Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
7. szám - Kozmáné Dr. Tóth Erzsébet–Urbán Judit: A Fertő tó meteorológiai és hidrológiai jellemzői
Kozmáné dr. Tóth E.—Urbán J.: A Fertő-tó jellemzői Hidrológiai Közlöny 1980. 7. sz. 299 A tó havi vízkészletváltozását a vizsgált hónap vízállásváltozása és a havi közepes vízszinthez tartozó tófelület figyelembevételével számoltuk a következőképpen: AK = (h i2 )—h m) • F k ö = Ah-F k ö (5) ahol AK — a vízkészletváltozás a hónapban [m 3], h a ) — a tó közepes vízszintmagassága a tárgyhónap első napján [m], U 2 ) — a tó közepes vízszintmagassága a következő hónap első napján [m], Ah — a tó tárgyhavi vízszintváltozása [m], Fkö — a tó tárgyhavi közepes vízszintmagasságához tartozó tófelület [m 2]. A módszerrel meghatároztuk a havi vízkészletváltozásokat, majd azok összevonásával az évi vízkészletváltozást. A Fertő tó vízháztartási mérlegét a következő formában írtuk fel: AK = (C+II)-(P+L), (6) ahol AK — a tó vízkészletváltozása, C — a tóra hulló csapadék, H — a hozzáfolyás a vízgyűjtőről, P — a párolgás (a szabad vízfelszín párolgása -f-a nádas tórész evapotranspirációja), L — lefolyás a Hansági-főcsatornán. A vízháztartási tényezők közül mérési adatok alapján ismert, illetve meghatározható a AK, a C, a P és az L, ismeretlen a H — illetve annak a Wulka és a Rákos-patak által szállított része ismert. A vízháztartási mérleget fokozatos közelítéssel készítettük. Először a (6) egyenletbe behelyettesítettük az adott hónapra meghatározott C, P, L értékeket és H helyére a Wulka és a Rákos-patak összesített vízszállítását, majd kiszámoltuk a AK-t. Az így kapott AK és a vízállásváltozásból számolt vízkészletváltozás különbségeként számoltuk a hibát. A hiba — kevés kivételtől eltekintve — negatív előjelű volt, amit a behelyettesített hozzáfolyásadat indokol. A következő lépésben az előjeltől függően a hibát felosztottuk a hozzáfolyás és a párolgás adatai között. Végül — figyelembe véve az egymást követő hónapokban hullott csapadékot, léghőmérsékletet, a YVulka és a Rákos-patak vízszállítását — ismét módosítottuk a hozzáfolyást, a párolgást és néhány esetben az egymást követő hónapok vízkészletváltozását. így fokozatos közelítéssel eljutottunk a havi vízmérleghez, melynek záróhibája nulla. A vízmérlegben a tóra hullott csapadék és a lefolyás adatait megbízhatónak tartjuk, ezek az adatok változatlanok maradtak a mérlegkészítés során. A tófelszín mozgása miatt előfordulhat, hogy a vízkészletváltozás adatai néhány esetben hibával terheltek. A párolgás és a hozzáfolyás adatai magukon viselik a mérlegkészítés hibáit. Becslésünk szerint a havi mérleg egy-egy tagját terhelő átlagos hiba ±10 mm tóvízoszlop (±2,9 millió m 3). Néhány esetben ennél nagyobb hiba is előfordulhat elsősorban a hozzáfolyás, illetve a párolgás adatában. A havi vízháztartási adatok összeadásával évi / '// 'IIÍIV'V'VI'VIÍVIIÍIX'X 'XI Xtí [hónap] 5 0 50-iC^m 3] 4030 20 100 50 40] 30 20 10 0 30 20 10 0 -10 -20 50-\H [l0 6m J] 4030 20 \ 10 0 i v///>>v/v//w/r/'//'///' [hónap] TTFFTWÍTXW M í hb n"P] 30 20 10 0 10 [hónap] [hónap] ' i'iriirivvviv/iwix 'x 'xi XIÍ [hónap] 1976. 8. ábra. A Fertő tó vízháztartási tényezőinek 1967 évi átlagai C — a tóra hulló csapadék, H —• a hozzáfolyás a vízgyűjtőről P — párolgás a tó felszínéről, L — lefolyás, AK — vízkészletváltozás, AKf — természetes vízkészletváltozás, 1 — hónap Puc. 8. CpeÖHeeodoebie 3nmeHUH BAeMeitmoe eoönoeo 6aAaiica 03epa (Pepmc 3a nepuod 1967—76 C — amMoccfiepHbie ocadiíu, ebtnadawufue na nAoiyadb 03epa H — npumoK c meppumopuu eodocöopa P — ucnapeuue c noeepxnocmu 03epa L — moK AK — npupauienue 3anacoe eodbi AKt — ecmecmeeHHbie npupauienue 3anacoe eodbi I — MeCHlfbl Abb. 8. Jahresdurchschnitte der Wasserhauslialtsfaktoren am Neusiedlersee im Jahre 1967—1976 C — auf den See niedergeliender Niederschlag II — Zufluss vöm Einzugsgebiet P — Verdubstung von der Seeoberfláche L — AM1U8S AK — Wasservorratsánderung AKT— Natürliche Wasservorratsánderung 1 — Monat vízháztartási mérlegeket készítettünk. Az 1967— 1976. évi vízháztartási mérlegek alapján meghatároztuk a vízháztartási tényezők 10 éves átlagát, melyet grafikus formában a 8. ábra ismertet. A Fertő tó természetes vízkészletváltozását — amely azt az állapotot írja le, hogy hogyan változott volna a tó vízkészlete, ha azt mesterségesen nem szabályozzák, azaz ha nem lett volna lefolyás — az alábbi formában számoltuk: AK T = AK+L = C+H-P (7) A havi és az évi természetes vízkészletváltozást a vízmérlegben elfogadott AK és L adatokból határoztuk meg. A Fertő tó természetes vízkészletváltozásának 10 évi átlaga 20,7 millió m 3
