Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

7. szám - Dr. Rákóczi László: A Kiskörei Víztározó belső áramlásai

306 Hidrológiai Közlöny 1980. 7. sz. Dr. Rákóczi L.: A kiskörei víztározó kedett vízszállítási részaránya a szűkület feletti középső tározó-részben kb. 25%-ra tehető. A vasúti töltés két oldalán és a Poroszló előtt 89 m Orsz. duzzasztásnál kialakult holtterek lassú mozgásúakká, illetve forgókká alakultak. Nagyobb forgó alakult ki az aranyosi éles kanyarátvágása alatt, és az abádszalóki öbiözet főmeder felé eső alsó és felső felében. Az öblözetben egyébként a duzzasztási magasság növekedésével meggyorsult áramlás sebessége helyenként az 5 cm/s-ot is eléri. 3. 91,20 m Orsz. duzzasztási szint, Q = 242 m

sjs Az áramlási viszonyok legfőbb jellegzetessége ennél a változatnál, hogy a főmeder csaknem teljesen elveszti az áramlási képet uraló szerepét, sőt a hullámtér domborzatának hatása is jelentősen csökken. A tározó egyre inkább a Tisza-meder től és a fenékeséstől független tóvá alakul. A közúti-vasúti töltés vízelosztó és köröző áramlásokat előidéző szerepe változatlanul megmarad, ezen kívül a határoló árvédelmi töltések elhelyezkedéséből adódó terelő hatás is megfigyelhető, de vonalvezetésük érzékelhetően módosítja a keresztszelvény-menti sebességeloszlást. Az áramkép tovább javul a vasúti töltés feletti tározó-részen és megjavul a hídnyílásokra való rááramlás is. A hullámtéri sebességek itt tovább növekednek: az eddig pangásos partszéli sávokban is 0,5 cm/s fölé emelkedik a sebesség, és növekszik a 2 cm/s feletti sebességű mezők területe. A főmederben ennek megfelelően tovább csökken az áramlási sebesség (5—6 cm/s) és a meder részaránya a vízszállításban 30—35%-ra csökken. A tározó középső részén a sebességek jobban kiegyenlítődnek a keresztszelvény mentén, mint az előző változatban, és a széleken 1 cm/s körüli, középen 2,5—3 cm/s közötti értékeket érnek el. A főmederbeli sebességek ezen a szakaszon 3— 4 cm/s-ra csökkennek, tehát alig különböznek a hullámtér leggyorsabb folyású sávjaiban kialakuló sebességektől. A hullámtér vízszállítása a középső szakaszon 60—70%-ra tehető. Az említett „tó-hatás" az abádszalóki öblözetben, sőt a felette levő hullámtéri szűkületben is érezhető. A vízmélység itt a legnagyobb (4—5 m) és a felülről érkező vízhozam továbbítása gyakorlatilag egy kb. 600 m széles és 5 m átlagos mélységű (a főmederben 12—14 m mély) sávban történik, 4—5 cm/s körüli sebességgel. A hullámtér és ezen sáv között alig történik vízcsere, így az abádszalóki öbiözet területének mintegy 80%-ában pangó, Vagy jóval 0,5 cm/s alatti sebességű terek alakulnak ki. A nagykunsági öntöző főcsatorna üzeme által keltett sebességek ilyen nagy vízmélységű tározó-térben jelentéktelenek. így a 91,20 m Orsz. távlati duzzasztási szintnél számottevő vízkeveredés az abádszalóki öblözetben cswpán a szél hatásától várható. 4. A csúcsenergia-termelés hatása az áramlási viszonyokra A csúcsüzem 2 x3 órás periódusa a kismintában 2x1 min. 48 s-nak, a 2x9 órás visszatöltődési idő 2x5 m 24 s-nak felel meg. A csúcsüzem alatt jelentősen megnövekedő leszívás hatását elsősorban az ennek a hatásnak legjobban kitett abádszalóki öblözetben vizsgáltuk. A választott megvilágítási idő a valóságban 1 órának megfelelő 36 s volt. Az abádszalóki öblözetben a csúcsüzem hatására váltakozó irányú, köríves áramlást figyeltünk meg. Ez a tározó szűkület feletti részében is jelentkezett oszcilláló mozgásként. Megállapítottuk, hogy a vízierőmű csúcsenergia-termelése csak némileg javít az áramlási viszonyokon az öblözetben, de a szűkület feletti részen 1 cm/s körülire emeli az egyébként 0,5—1,0 cm/s közötti átlagos áramlási sebességet. Ezt az utóbbi részt tekintve közvetlen szemlélettel is megállapítható volt, hogy a csúcsüzem kezdetén a duzzasztómű irányába meglóduló konfettik ugyanazon idő alatt hosszabb utat tesznek meg, mint a zárási hullámmal ellenkező irányban mozogva. A két, ellentétes irányú sebesség különbsége egy, a vízfolyás szerint lefelé irányuló eredő mozgást hozott létre. Tekintettel arra, hogy a nyitás-zárás ciklusa naponta kétszer és esetleg hetekig, hónapokig megszakítás nélkül ismétlődik, megvizsgáltuk, hogy meggyorsítja-e a folyamatos csúcsüzem a tározó vízcseréjét, és ha igen, milyen mértékben. Ezt a vizsgálatot úgy folytattuk le a bozótos területeket is tartalmazó kismintán, hogy folyamatosan érkező 242 m

3/s vízhozam esetén a valóságban 21 1/2 napnak megfelelő mintegy 5 órán keresztül ismételtük az 500 m

3/s-os csúcsüzemi és a 150 m

3/s-os visszatöltődési periódus vízlebocsátásait. A tározó 89 m Orsz. duzzasztási szintnél kialakuló teljes vízfelületét egyenletes sűrűséggel beszórtuk konfettivel, majd újabb konfetti hozzáadása nélkül időnként fényképfelvételeken rögzítettük az egyes képmezőkön állva, vagy mozogva található konfettik képét. A fényképfelvételeket nem szabályos időközönként végeztük, hanem olyankor, amikor a tározó egy-egy területéről láthatóan levonult, vagy ott jelentősen megritkult a konfettiborítás. A képekre minden esetben ráfényképezett óra állása alapján utólag egyértelműen megállapítható, hogy a kérdéses kép a csúcsüzem megindításától (azaz a kisminta beszórásától) számított hányadik napon, illetve hányadik nyitás-zárás ciklusban készült. 90,50 m Orsz. duzzasztási szint esetében hasonló pályán alakul ki váltakozó irányú áramlás, azonban a sebességek jóval kisebbek: 4—5 cm/s a nyitási és a zárási periódus elején, 1,5—2,5 cm/s azok végén. A főmederbeli sebességek a zárási (visszatöltődési) időszak végén 4—5 cm/s, a nyitáskor 9—10 cm/s körül alakulnak ki. Az abádszalóki öbölben a körözőáramlás a „sarkok" kivételével csaknem az egész öblözetet érinti, meg kell azonban jegyezni, hogy az a terepemelkedés, ami az öbiözet mértani középpontjának közelében helyezkedik el, és aminek a körözőáramlás létrehozásában fontos szerepe van, az öbiözet középső részén lelassítja az áramlásokat. Zárás után az öbiözet felső részén a szűkület alatt, valamint a téli kikötőn túl, a hullámtéri duzzasztómű előtt lassú, önálló forgó alakul ki.