt hangzotatta, hogy a Duna vízszennyezés elleni védelmét célzó jelenlegi tervezetet radikálisan kell egyszerűsíteni, hogy egyezmény válhasson belőle. A Dráva vízerőhasznosítás kérdéseivel három előadó is foglalkozott. Hautzenberg, 11mérnök, az Osztrák Dráva Erőművek Rt. elnök-igazgatója „Erőművek üzeme és árvízlevezetós az osztrák Dráva szakaszon" címmel ismertette az osztrák árvízi levezetésre irányuló intézkedéseket ós a 7 vízlépcsőből álló erőműlánc legkedvezőbb gátüzem-rendjére vonatkozó matematikai szimuláció eredményeit. Dáustadter, K., az Osztrák-Dráva Erőművek Rt. építési igazgatója a Felső-Dráva energetikai hasznosításával (5 lépcsős megoldási terv), a tervezés kérdéseivel foglalkozott, ós arról számolt be, hogy pilléres erőművek építését irányozták elő csőturbinákkal, olajhidraulikus hajtású nyomott szegmens elzárásokkal, folyamatszabályozó számítógéppel végzett távvezérléssel és távellenőrzéssel. A határt átlépő Dráva hosszútávú vízgazdálkodásfejlesztési tervét, a Jugoszláv ós Osztrák kormány megállapodását, a genfi konvenciót a Szlovén Vízitársulatok Szövetsége _ részéről Gorisek, L., mérnök, igazgató ismertette. Áttekintette továbbá a Dráva Állandó Vegyes Bizottság 1955—1978 közötti munkáját. Karintia vízkárelhárításáról, kommunális és mezőgazdasági vízgazdálkodásáról Nemec, E., mérnök, udvari tanácsos adott elő, és arról számolt be, hogy Karintiában a vízfolyások vízminősége néhány túlnyomóan ipari szennyvízzel terhelt szakasz kivételével kielégítő, és belátható időn belül további javulás várható. Két előadás a földrengés és vízépítés kapcsolatával foglalkozott. Az egyikben Droili, L. dr. Tricesimoból az olasz földrengések ilyen vonatkozású tanulságait vonta le, míg Widmann, H. dr., techn., a Tauern Erőművek Rt. részéről az íves völgyzárógátak földrengéssel szembeni ellenálló-képességéről számolt be. A tervek szerint — noha Ausztriában a duzzasztóművek környezetében erős földrengések nem várhatók, mégis — a 220 m magasságot iselérő tervezett gátakra tekintettel, kutatási programot indítottak, mérőállomásokat ós berendezéseket létesítettek. A rendezvény keretében lebonyolított tanulmányúton a Közép-drávai erőműrendszer három, és az építés alatt álló) utolsó művének, az Annabrückei vízlépcsőnek a megtekintésére volt lehetőség. A konferencián kiadott publikációk a MHT Titkárságán megtalálhatók. Dr. Csekő Géza