Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
7. szám - Kozmáné Dr. Tóth Erzsébet–Urbán Judit: A Fertő tó meteorológiai és hidrológiai jellemzői
298 Hidrológiai Közlöny 1980. 7. sz. ket Károlyi Z., Szesztay K. és F. Kopf szolgáltatta a tó vízháztartási tényezőinek — észlelési adatok hiányában a hidrológiai analógia alapján történő — becslésével, valamint a tó korábbi kiszáradásai hidrológiai okainak vizsgálatával. A folyamatos vízháztartási vizsgálatokat és a mérlegek készítését az Északdunán túli Vízügyi Igazgatóságon 1967-ben kezdték, 1967-től évi és 1972-től havi vízháztartási mérlegeket készítenek. A folyamatos vízháztartási mérleg készítéséhez a meteorológiai és hidrológiai észlelőhálózat rendszeres működése, adatszolgáltatása és a tó 1963—>1967. évi felmérése teremtette meg a lehetőséget. A VITUKI-ban az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság tapasztalatait is felhasználva 1967— 1976. évekre elkészítettük a tó vízháztartási mérlegét. A mérleg elemei: a tóra hulló csapadék, hozzáfolyás a vízgyűjtőről, párolgás a tó felszínéről, lefolyás a tóból és a tó vízkészletváltozása. A Fertő tóból számottevő vízhasználat nincs. Az alábbiakban ismertetjük a vízháztartási tényezők meghatározásának módszereit és a mérlegek által szolgáltatott eredményeket. A számításokat a vízállásváltozásnál említett okok miatt térfogatmértékegységben (m 3) végeztük. A tóra hulló csapadék 1967—1976. évekre vonatkozó havi összegét az előbbiekben ismertetett Thiessen-féle poligon módszerrel határoztuk meg. A tóra hulló csapadék területi összegét a tényleges tófelszín figyelembevételével számoltuk. A vízgyűjtőről hozzáfolyás felszíni és felszín alatti vizekből történik. A tó legnagyobb és állandó felszíni táplálója a Wulka, vízgyűjtője F. Kopf szerint 413 km 2, az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság szerint 425 km 2. A Wulka vízállását rendszeresen 1964. óta, vízhozamát 1962. óta mérik, havi vízszállítását pedig 1972. óta határozzák meg folyamatosan a torkolattól 6 km-re levő Schützen am Gebirge vízmérceszelvényre. A tó másik nagy állandó felszíni táplálója a Rákos-patak, amelv 50 km 2 nagyságú részvízgyűjtőről szállítja a vizet a tóba. A Rákos-patak vízállását és vízhozamát 1969. óta mérik és határozzák meg folyamatosan a havi vízszállítását a torkolattól 1,1 km-re levő fertőrákosi vízmérceszelvényre. Kozmáné dr. Tóth E.—Urbán J.: A Fertő-tó jellemzői 6. táblázat Évi X~J XlF átl aS 115,39 115,44 115,45 4,8 + 2,6 1,7 10,6 8 42 A tavat tápláló kisebb vízfolyások, csatornák és té)közeli források havi vízszállítását — a csupán esetenként végzett mérések alapján — meghatározni nem lehet. A Fertő tó peremterületén a talajvízszint három oldalról is a tó irányába lejt (1—3% 0). A talajvízből történő évi hozzáfolyás mennyiségét többen becsülték, a havi hozzáfolyásösszegek azonban — adatok hiányában — jelenleg sem határozhatók meg. Hasonlóan nincsenek adatok a rétegvizekből történő hozzáfolyásról sem, pedig a hidrogeológiai feltárások szerint valószínű van felszín alatti hozzáfolyás rétegvízből. Ezekből következően a Fertő tóhoz történő teljes felszíni és felszín alatti hozzáfolyás mérési adatok alapján nem határozható meg. A Wulka és a Rákos-patak havi összesített vízszállítását a hozzáfolyás becsléséhez használtuk fel, a tóhoz történő teljes hozzáfolyást a vízmérleg egyenletének megoldásával számoltuk. A Fertő tó párolgását a P = 0,55(E—e) 0' 9.(l+a0 9.(l + 0,01oí;) 2[mm/d] (4) formulával határoztuk meg, ahol (E—é) — a tófelszín feletti levegő telítési hiánya, a — átszámítási tényező (1/273), t — a tófelszín felett mért léghőmérséklet, v — a tófelszín felett mért szélsebesség. A fenti empirikus formulát közvetlenül a Fertő tóra dolgoztuk ki, az ott végzett energiaháztartás mérések eredményei alapján. Nevezetesen, az LP hőháztartási komponens milliméterekre átszámított értékei és az egyszerűbb, könnyen mérhető meteorológiai elemek között kerestünk kapcsolatot, s az összefüggésvizsgálat a (4) formulát eredményezte [8]. A Fertő tóból lefolyás a Hansági-főcsatornán a Mexikópusztai-zsilipen keresztül van. A tóból felszín alatti lefolyás — a környező talaj vízszintviszonyok miatt — nincs. A zsilipen történő lefolyást az Osztrák Magyar Vízügyi Bizottság által elfogadott utasítás szerint szabályozzák. A lefolyt havi vízmennyiségre 1967-től vannak pontos adatok. A Fertő tó vízjárási és hőmérsékleti jellemzőinek sokévi átlagai Havi átlagok I II III IV V VI VII VIII IX X Vizszintmagasság [m A. f.] (1965 -1976) 1 15,45 115,50 115,53 115,53 115,51 115,49 115,44 115,40 115,37 115,37 Vízszintváltozás [cm] (1965 -1976) + 5,3 +3,5 +1,7 -0,4 -4,0 -2,3 -4,2 -4,0 -1,7 +0,8 Vízhőmérséklet [°C] (1953 -1976) 0,9 1,7 4,7 10,6 16,0 19,3 20,4 19,7 16,2 10,7 Teljes jégborításos napok száma (1964 — 1977) 18 13 3 Megjegyzés: A teljes jégborításos napok száma a fertőrákosi vízmérce környezetére vonatkozik.
