Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Szigyártó Z.: Folytonos eloszlásból származó [5] Hidrológiai alapok a magyarországi folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához. 4. Hidrológiai statisztikai vizsgálatok. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1976. npoBepxa no KpMTepwK) COOTBCTCTBMH npoG C MaJlbIM 4HCJ10M SJieMeHTOB, OTíinpaeMbix M3 C0B0KynH0CTH HenpepbiBiioro pacnpeflejieHMH fl-p CudbHpmo, 3. KaHanaaT TexHimecKiix HayK B iHflpoJiorHH IHCJIO SJICMCHTOB npoö, Hy>KHbix A-»W CTaTHCTHMeCKHX HCCJieflOBaHIlii, Oi paHHMCHO. ll03T0My B 3T0H oGjiacrn Bcer^a HaGjiioAaJioi >KHBOH miTepec K TaKIIM CTaTHCTHMeCKHM MeTOflaM, C nOMOIHbK) KOTOpbIX II H3 npoö c MajibiM MHCJIOM sjieivieHTOB Morjni öbiTb nojiy

iiem,i TOMHbie pesyjibTaTbi. IIoaTOMy, Korfla KOMneTCHTHbie opranbi eBponeiícKHX coqiiajiHCTHHecKHx cTpan saflajuíci. uejibio npoHSBecTii ywcT ii oiienny BCCX ncnojib3yeMbix h riiApojiorHH craTHcnmecKHx MCTOAOB, Ha ocHOBaimn' Mero CTajio GM BOSMOWHWM cocraBJiemie corJiacoBaimoro of)3opa, HAPAAY c STHM GHJIO iiaMeMciio n AaJibHeiíuiee ycoBepujencTBOBaHiie IIMCIOIUHXOI MCTOAOB, 0CH0BI>iBaK>IUHXCH na Majibix npofiax. B paMKax aroií 3a«aMH GUJI pa3paB0Tan H AauHbiií MCTOA, Tai< Ha3biBaeiwaji npoGa e, Koiopbiií «AET TOMHOC peuiCHiie npoBepKH no KpHTepmo COOTBCTCTBHJI npoG, OToOpaHHbix H3 coBoicynnoo'H iienpepbiBiioro pacnpeACJICHH51. /lamiaji pafiora npn IKUIOMÍCHIIH npeAnocujioK, pacCMAIPHBAJI (jM'P'wy^

1'

1 1

1 2., ccbuiaeTcji na OAHO 113 ycJiOBHii (Puiuepa. IIOCJIC HTOIO, ONPEACJIFLFL omiiMajibHoe COOTBCTCTBIie C nOMOblbK) (|lHI\ I , IlOKaablBaCT, K3KHM oGpa30M MOWHO coBepmaTb npoBepKy no KpiiTepnio coorBCTCTBHJI npoG aKcnoHeiiunajibHoro pacnpeflejiemiH c Aa/ibHeihuHM ycoBepuieHCTBoBaiiiieM sroro ycJioBiui. ,fl(ajiee, ncriojihayM BUBOAH KoAMoeopoea, Aaima>i paGoTa A0Ka3bmaeT, MO c iioMombio i|>opMyjihi 7. JIIOGOC nenpepbiBiioe pacnpeACJienne MO>KCT Gi,nb TpaHC<j)opMiipoBaHo n 3KcnoiiciimiajibHoe pacnpeACJieHHe iiapaMexpa kl Ge3 KaKoro- JIHGO BJIHÍIHJIÍI na ycjioBHji COOTBCTCTBH5I npoGbl. TaöAmfu 1. iiMeer uejibio npnGjmsHTb K npai<Tjmeei<OMy ripiiMencHiiK) TCopcTimecKiic BI,IBO;U>I. Oua co«ep>KHT rpeGyioiuiieoi AJIJI HccJieflOBaHHií 1%-bie H 5%-i.ie HyjKinie ii Bcpxnne KBanTHJiH AJw npoG, COAEP>Kamnx AO 30 9JieMCHTOB. Hidrológiai Közlöny 1980. 5. sz. 199 Jlaimaji paGora 3aBepmaeTcji peuieHHeM npuMepoB, NPEACTABJIEHHBIX HA ijmr. 2. H 3. H B TaGjinuax 2. H. 3. I IojiyieHHbie micjieHHbie pe3yjibTaTbi noKasajin, MTO lyBCTBineJibHOCTb BBeAeHiioií npoBepKH noiTH coBiiaAaer c MyBCTBiiTejn.HocTbio npoBepKH no KojiMoropoBy. Fitting test on small samples írom continuos (listributions Dr. Szigyártó, Z. Cand. Teehn. Sci. The samples available for studies in hydrological statisties eonsist nsually of a small number of elements, so that in this domain'considerable interest has ahvavs been displayed towards statistieal methods that arc capable of yielding exact conclusions even from samples such. Consequéntly, when setting the goal of reviewing and appraising the statistieal methods commonly used in hydrology, and on the hasis thereof the compilation of an approved method for caleulation procedures, the competent agencies of the European soeialist countries have envisaged alsó the possible improvement and perfeetion of the methods available for small samples. As a contribution to this effort the method deseribed here, the ,,e-test" has been developed, which provides an exact solution for the test of fit on small samples from continuous distributions. In considering the preliminaries, in connection with Eqs. (1) and (2), reference is made to a theorem of Fischer, then the optimál fit is defined on the basis of Fig. I lo demonstrate how the theorem can be perfected to test the fitt ing of samples originating from the exponential distribution. Starting subsequently from a remark of KOLMOGOHOV it is shown that nsing Eq. (7) any continuous distribution can be transformed into an exponential distribution having the paraméter = l.without influencing the fitting eonditions of the eample in any way. The praetical application of the theoretieal considerations is facilitated by Table 1, in which the I and 5 %, lower- and upper quantiles needed for the tests are t abulated up to liO elements in a sample. Numerical exainples are presented in conclusion to illustrate the use of Figs. 2 and 3, further Tables 2 and 3. The exainples obtained iinply that, the sensitivity of the new test introduced is largely e.omparable to the sensitivity of the Kolmogorov test. Hidrológus képzés kezdődött az Eötvös Lóránd Tutjoinány Egyetemen A hidrológia oktatásának a hazai tudományegyetemeken és műszaki egyetemeken nagy múltja van, azonban hidralógus szakember képzés eddig nem volt. A hidrológiát művelő szakemberek magasabb szintű ismereteiket az egyetem elvégzése után a gyakorlatban és a Budapesti Műszaki Egyetem mérnöktovábbképzése keretében szerezték meg, illetve 1967 óta évente néhány hidrológus szakos mérnök érkezik Szovjetunió szakosított egyetemeiről. Az ELTE Természettudományi Karának tanácsa 1979-ben engedélyezte az 1979/80.'oktatási évtől a földtudományi szakból hiányzó térképész-hidrológus szakember képzést. A hidrológia oktatásának felelőse a Természetföldrajzi Tanszék (tanszékvezető: Dr. Székely András egyetemi docens). A hidrológia tantárgyainak oktatását az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének oktatási, a BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet meghívott tanárai, továbbá a V1TUKI meghívott kutatói látják el. A gyakorlati foglalkozásokat az ELTE TTK, a BME és a VlTUKI laboratóriumaiban tartják. A terepgyakorlatokra a VITUKI kutatóállomásait is igénybe veszik és számítanak a VÍZIG-el< közreműködésére. Az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszéke az oktatási együttműködésre szerződéskötést kezdeményezett a BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézettel, valamint a VITUKI-val. Az egyetem elvégzéséről szóló oklevélbe a térképészhidrológus szakot jegyzik be. Először jelenik meg Magyarországon egyetemi oklevélen a hidrológus szak. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem hazánkban eddig hiányzó szakember képzést indított ós ezzel jelentősen hozzájárult a vízügyi feladatok megoldásával foglalkozó szakemberek képzéséhez. A végzős hallgatók a vízügyi intézményekben helyezkednek majd el. Dr. Burányi Sándor