Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
6. szám - Könyvismertetés
Domonkos M.: Kísérlet regionális érvényű Hidrológiai Közlöny 1980. 6. sz. 275 Kreise der zu untersuchenden Veránderlichen die Bodenfrosttiefe X 7 ausgesehlossen, zahlreiche Datenvektoren verbessert und 27 Datenvektoren eliminiert. Die nach Berichtigung und Ausscheidung verbliebenen insgesamt 2152 Stk Datenvektoren wurden — den 2 Buchten und der 3 untersuchten Pflanzenarten (Weizen, Luzerne, Mais) entspreehend — in 6 Datenpakete eingeordnet. (Tabelle 1) Jeder Datenvektor enthiet ursprünglich 14 Komponenten: 4 abhangige und 10 unabhángige Varianten. Je Datenpakete wurden die Korrelationsbeiwerte sámtlicher írvöglichen paarweisen Kombinationen der abhángigen und unabhangigen Variablen erinittelt (Tabelle 2). Aufgrund ihrer Prüfung wurden aus den Untersuchungen 3 abhangige Varianten) (Y 1 ( Y, und F 3) eliminiert, 3 Gruppén der unabhangigen Veránderlichen bestimmt und sámtliche ihrer Verbindungen mit Y i gesucht. Aus jeder der 12 verschiedenen Kombinationen der (5 Datenpakete wurden die den Zusammenhang der 3 verschiedenen Veránderlichen-Gruppen beschreibenden linearen und loglinearen Funktionen und die ihre Verlásslcihkeit charakterisierenden Streuungs-Messzahlen hergestellt (Tabelle 3). Von den 72 Funktionen wurden aufgrund der Streuungen und entspreehend der physikalisch-logischen Erwartungen eine Funktion mit 9 unabhangigen Variablen, vier Funktionen mit 7 Variablen und zehn Funktionen mit 3 Variablen für annehmbar befunden. Den grössten InforinationageA francia geotermikus energiaforrások, hasznosítási lehetőségek, számítási módok (JACQUOS LAVIGNE a Francia Földtani és Bányászati Kutatási Hivatal tanácsadójának összeállítása alapján) Francia geotermikus ismertetés, 1978 A geotermikus energiafelhasználók a földkéreg felső övezetében felhalmozódott hőmennyiséget termelnek. A geotermikus energia esetében ugyanolyan jogon beszélhetünk „készletről", mint az egyéb ásványi felhalmozódások esetében. A fő készletcsoportok a következők: A készlet, vagy még pontosabban a helyben levő készlet ama kimutatott készletnek felel meg, mely a hévíztárolóban helyezkedik el s a technika mai színvonalán gazdaságosan termelhető ki. A kitermelhető készletek a helyben levő készletnek azt a részét jelentik, amely valóban hasznosítható. Jelentősége szorosan összefügg a termelési technológiával, és optimális feltételek között a helyben levő készletnek a 60 %-át is elérheti. A feltételes készletek azok az ismert készletek, melyek bár jelen vannak a hévíztárolóban, de műszaki vagy gazdaságossági okok miatt jelenleg nem művelhetők le. A hipotetikus készletek a hiányosan ismert területeken elhelyezkedő készletek, lehetnek a klasszikus módszerekkel kinyerhető ill. leművelhető tárolókban, de amelyeknek szükséges meghatározni az előfordulási körülméhalt besitzen unter diesen die vier produktförmigen Zusammenhánge mit 7 Variablen; von den 4 Funktionen charakterisiert eine die Polderwasserscháden des Poldergebiets Mirhó—Gyolcs und drei die des Poldergebiets Peres (Abb. 2). Einen für beidé Poldergebiete gültigen — d.h. die Möglichkeiten der regionalen Verallgemeinerung versprechenden — Wasserschaden-Zusammenhang gelang es nicht herzustellen. Über Empfindlichkeitsuntersuchungen konntc man sich davon überzeiigen, ob bei der Herstellung der produktförmigen Zusammenhánge der Beobachtungen von 0-Werten, die Substituierung mit 1 die Resultate nicht überinássig verzerrt hat (Abb. 3). Die aus den zwei beobachteten Binnenwasserpoldergebieten zur Verfügung stehenden Informationen wurden vollstandig ausgenützt und nutzbare Polderwasserschaden-Funktionen erhalten, die in ihrer Tendenz sowohl die l'olderwasserverháltnisse der Poldergebiete Mirhó—Gyolcs und Peres, als auch von Poldergebieten mit ahnlichen Gegebenheiten einzcln gut charakterisieren. Nachdem die Ansprüche für régiónál gültigen Polderwasserschadenbeziehungen steigen, muss über Verwendung der bisherigen Üntersuchungsergebnisse ein die Entwicklung von solchen Zusammenhánge begründendes modernes System der nationalen Polderwasserschaden-Datensammlung vordringlich ausgearbeitet werden. nyeit és főbb jellemzőit, bármilyen legyen is a fogyasztói központokkal kapcsolatos helyzetük és bármilyen legyen is hőmérsékletük. A kitermelhető földi hő tehát víztároló jelenlétével van szoros kapcsolatban. A víztároló ,,hőtelep"-ként fogható fel. A geotermikus kutatást tehát a víztárolók kataszterével kell kezdeni. Franciaország kimutatott hévízkészletei a szénhidrogénkutatás eredményeképpen váltak ismertté. Ez a kutatás bár szerény eredményekkel járt (az ország 1976-ban mindössze 1 millió tonna kőolajat és 10 milliárd m 3 földgázt termelt), az elvégzett szeizmikus mérések és a közel 5000 mélyfúrás adatai által jelentős információ rendszert biztosított a geotermikus kutatás számára. Az adatok első gyors kataszteri összeállítása 1974-re készült el. A kőolaj kutatások nyilvánvalóan az üledékes medencéket tárták fel (nagy medencéket, beszakadt árkokat, a nagy hegyláncok előtereit) s így Franciaország geotermikus lehetőségeinek kataszterezése is először ezekre a területekre irányult. A számítások szerint a kimutatott készletek a vizsgált víztároló rendszerek esetében elérik a 380 • 10 18 kalória összértéket (Párizsi-medencében 67 • 10 1 8 — az aquitani-medencében 300 • 10 1 8 — az Elzászi-medencében 13 • 10 1 8 kalória), s a készletbecslők szerint ennek mintegy egyhatoda nyerhető ki. (Az SI mértékrendszerben: 1 kalória —4,1868 J.) Dr. Zentay Tibor
