Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

7. szám - Dr. Rákóczi László: A Kiskörei Víztározó belső áramlásai

Dr. Rákóczi L.: A kiskörei víztározó Hidrológiai Közlöny 1980. 7. sz. 305 3. ábra. Felszíni áramlási kép 89 m Orsz. duzzasztási szint, valamint Q=242 m

3/s érkező és távozó vízhozam esetén, a hullámtéri bozót jelenlétében Puc. 3. IIAÜH noeepxnocrnnbix meneHUü npu nodnopnoM zopu30Htne 89,00M, pacxode eodbi Q =242 M

3/ceK u HÜAUIUU KycmapHUKa Ha noÜMe Abb. 3. Oberflachemstrombild bei 89 m Stauziel (Landesnivellement) sowie Q =242 m

3/s Zufluss bzw. Ahfluss in Gegenwart von Gestrüpp im Deichvorland bozótos terület között szabadon maradt mintegy 500 m hosszú parti sávon a balpart magasabb, mint 89 m Orsz., így a víz csak az öblözet felső részét borító bozóton át, a bozót által erősen lecsökkentett sebességgel juthat be az öblözetbe, és a kívánt elkeveredés nem alakulhat ki. Az öblözet gyakorlatilag csak a néhány éve létesített egyenes csatornán át közlekedhet a Tiszával és a duzzasztómű leszívó hatása is ezen át érvényesül. Ennek következtében az öblözetben inkább csak a nagykunsági főcsatorna vízkivételének hatására alakultak ki helyenként 1,5—2,0 cm/s-ot meghaladó vízsebességek. Álló, illetve 0,5 cm/s-nál lassúbb mozgású víztérré alakult viszont a két bozótos terület közötti, már említett sáv, az abádszalóki bellebbezett töltés előtere és megnagyobbodott a hullámtéri duzzasztó előtti holttér. 2. 90,50 m Orsz. duzzasztási szint, Q - 242 m

3/s Az előbbivel teljesen azonos módon és megvilágítási időkkel készített, de csak a növényzet nélküli állapotra vonatkozó áramlási képet a 4. ábra tünteti fel. Általánosságban megállapítható, hogy a hullámtér vízszállítása megnőtt, a főmederbeli vízsebességek pedig csökkentek az előbbi változathoz képest. A vízborítás növekedésével csökkent a holtterek száma és nagysága, megnőtt a főmeder és a hullámtér közötti vízcsere, határozottabban kialakult az Eger-patak hídjától az abádszalóki öblözet feletti szűkület felé irányuló főáramlás. Jelentős holtterek maradtak azonban a tározó legfelső részén, az Eger-patak befolyása környékén, valamint a főmeder és Tiszafüred között. A hullámtéri sebességek alig maradtak 1 cm/s alatt, a legtöbb helyen 1,5—3,0 cm/s között alakultak ki. A főmederbeli sebességek 10—15 cm/s körüli értékre csökkentek. Az eredmények összhangban vannak azzal a megfigyeléssel, hogy az t'les kanyaroknál tekintélyes vízmennyiség hagyja el a főmedret, és az csak a szűkület felett mintegy 3 km-rel tér vissza oda. A hullámtér megnöve4. ábra. Felszíni áramlási kép 90,50 m Orsz. duzzasztási szint, valamint Q = 212 m

3/s érkező és távozó vízhozam esetén, hullámtéri növényzet nélkül Puc. 4. PIAÜH noeepxnocmiibix meuenuií npu nodnopnoM eopu30nme 90,50M pacxode eodbi Q=242 M

3/ceK u 6e3 HQAWIUH pacmumeAbHocmu na noÜMe Abb. 4. Oberfláchen-Strombild bei 90,50 m Stauziel (Landesnivellement) sowie Q =242 m

3/s Zufluss bzw. Abfluss ohne Pflanzenbewuchs im Deichvorland