Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

5. szám - Ambrus Sándor: A Budapest–Baja Dunaszakasz vízállásának real-time adaptíve előrejelzése

Hidrológiai Közlöny 1980. 4. sz. 214 A Budapest-Baja Dunaszakasz vízállásának real-time adaptív előrejelzése A M B K D S S Á N D 0 II* 1. Bevezetés Az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődós ta­pasztalható a real-time hidrológiai előrejelzés iránt. Ez az érdeklődés két forrásból táplálkozik: (1) on-line hidrológiai távjelző rendszereket szereltek fel több helyen már, (2) az adatgyűjtésre sok helyen alkalmazott kisméretű számítógépek korszerű adat­feldolgozást tesznek lehetővé. Ezeknek a hard­ware-fejlesztéseknek az eredményeké)>pen növek­szik az igény a real-time hidrológiai előrejelzési modellek készítésére. Ezek széles körű áttekintése megtalálható az irodalomban [10], A ma haszná­latos real-time hidrológiai előrejelzési modellek tekintélyes hányada a hidrológiai rendszer le­írására állapottér-módszert alkalmaz és a rendszer állapotának rekurzív becslését Kalman-szűrővel végzi [11], [12]. Ezeknek a módszereknek az a hát­ránya, hogy feltételezik a modell paraméterek is­meretét — ami valójában igen ritkán áll fenn. Az itt ismertetett módszer a fentiekkel ellentétben ismeretlen paraméterű hidrológiai folyamatok előre­jelzésével foglalkozik. Ezt az ,,önbeálló előrejelző" néven ismert adaptív on-line algoritmust Witten­mark vezette be [14], egyértékű, diszkrét idejű sztochasztikus folyamatokra. A kiindulási modell a lefolyási folyamatra felírt sztochasztikus diffe­renciaegyenleten alapul, llven típusú modelleket Aström, [4] valamint fíox és Jenkins [6] ismertet részletesen. A dolgozat lefolyás-lefolyás kapcsolat alapján egyetlen folyószakaszra készült vízállás-előrejel­zést ismertet. Feltéve, hogy az alsó mérceszelvény idősora leírható egy (n, n) rendű autoregresszív mozgó átlag (ARMA) modellel, levezethető rá egy mini­mális szórású előrejelző függvény. Az előrejelző alkalmazása során elkerüljük az eredeti modell identifikációját olymódon, hogy a real-time előrejelzést a megelőző előrejelzések hibája alapján készítjük. Ezen kívül segédváltozó­ként egv felső mérceszelvény mérési idősorát is felhasználjuk. A paraméterek felújítása ugyancsak az előrejelzési hiba alapján történik, rekurzív leg­kisebb négyzet elvű becsléssel. 2. Minimális szórású előrejelzés A vizsgált rendszer diszkrét idejű sztochasztikus folyamat, melyről feltételezzük, hogy (n, n) rendű autoregresszív mozgó átlagként — ARMA (n, n) —- leírható [6]: A(< ri)y(t)=C(q-L)e(t) (1) * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest. ahol y(t) a mérési sorozat (alsó mérce vízhozama) e(t) normális eloszlású független véletlen sorozat (fehér zaj). Ezekre (2) Y,{e(ti)y{tj)} =0 minden (i, j)-re. (3) Itt q~ l az idő-eltolási operátor, melynek szerepe a következő: q~ ly(t)=y(t-1) és q­iy(t)=y(t-i), ahol t az idő, t= 0, 1,2, ... és A(q~ l) =l-\-a 1q~ l J í-a$~ 2-\-. . . +a nq' n C(q~ l) =1• • • +C»?-» az eltolási operátor konstans polinomjaiként elő­állított operátorpolinomok. A rendszer elvi sémája az 1. ábrán látható. e(t) C(1~ 1) y(t) Mi~ 1) 7. ábra. ARMA modell blokksémája <l>ue. 1. BAOK-cxeMa MoúeAu APMA Az operátorpolinomok leírásával kapcsolatban további részleteket a [4], [6] és [10] tartalmaz. Jelöljük az y(t) folyamatnak a t időpontban a (t-\-k) időpontra készített (feltételes) előrejelzé­A sét y(t-\-k\t) módon, ahol k az előrejelzés idő­előnye. Az előrejelzés hibája definíciószerűen: e(t+k)=y{t+k)-t l(t+k\t). (4) Vezessük be a következő kvadratikus veszteség­függvényt: F=E{ £ 2(*+&)}. (5) Célunk olyan előrejelzések készítése, mellyel a V veszteségfüggvény minimális. Ehhez használjuk a következő azonosságot [2]: C(q-i)=A(q-i)F(q-i)+q-*G(q-i), (6) CIq­1) ahol az F{q~ 1) és g ,~*<?((/~~ 1) polinomok a — polinomosztás hányadosa ill. maradéka, ha a poli­nomiális osztást éppen k iterációs lépésig végezzük el.

Next

/
Thumbnails
Contents