Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

7. szám - Szabó Gyula: A Velencei-tó vízgyűjtőjének vízháztartási vizsgálata

286 Hidrológiai Közlöny 1980. 7. sz. Szabó Gy.: A Velencei-tó vízgyűjtője — TI. a Vereb—Pázmándi víz vízgyűjtője (F— 105,0 kin

2) — III. a tó közvetlen vízgyűjtője (F = 88,8 km

2) A Velencei-tó vízgyűjtőjének területe összesen 577 km

2, a tó területe 25 km

2. Az I. területi egység lényegesen nagyobb kiterjedésű, mint a másik kettő; a rajta levő két tározó, a domborzati felépítés ós a növényzet változatossága indokolja további részegységekre bontását. Valamennyi területi egységet, részvízgyűjtőt külön vizsgáltunk és mindegyikre külön mérleget készítettünk. A részegységeket is magába foglaló I. területi egység vízmérlege az I/a, I/b, I/c területi egységek és a két tározó vízmérlegének szintéziséből adódik. A teljes vízgyűjtő mérlegének összeállításához az I, II, III. területi egység, valamint a Velencei-tó vízmérlegét használtuk fel. A vízháztartási mérlegeket területegységre eső vízoszlopmagasságban (mm) számítottuk. 2. A vízgyűjtő vízháztartási tényezői A vízgyűjtőn lejátszódó hidrológiai folyamatok bonyolult, egymással összefüggő események soroA vízgyűjtő határa (1) A reszvizgyűjtők határa (2) II. A részvizgyöjtök számozása (3) 1. ábra: A vízgyűjtő felosztása a vízháztartási mérleg készítéséhez 1 — a vízgyűjtő határa 2 — a részvízgyűjtők határa 3 — a részvízgyfíjtők számozása Puc. 1. JJe/ienue eoOocfíopa K cocmasAenuio eoúnoao öanaHCa 1 — epanuifbi eoőocónpa 2 — zpanuijbi 'tacnvibix eoöocőopoe 3 — nyMepaijun nacmmix eoöocCopoa • Abb. 1. Aufteilung des Einzugsgebiets znr Aufstellung der Wasserhaushaltsbilanz 1 — Grenze des Einzugsgebiets 2 — Grenze der Teilein/.ugsgebiete 3 — Nummerierung der Teileinzugsgebiete zata. A vízháztartási vizsgálat során ezekből kell kiemelni azokat a tényezőket, amelyek a vízgyűjtő vízháztartását lényegesen befolyásolják, és amelyeket a továbbiakban vízháztartási tényezőknek nevezünk. A vízháztartási tényezők — a vízgyűjtő egészét tekintve — dinamikus egyensúlyban vannak. Ezt az egyensúlyi állapotot írja le a vízháztartási mérleg. A vízháztartási mérleg bevételi oldalának legjelentősebb tényezője a csapadék (C). Valamely vízháztartási egységre jellemző értékét a pontszerű csapadékmérés eredményeinek területi átlagolásából kaptuk. A vízháztartási egységek felszíni vízgyűjtők, ezért a területi vízmérlegekben felszíni hozzáfolyás (///) nem szerepel, csupán a tavak vízmérlegében. Előfordulhat viszont, hogy más vízgyűjtőről mesterséges módon vizet vezetnek át az adott vízháztartási egységre, amely ugyancsak a bevételt növeli (H

m — mesterséges vízbevezetés) A felszín alatti vízgyűjtőhatárok általában nem azonosak a felszínivel, ezért a bevétel oldalon felszínalatti hozzáfolyással (H/

a) kell számolnunk. A kiadás oldal számottevő tényezője a párolgás. A vízgyűjtő párolgása többféle formában nyilvánul meg. Vizet párologtatnak a szabad vízfelületek (tavak, vízfolyások stb.), a talaj, a talajba települt növények, sőt az állatok és az emberek is, bár a két utóbbi mértéke a többi párologtatási formához képest elhanyagolható. A párolgás számbavételét általában vízfelületekre (P, — a felszínen tározott víz párolgása), és a talaj-növényzet együttesre (FT — evapotranspiráció) végzik el. A vízmérlegben kiadásként szerepel az a vízveszteség is, amelyet csapadék idején a csapadék visszatartás, vagy intercepció idéz elő. A csapadék ugyanis nem éri el teljes mennyiségében a talaj felszínét, mert egy része — többségében a növények levelein — bizonyos ideig tározódik. A mérlegben az intercepció okozta többletpárolgást (/„) is figyelembe kell venni. Nagyságrendileg a kiadás oldal következő tényezője a lefolyás. A felszíni víz — a lefolyástalan eset kivételével — vagv természetes úton (a vízgyűjtő terepmélyedéseiben kialakult vízrendszer fő gyűjtőjén; a tó természetes túlfolyóján keresztül), vagy mesterségesen —emberi beavatkozással — (felszíni tározóból csővezetékes vízkivezetés, szabályozott lefolyás) — elhagyja a vízháztartási egységet. Az előbbi a felszíni lefolyás (L

}), az utóbbi pedig a vízkivezetésből származó lefolyás (Lkí)- A felszíni vízgyűjtő határainál a felszín alatt kifelé irányuló vízmozgások esetén felszín alatti lefolyás (/>f

a) terheli a vízmérleg kiadási oldalát. A felszíni vagy felszín alatti vízkészletet csökkentik a vízkivételek. A kommunális és ipari vízellátás, a mezőgazdaság és a bányászat szükségleteire kiemelt víz többsége újra visszakerül a vízgyűjtő vízforgalmába (tisztított szennyvíz, technológiai víz... stb visszavezetése a felszíni vízfolyásokba). A vízgyűjtő vízmérlegében a kivett és visszavezetett víz különbségét, a vízkivételek vízelvonó hatását (Feiv) kell szerepeltetni a kiadás oldalon.