Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

7. szám - Dr. Rákóczi László: A Kiskörei Víztározó belső áramlásai

Dr. Rákóczi L.: A kiskörei víztározó Hidrológiai Közlöny 1980. 7. sz. 307 5. ábra. Felszíni áramlási kép az 50 %-os előfordulási valószínűségű (Q = 1631 m

3/s) árvíz levonulása esetén, a hullámtéri hozót jelenlétében Puc. 5. ÍIAUH nosepxHocmnbtx menetűm npu npoxoMicycmap)uicxoi)a 50%-Ü oöecneienHOcmu (Q = 1631 M

3/CCK) U npu nanmuu dettuu puKa na noÜMe Abb. 5. Oberfláchen-Strombild im Falle des mit 50 % Wahrscheinlichkeit vorkommenden Hochuasserabflusse (Q 1631 m

3/s) in Gegenwart von Gestrüpp im Deichvorland. 91,20 m Orsz. duzzasztási szint esetén a csúesíizem áramlástani hatása jelentősen kisebb területet érint, mint az előző duzzasztási szinteknél. Az öblözetben körözőáramlás nem indul meg, főként amiatt, hogy az öblözet közepén levő említett kiemelkedés ennél a duzzasztási szintnél már elveszti áramlást irányító hatását. A 3. fejezetben említett kb. 600 m széles és a főmederrel nagyjából párhuzamos áramlási sáv mintegy 1,5 km szélességűre növekszik a esúcsüzem (nyitás-zárás) hatására és a sebességek időlegesen 10—15 cm/s-ra növekszenek. Az öblözet feletti szűkületben 30 cm/s körüli sebességek is előállnak, azonban ezek az abádszalóki öblözet felső szélétől 5—600 m hosszon a felére csökkennek. Az öblözetnek mintegy 2/3-a, amely az említett áramlási sávon kívül esik, gyakorlatilag kimarad a csúcsüzem okozta vízfrissítésből. A kiskörei vízierőmű csúcsüzeme nemcsak az abádszalóki öblözetben, illetve annak egy részén módosítja az áramlási viszonyokat, hanem a tározó szűkület feletti részében is érezteti hatását azáltal, hogy a periodikusan váltakozó leszívás és visszaduzzasztás váltakozó irányú, oszcilláló vízmozgást kelt. Megállapítottuk, hogy 90,50 m Orsz. duzzasztási szint esetén a konfetti-beszórás eltűnése lassúbb lett, mint a 89 m Orsz. duzzasztási szint esetén volt, annak ellenére, hogy a hullámtéri áramlás sebessége megnőtt. A látszólagos ellentmondást eloszlatja az a tény, hogy ugyanakkor a főmeder vízszállítása jelentősen lecsökkent. A tározó felső részéről a szűkületig ennél a változatnál nem három, hanem mintegy 4 1/2 hét alatt vonul le a konfetti. Amennyiben ezt arányosnak veszszük a beérkező víz áthaladásával, a 17 km út megtétele az említett idő alatt 0,6 cm/s átlagos sebességet szolgáltat a 89 m Orsz. változat 1 cm/sos átlagsebességével szemben. 91,20 m Orsz. duzzasztási szintnél a levonulási idő tovább növekszik. A tározó felső (a vasúti töltés feletti) részén a konfetti-borítás több, mint három hét (23 nap) alatt csökkent az eredeti sűrűség mintegy 10%-ára. A töltés alatti szakaszon a csökkenés 23 nap alatt 70—80%, a konfuzor-szakaszon 50—60%. A szűkületben 20 cm/s-ot is elérik a sebességek a csúcsüzem megkezdése után. Az abádszalóki öblözetben az áramlási viszonyok a fent leírtak szerint alakulnak. A konfettik átvonulása a főmedertől befelé mért kb. 1,5 km széles sávban érvényesül elsősorban, azonban a csúcsüzem hatására kialakuló oszcilláló vízmozgás tartós üzem esetén az eredeti konfetti-borításnak mintegy a felét érinti, és lassan a főmederbe tereli. Az öblözet területének a másik felén azonban (az Abádszalók felé eső részen), a konfettik sűrűsége gyakorlatilag nem változik a 23- nap végére sem. Az említett felső 17 km hosszú szakaszon a levonulási idő ennél a változatnál 6—6 1/2 hétre növekszik, ami 0,4 cm/s átlagos sebességnek felel meg. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy ennél a duzzasztási szintnél az áramlási holtterek kiterjedése nagyobb, mint a 90,50 m Orsz. szint esetében. A főmeder vízszállítása is a legmagasabb duzzasztás esetén a legkisebb. 5. Duzzasztás nélküli Q = 1631 m

3/s vízhozam A jelentősen megnövekedett sebességekre való tekintettel ennél a változatnál a valóságban 5 percnek megfelelő 3 s megvilágítási idővel fényképeztük a felszíni áramképet. Minőségileg tekintve a felszíni áramlási képet általánosságban megállapítható, hogy a 90,50 in Orsz. duzzasztási szint esetében észlelt irányzatok tovább erősödtek: a főmederből fokozódott a vízkilépés az előbbi helyekem, ugyancsak fokozódott a visszaáramlás is a szűkület feletti szakaszon. Az árvízi sodorvonal, nem követve a főmeder kissugarú kanyarjait a szűkületben ferde irányban mélyen behatol, az abádszalóki öblözetbe, csaknem a bellebbezett töltésig, és két ellentétes irányú forgót hozva létre a duzzasztóműnél keletkezett nagymértékű szívás hatásával együtt az öblözet 90%-át átöblíti. Holttér csak a