Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

7. szám - Dr. Rákóczi László: A Kiskörei Víztározó belső áramlásai

304 Hidrológiai Közlöny 1980. 7. sz. 2. ábra. A hidraulikus kisminta távlati képe Puc. 2. Bud zudpaenmiecKOÜ Modernt Abb. 2. Perspektivisches Bild des hydraulischen Modells amely 18 x4 s megvilágításból és 18 x4 s szünetből állt, váltakozva. A nettó megvilágítási idő tehát 72 s volt. A teljes kismintát 7 gépállásból tudtuk összefüggően lefényképezni és a 3. ábra az ezekből összeillesztett áramképet tünteti fel. Az ábrán feltüntettük a fényképezésnél használt megvilágítási időket, így a mérethelyes ábrán bárhol lemért úthosszát a kisminta léptékében kifejezve és a megfelelő expozíciós idővel osztva meghatározható az úszó tárgy kismintabeli átlagos sebessége, majd ebből 10-zel történő szorzással a valóságos (főkiviteli) sebesség is becsülhető. A hullámtér érdesítésének említett nehézségei miatt a fenti szorzószám nem vehető állandónak, ezért az általa számított sebességek optimálisaknak tekintendők. A 89 m Orsz. duzzasztás még nem borítja el teljesen a tervezett tározó területét, csupán mintegy 75—80%-át annak. A szárazulatokat a 3. ábrán a konfetti nélküli területek érzékeltetik, ugyanis konfettit általában csak az álló, vagy mozgó vízfelületekre szórtunk. A fényképeken a pangó víztereket a pontszerűen, vagy csak igen rövid csíkként jelentkező konfettik jelzik. Ilyenek (a vízfolyás szerint haladva) a Poroszló—Tiszafüred közötti közúti-vasúti töltés feletti öblözet néhány pontján, a töltés mindkét oldalán a hullámtéri hidak közötti szakaszokon. Poroszló és a Kis-Tisza között, általában a KisDr. Rákóczi L.: A kiskörei víztározó Tisza mentén a jobbparti árvédelmi töltés közelében és az abádszalóki öblözetnek a község feletti és a hullámtéri duzzasztómű előtti szögletében alakultak ki. Az áramlás sebessége és iránya a hullámtéren nagymértékben változik a vízmélység, illetve a kisebb-nagyobb terepakadályok elhelyezkedése és alakja függvényében. Az ábrán láthatók az 1. ábrán is feltüntetett, 30 m fenékszélességű és 87,50 m Orsz. fenékszintű tervezett csatornák, amelyek a mélyebben fekvő területeket vannak hivatva összekötni a Tiszával, vagy a Kis-Tiszával, azok vízforgalmának elősegítése céljából. Ezek közül a tározó legfelső részén kialakítandó, mintegy 4 km hosszú íves csatorna befolyásolja legjobban és az ábrákon is jól láthatóan az áramlási viszonyokat. A többi tervezett csatorna inkább csak az érintett területek gyorsabb feltöltése, illetve a tározó 86,50 m Orsz. szintre történő leürítésekor azok lecsapolása szempontjából fejt ki észrevehető hatást, a duzzasztott állapotban nem. A hullámtérre vonatkozó, előbbiekben említett fenntartások mellett a növényzet nélküli tározóban kialakuló sebességviszonyokról általában megállapítható, hogy a főmederben 15—25 cm/s körüli, a hullámtéren 0,5—1,0 cm/s közötti, és csak helyenként az 1,0 cm/s-ot meghaladó sebességek kialakulása várható a valóságban. A széles és ennél a duzzasztásnál még viszonylag sekély vízmélységű hullámtér áramlási ellenállása még növényzet nélküli állapotban is eléggé nagy ahhoz, hogy csak 5—10%-át eméssze az átfolyó vízhozamnak. A valóságban ez az arány inkább az 5% körülire becsülhető, ugyanis a 89 m Orsz. duzzasztás tervezett 4—5 éves szakaszában a hullámtér hidraulikai érdessége a kismintában ábrázoltnál csakis nagyobb lehet. A bozóttal benőtt parcellák beépítése nemcsak alakilag változtatta meg a felszíni áramlási képet, hanem kissé megnövelte az áramlási sebességeket a hullámtér szabadon maradt szelvényeiben. A vasúti töltés feletti tározó-részen gyakorlatilag nem történt változás, hiszen a betelepített növényzet a 89 m Orsz. duzzasztással nem érintett területre került. A töltés alatti részen, különösen a Poroszló felőli térfélen az áramlás irányára merőlegesen (az Eger-patak hídja alatt), illetve ahhoz képest ferdén elhelyezkedő, hosszan elnyúló bokros parcellák jelentősen növelték a pangó, vagy igen csekély mozgású víztereket, egyúttal 1 cm/s-on felülire növelték az áramlási sebességet a hullámtér középső és a szűkület felé eső részein. Mivel a két hatás nagyjából kiegyenlíti egymást, a hullámtér vízszállításának részaránya változatlan maradt (3. ábra). A legdöntőbb változást az áramlási viszonyokra az abádszalóki öblözetben jelentette a bozót beépítése. A növényzet egyrészt útját állja annak, hogy az áramlás behatoljon az öblözetbe (helyenként 2—2,5 cm/s sebességgel), másrészt megakadályozza a duzzasztómű leszívó hatásának kialakulását, amely pedig széles sávban hasonló áramlási sebességeket teremtve kedvezően befolyásolta az öblözet 90%-ának vízcseréjét. A két