Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

4. szám - Nagy Lajos–Zsuffa István: Adathiány-pótlás vízgyűjtő feltárással

Nagy L.—Zsuffa I.: Adathiány-pótlás Hidrológiai Közlöny 1980. 4. sz. 175 JELMAGYARAZAT•• • Rajzoló vízmérce y lapvízmérce cd Beépített Thomson bukó u Eséscsökkentő kö bukó 1916 VII 22- i árvíznyommérés helyei )K Szűkszelvényú vasúti híd X Közúti hid •1000, 12 11 Távolság a torkolattól, I [km] Vajda-völgy f •500 •J Síi .3 I Rostalló-Jvolgy ~lL Kemence-patak •Közvetlen Ordög-völgy szárny mérés h[cmf' Alvizi keresztszelvény 4. ábra. Az árvízi tetőzd vízhozamok hossz-szelvénye a Kemence-patakon az 1976. július 22-i árvíznyommérések alapján Abb. 4. Langsprojíl der kulminierenden Hochwasserabflüsse am Kemence-Bach aufgrund der Hochwasserspur-Messungen am 22. Juli 1976 mindkét mérfíszelvényben végig követtük, és így a két Kőkapu feletti főág szelvényéről teljes értékű árvízi jellemzést tudunk adni. Az adatokat a Kőkapu tározó vízszint-változásával bizonyos mértékig ellenőrizni lehet, bár ezt a lehetőséget a zsiliptáblák átrendezése megzavarta. Az árvíz folyóhossz menti alakulásának vizsgálatára július 22-én árvíznyommérés sorozatot végeztünk a Kőkapu feletti szakaszon, amely alapján az árvíz tetőző vízhozamainak hossz-szelvénye — megfelelő hidraulikai összefüggések alapján [12] — összeállítható volt (4. ábra). A méréssorozatok időtartama alatt a talajnedvességeket 2 naponta mértük. 5. Az adatok értékelése A kisvíz a felszín alatt tározódott vízkészletből származik. Vízgazdálkodási szempontból a tározás nélkül hasznosítható vízmennyiséget jelenti, illetve a beengedhető szennyvizeket hígítja. Az árvízhozam — a vízkárelhárítás alapadata — a csapadékból származó felszíni lefolyásból keletkezik. A kisvíz és az árvíz vizsgálatának szétválasztása nemcsak vízgazdálkodási szempontból szükséges, hanem azért is, mert az árvízi, illetve kisvízi lefolyás jellege is más. A felszín alatti és a felszíni lefolyás sebessége között több nagyságrendi különbség van. A középvízhozam gyakorlati szempontból fiktív érték, de a tározás alapértéke. A havi középvízhozamok eloszlásfüggvénye instacionér jellegű: az évszakok változásával a havi középvízhozamok éves periódusban változnak. Tározással lehet megoldani az árhullámok és a kisvizek szélsőségeinek kiegyenlítését és a természetvédelem érdekeinek megfelelő vízjárást is biztosítani. Ennek a három vízjárásjellemzőnek — a kisvíznek, az árvízhozamnak és a középvízhozamnak — statisztikai paraméterekkel való jellemzése a feladat. Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy az időjárás rendkívül kedvezett a hidrológiai adatgyűjtésnek. A tábor rövid három hete alatt négy árhullámot és három apadási periódust tudtunk végigmérni, és így a vízjárás jellemzésére szolgáló alapadatok rendelkezésünkre állnak. Az adatok feldolgozása, teljesen gépesítve, az alábbi program szerint történt: Első lépésben az apadási görbéket kellett megszerkeszteni. A szerkesztéshez a mérceszelvényben naponta, Thomson bukóval végzett vízhozammérések adatsora szolgáltatta az alapadatokat. A többé-kevésbé közismert grafikus módszert kellett gépre vinni, „digitalizálni". A hidraulikai érvekkel [11] egyező tapasztalat szerint ugyanis a felszín alatti készletek kiürülése exponenciális vízhozamidősor szerint történik, amely szemilogaritmikus papírra fölrakva egyenes vonalat ad. A felszíni lefolyástól a felszín alatti lefolyás a grafikonon viszonylag határozott törésponttal különül el. E töréspont rögzítésére a következő gépi algoritmust dolgoztuk ki.* A gépbe táplált napi vízhozamadatsort az árhullámok tetőzéseivel és az árhullámot megelőző * Az EMG-G6(i-os asztali kalkulátorra, majd később „VIDEOTON" R-10 gépre írt programot Moldvai István készítette, az Alsódimavölgyi Vízügyi Igazgatóság Számítóközpontjában.