Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

7. szám - Kozmáné Dr. Tóth Erzsébet–Urbán Judit: A Fertő tó meteorológiai és hidrológiai jellemzői

Kozmáné dr. Tóth E.—Urbán J.: A Fertő-tó jellemzői Hidrológiai Közlöny 1980. 7. sz. 297 6. ábra. A Fertő tó évi közepes vízszintmagasságai (19tőben a vízállásészlelés hiányos volt) 1 — vízállás (in Adria felett) 2 — év Puc. 6. Cpedneeodoebie 3naieinui ypoemi eodbi e 03. <t>epme. (B HaöAwdeiiunx 3a 1945z. yMewmcn npoöeAu) 1 — ypoeiiu eodbi Had AdpuamcKUM MopeM 2 — eodbi Abb. 6. Jáhrliche mittlere XVasserspiegelhöhen des Neusiedlersees (in 1915 war die Wasserstandsbeobachtnng lückenhaft) 1 — Wasserstand 2 — Jahr 7. ábra. A Fertő tó vízmércéi által képviselt tórészek Mekszikópuszta [1], Fertőrákos [2], Mörbisch [3], Rust [4], Neusiedl am See [5], Fodersdorf [UJ, a — vízmérce Puc. 7. riAouiadu, muzomemuiue K eodoMepnuM nocmaM na 03epe ( MeKCUh-onycma /?/, <t>epmepaKom 12/, Mepöuui /3/, Pycm 141, HaiuuöA ÜM 3C /5/, flodepcdopifi /6/J a — eodoMepHbiü nocm Abb. 7. Die durch die Pegel des Neusiedlersees erfassten Seeteile Mekszikópuszta [ÍJ. Fertőrákos [21, Mörbisch [3], Rust [4], Neusiedl am See [5], Podersdorf [íi], a — Pegel lipkezelést a megelőző három évben lehullott csapadék mennyiségétől és a tó vízállásaitól függően végzik. A szabályozás a 115,20—115,50 m Adria feletti (osztrák) szintek elérésére és megtartására irányul. A Fertő tó hosszúkás alakú, sekély tó, melynek hossztengelye közelítőleg egybeesik az uralkodó széliránnyal. Tartós szél hatására a víztükör kilendül és a vízszintmagasság minden vízmércénél más és más. Hosszú időszakban azonban (hónap, év) a szél okozta vízszintváltozások kiegyenlítődnek és a vízállás a vízmércék észlelési adatai alapján számtani átlag képzésével kiszámítható. Az 1934—-1976. évekre meghatároztuk az évi közepes vízállást m Adria feletti magasságban és az eredményeket grafikusan ábrázoltuk. A 6. ábrán jól látható, hogy a tó vízállása 1934-től 1965-ig szeszélyesen változott, 1965-től — a sikeres vízszintszabályozási politika eredményeként — a vízszint megemelkedett és kiegyenlítettebb lett. Amikor a vízszint kilendül, a közepes vízállás számtani átlag képzésével nem határozható meg. 1969-ben az Eszakdunántúli Vízügyi Igazgatóságon módszert dolgoztak ki a tó közepes vízszintjének meghatározására [20, 22], Abból az alapgondolatból indultak ki, hogv minden vízmérce meghatározott nagyságú tórész vízszintjét mutatja. A vizsgálatokba hat vízmércét vontak be. A vízmércékhez szerkesztett hatásterületeket a 7. ábrán mutatjuk be. Az 1963—1967. évi felmérés alapján különböző tengerszint feletti magasságokhoz meghatározták a vízmércék által képviselt tórész területét és térfogatát és segédletet dolgoztak ki a közepes vízállás meghatározására. A módszerrel havi bontásban is pontosan meghatározható a tó közepes vízállása és vízállásváltozása. A Fertő tó sekély,lankás partú tó, amelyben kis vízállásváltozás is jelentős vízmennyiség-változással jár. A vízállás változáshoz tartozó vízkészletváltozás csak a tó közepes vízállása és térfogatgörbéje alapján határozható meg, mégpedig a vizsgálati időszak kezdő és végpontjára számolt vízszintmagassághoz tartozó térfogatértékek különbségeként. A tóvíz hőmérsékletének jellemzésére öt parti állomás észlelési adatait használtuk. A tó hasznosításában első helyen áll az üdülés és a fürdőzés. A fürdőzésre alkalmas 20 °C-os víz a vizsgált 1953—1976. időszakban leggyakrabban május 19—28. között jelent meg, időtartama átlagosan 101—110 nap és leggyakrabban augusztus 30. és szeptember 8. között szűnt meg. Tehát a fürdőzési szezon a Fertő tavon átlagosan három-három és fél hónap. A tó jégviszonyainak megfigyelése a vízmércék környezetében történik. A tavon 1954—1976. években a jég legkorábban november 1-én, leggyakrabban december 10—19. között, legkésőbb január 25-én jelent meg; legkorábban december 31-én, leggyakrabban február 19—28. között és legkésőbb március 28-án szűnt meg. A jég vastagságára csak szórványos mérési adatok vannak, melyek szerint a torlódásmentesen beállt jég vastagsága általában 20 cm, de tartós hideg télen eléri a 40—50 cm-t is. A Fertő tó vízjárási és hőmérsékleti jellemzőinek sokévi átlagait a 6. táblázat ismerteti. 2.3. Vízháztartás A Fertő tó vízháztartási vizsgálata már a század elején megkezdődött. A legjelentősebb eredménye-