Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

5. szám - Könyvismertetés

220 Hidrológiai Közlöny 1980. 5. sz. Ambrus S.: A Budapest—Baja Dunaszakasz der Donaulánder über liydrologische Vorhersagen, Bécs, 197!). szeptember 10—15. [2] Ambrus, S.: Vízállás-előrejelzés az ^áström-Wit­tenmark-féle önbeálló algoritmussal, Magyar Hidr. Társ. konferenciája, „Numerikus módszerek a hid­rológiai előrejelzésben" címmel, Szeged, 1979. jún. 6—7. [3] Ambrus, S.: Real-time forecasting of diseharges on the Danube river by using Self-Túning Pre­dictor ajgorithms, International Symposium on Hydrological Forecasting, Oxford, 1980. április. [4] Aström, K. J.: lntroduction to Stochastic Gontrol Theory: Academic Press, New York, USA 1970. [5] Aström, K. J.—Borisson, U.—Ljung, L. and, Wittenmark, B.: Theory and Applications of Self­Tuning Regulators, Automatica, Vol. 13, pp. 457—470. 1977. [6] Box, G. E. P. and Jenkins, G. M.: Time Series Analysis: Forecasting and Gontrol: Holdén Day, San Francisco Calif, 1970. [7] Ganendra, T.: A Self-Tuning Predictor Applied to River Flow Forecasting. Paper presented at IIASA/WMO Workshop on the Recent Develop­ments in Real-Time Forecasting ICcmtrol of Water Resources Systems: October IS—20, 1976. Laxen­burg, Austria. [8] Hetthéssy J.—Reviczky, L.: A minimális szórású önbeállító szabályozó tulajdonságairól. Mérés és Automatika, XXV. évf. 1977. 9. sz. pp. 326—333. [ 9] Kendall, 717. and Stuart, A.: The Advanced Theory of Statistics: Griffin and Oo., London, U. K., 1977. [ 10] Kontúr, ].: Idősorvizsgálati módszerek hidrológiai alkalmazása, Doktori értekezés, BMií 1975. május. [11] Molnár, T.: Eine Übersicht der Effektivitátskri­terien fiir die kurzfristigen hydrologischen Vorlier­sagen, X. Konferenz der Donaulánder über hyd.ro­logische Vorhersagen, Bécs, 1979. szeptember. [ 12] Szöllősi—Nagy, A.: An Adaptive Indentification and Prediction Algorithm for the Real-Time Fore­casting of Hydrologic Time Series, Hydrological Sci. Bull., XXI., 1, 3/1976, pp. 163—176.' [13] Szöllősi—Nagy, A.: Sztochasztikus irányítási mo­dell vízfolyások oxigénháztartásának folyamatos szabályozásához, Hidrológiai Közlöny, 1977/10— 11—12. [14] Wittenmark, B.: A Self-Tuning Predictor, IEEE Transactions on Automatic Gontrol, Vol. AC—19. No. 6, pp. 848—851, 1974. | i5] Wood, E. F. and Szöllősi—Nagy, A.: Real-Time Forecasting /Gontrol of Water Resources Systems: l'ergamon Press, Cambridge, U. K., 1979. [16] Young, P. G.: Recursive Approaches to Time-Se­ries Analysis. Bulletin Inst. of Math. and, Its Appli­cations, 1974. AAanTHBHbití nporH<)3 ypoBHeö ho.u.I Ha ynacTKe flyHa« Me>KAy r. By^aneuiT H r. Eaita AMöpyut, 111. B HacTOimee BpeM5i OojibujnucTBO nporHOCTHMCCKiix MOAejieit, npiíMCHjieMbix Ha iipaKriiKe, ocHOBaHo na pcrpeccHOHHwx saBHCiiMOCTOx. 3TH MOACJIH itiweioT no­croHHiibie napaMeTpw, n03T0My HCT BO3MO>I<HOCTH npo­CJIEAIITB no HHM SA H3MCHCHH>]MH, NPOHCXO/TMUHMII BO BpCMCHn. OapaMeTpbi, onpeflejiemnite perpeciiouHbiM ny­TeM, HC MoryT (íbiTb B030ÖH0BJieniii. AAanTHBHbie MOACJIH, iiOJiyMHBume pacnpocTpaHeHiie B nocne/unie roAW, HMCIOT npcHMymecTBo B TOM, MTO nocjie npeABbiMHCJieHHji i<a>K­Aoro 3naMeHH5i H nocjieAyioinero n.iMepeHnji c yMeroM iiaíijiiOAaeMOH OIUHÍÍKII OHH BO3O6HOBJIJIK)T CBOH napa­MGTpbl. MöAejlH COCTaBJieHbl H3 JlHHeiiHblX (})HJlbTpOB. Ca­MOHacTpaHBaromiiecM iipeABbiMHCJiennji c naiiMenbiiicn AiicnepcHeií AB/IAIOTOI aAariTHBHi.iM MCTOAOM A-TO pacMei a AUCKpCTHbix 0AH03naMHi>ix cjiyMaiÍHbix npoqeccoB. Ilpe­HMymecTBo MeroAa 3ai<JiK)MaeTC5i B TOM, MTO BMCCTO napa­MCTpOB MOACJIH rHApOJlOfHMeCKOil CHCTCMbl B HCM OlteiIH­BAWTCÍI napaMeTpw OCHOBHOH CHCTCMM, H TaKaa npouc­Aypa Hy>KAaeTCji B MCHbitiCM oű-bCMC MawHHHofí naMíini. IlapaMCipbi onpeAejiaioTcji mctoaom HaHMeHbiJinx KBaA­paTOB. B AaHHoit paííoTC, KOTopaji öbuia npoBeAena B pöM­icax uporpaMMbi pa:iBHTHíi niApojiorHMCCKiix ripomosoB B Bem-pun, MOACJib öbuia npuMCHena AJi5) nporHosa ypon­neii BOABI /lyHa« Ha yM3CTKC MOKAY r. Ey/iarieniT n r. Baiíji. Kézdi Árpád: Soil physics. Selected topics. Talajfizika. Válogatott fejezetek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. 160 old., 215 ábra, 88 irod. Kézdi Árpád akadémikus angol nyelvű könyvben, az angol nyelvű szakirodalmat is forgató bel- és külföldi szakemberek érdeklődésére számot tartva foglalta össze a talajfizika azon újabb keletű kutatási eredményeit,­amelyek a legutóbbi időszakban a leggyorsabban ós a legerőteljesebben fejlődtek. A könyv célja, hogy a talajmechanikával foglalkozó építőmérnökök ismereteit tovább bővítve a korszerű szemléletnek megfelelően mutassa be azoknak a talajoknak a viselkedésmódját, amelyekkel a gyakorló mérnök — tervező ós kivite­lező — nap mint nap találkozik. A talajfizika — a szemcsés anyagok fizikája — mint tudomány, a számára fontos anyagnak, a talajnak egy különleges állapotát választja alapul. Az 1953-ban kidolgozott Winterkorn-féle megközelítés ugyanis a talajt inakroméretű folyadéknak tekinti, minthogy annak részecskéi valóban nagyméretűek és tulajdonságai a molekuláris folyadékok tulajdonságaival is összehason­líthatók. A Winterkorn-féle elgondolás a talajfizikai kutatás új útjait és új módszereit alapozta meg ós a fizi­kai folyamatoknak az addigiaknál lényegesen jobb álta­lános értelmezését mozdította elő. A korábbi szemléle­tek is figyelembe vették, hogy a talaj tulajdonképpen összetett rendszer, amelyre nézve akár közelítések árán is érvényesnek tekintették a Darey, vagy a Hooke-tör­vényt, a Mohr—Coulomb féle törési feltételt és az altalaj-reakció állandó értékét. A mai talajfizikai kuta­tás alapján már tudjuk, hogy ezek a közelítések túlsá­gosan durvák ahhoz, hogy segítségükkel kellő hűséggel leírhassuk a szemcsés anyag viselkedését. A könyv igen szemléletes módszert választ a modern kutatási eredmények és szemlélet közreadására: a háromszög-diagramos ábrázolásmódot. Ha pl. ebben az ábrázolásmódban valamely talaj homok, átmeneti alkatrész és agyag tartalmát súlyszázalékokban a háromszög-diagram cgv-egy tengelyén értelmezzük, olyan ábrákat is készíthetünk, amelyre a görbe vonalak paramétereként a plasztikus index is felvihető. Ezzel figyelembe vehető a víznek a talajfélesógekre gyakorolt hatása is. Hasonló ábrázolásmóddal eléri a könyv szer­zője, hogy olyan további változók hatását szemléltesse, amelyeket a régebbi felfogások nem, vagy esak közvetve vehettek figyelembe. Igen értékes része a könyvnek, amelyben röviden áttekinti a reológiai alapeseteket és a reológia tudomá­nyának legfontosabb megállapításait a talajfizikában is hasznosítja. Véleményünk szerint a reológiai megálla­pítások tartalmuknál és formájuknál fogva egyaránt alkalmasak az általánosításra, mint ahogy erre a hid­raulika tudományában is mód volt. A talajfizika korszerű felfogásának lényeges jellem­zője még az állapotváltozások dinamizmusának megra­gadására való törekvés. A könyv — rövidebb szövege és kisebb terjedelme miatt — erre jórészt inkább csak utal, de irodalomjegyzékéből az érdeklődő részlete­sebben is tájékozódhat. A könyv fő fejezetei a szemcsék ós szemcseösszletek tulajdonságaival, a talajok szilárdsági kérdéseivel, ille­tőleg a talajokban lezajló szivárgási, zsugorodási, eró­ziós, stb. mozgásokkal foglalkoznak. A szerző az elő­szóban a Budapesti Műszaki Egyetem Geotechnikai Tanszékének munkájára és eredményeire hivatkozik. A vízépítő mérnök gyakorlata során igen gyakran kerül szembe talajfizikai kérdésekkel. Helyes, ha kiala­kult szemléletét folyamatosan korszerűsíti. Ehhez Kezdi Árpád könyvében magas színvonalú lehetőséget k al'- D r Vágás István

Next

/
Thumbnails
Contents