Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

4. szám - Dr. Bognár Győző–dr. Vermes László: A szennyvizek és hulladékok mezőgazdasági elhelyezésének, ill. hasznosításának hatása a mezőgazdasági vízgazdálkodásra

Dr. Bognár Gy.—dr. Vermes L.: A szennyvizek és hulladékok Hidrológiai Közlöny 1980. 4. sz. 151 Hozzászólások 5. kép. A Kecskeméti Városi Szennyvízelhelyező és Hasznosító Rendszer területén a VJTUKI által irányított kutatócsoport komplex vizsgálatokat végez CHUM. 5. HCCAEDOEAMEJIBCKAN zpynna BHTYKH eunoAttnem KOMnneKCHbie aHciAU3bi Bild 5. Auf dem Oebiet des Stadtischen Abwasserunterbringungs- und Nutzungssystems in Kecskemét durchführt eine — durch VITUKI gelenkte — Forschungsgruppe komplexe Untersuchungen — megfelelő ökoszisztémák kialakítása feltételeinek kidolgozása, a növénytermesztésben és a fatermesztésben való hasznosításon túlmenően A víz elvezetése terén: — szivárgók, drének rendszerének kialakítása -— az elfolyó víz minőségének ellenőrzése — a mélyvezetésű lecsapoló rendszerből a víz átemelése a befogadóba A víz elhelyezésének és hasznosításának gazdaságossági kérdései terén: — az elhelyezés költségeinek elemzése az előtisztítás módszerének függvényében — a hasznosítással járó aktív és passzív gazdasági hatások vizsgálata — a természetes szennyvízelhelyező és hasznosító rendszerek energetikai elemzése — a szennyvíz elhelyezését és hasznosítását fokozó érdekeltségi rendszer kialakítása A feladatoknak ilyen szerteágazó volta megköveteli, hogy a kutató és fejlesztő munkát a különböző tudományos intézetek munkatársai egymással, a gyakorlati szakemberekkel és közgazdászokkal összefogva végezzék. Az eredmények gyors bevezetése így segíthető elő a legegyszerűbben és az ilyen együttműködés teszi lehetővé a módszerek legjobb megfigyelését, értékelését is. Világszerte sok, hazánkban is több olyan szennyvíz- és hígtrágya elhelyező rendszer működik, amelyeken a fentiekben kifejtett elvek és gyakorlat már sok tekintetben érvényesül. Egyik-másik jellegzetes megoldás részletes ismertetésére később még visszatérünk. A tanulmányhoz mellékelt képeken keresztül egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó települési szennyvízelhelyező és hasznosító rendszerünket kívánjuk röviden bemutatni (1—5. kép). (Jaáz Ferenc (AGROBER) Az AGllOBEtí vízminőségvédelmi tevékenysége Az AGROBER kirendeltségei — melyek a megyék székhelyein és Budapesten működnek — naponta foglalkoznak környezetvédelmi és ezen belül vízvédelmi problémákkal. Az AGROBER központi szervezete rendszeres konzuktációval, tanulmányok és segédletek közreadásával segíti a tervezők munkáját. A vállalat évi fejlesztési programjában is szerepel valamilyen formában a vízminőségvédelem. Fontosnak tartja a vállalat, hogy a fejlesztési programba kerülő témák időszerűek, iránymutatóak legyenek és segítsék a MÉM irányelveinek gyakorlati megvalósulását. Az AGROBER anyagi eszközei korlátozottak. Nem teszik lehetővé a sajáterejű kutatásokat, de még a bázisüzemekben tartható folyamatos vizsgálatokra sem jut elegendő anyagi fedezet. Az új, nagyüzemi állattartási- és növénytermesztési rendszerek térhódítása volt jellemző az utóbbi években. Népgazdasági igény az intenzív technológiák teljes folyamatának kidolgozása, bevezetése és alkalmazása minél szélesebb körben. A nagyüzemi intenzív rendszerek elterjedésével három nagyobb, vizeket is szennyező forrás keletkezett. Ezek: — nagylétszámú állattartó telepek — az agrokémiai társulások — a gépjavító üzemek A mezőgazdaság vízfogyasztása népgazdasági szinten nem jelentős, kb 6%, de mint koncentráltan jelentkező vízszennyező források, a vízfogyasztási részaránynál jóval több vízmennyiségre veszélyesek. Az agrokémiai társulások 15 000—40 000 ha mezőgazdasági terület műtrágya és növény védőszer igényének ellátására épülnek. A veszélyeztetett területen emberi települések, a bioszféra szempontjából fontos erdő ökoszisztémák, vízrendszerek vannak. A műtrágyák és a növény védőszerek egy része — látszólag jelentéktelen hányada — az elemek körforgása révén a vizek élővilágába jutnak. A kapcsolat részben közvetlen, részben biogeokémiai közvetítéssel alakul ki. Az AGROBER elsődlegesen a közvetlen kapcsolatú vízszennyeződés megakadályozását tűzte ki célul. Az agrokémiai társulások központi telephelyére és üzemelésére oly üzemelési technológiát dolgozott ki, melyek e célkitűzésnek eleget tesznek. Az AGROBER technológiái eddig beváltak és állítható, hogy a társulások telephelyének üzemeléséből eredően vízszennyeződés még nem volt. E technológiák minden esetben, részleteiben is, egyeztetésre kerülnek a majdan üzemeltető gazdasággal és a területileg illetékes hatóságokkal. Jó példa erre az AGROBER Baranya megyei kirendeltségének munkája. A tervezésükben megvalósult szigetvári és bolyi agrokémiai társulás telephelyének szervezése, üzemelése, mintája lehet