Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

3. szám - Dr. Koltay József: A társulatok szerepe a közműves vízellátás és csatornázás fejlesztésében

Dr. Koltay J.: A, társulatok szerepe Hidrológiai Közlöny 1980. 3. sz. 121 — a vízgazdálkodási társulatok alakulásáról szóló törvényerejű rendelettel 1958. óta lehetővé vált az érdekelt lakosság és jogi személyek áldozatvállalásának szervezett biztosítása, — az OVH kezdeményezésére még az 1960-as évek elején minden megyében megalakult a megyei vízmű- és csatornamű vállalat, ezzel létrejöttek a szakszerű, a higiéniai és gazdaságossági elveket érvényesítő üzemvitel feltételei, és országosan kedvező lehetőséget sikerült biztosítani a szakszerű kivitelezéshez, — a megyei tanácsoknak a tervszerű fejlesztéshez jelentős segítséget nyújtottak a központi irányelvek alapján 1962-ben készített és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai által elfogadott 20 éves (1960—1980) távlati tervek. A falusi vízellátás fejlődése 1958-tól az V. ötéves tervidőszak kezdetéig, a vízműtársulatok eredményes tevékenysége terén a hazai vízellátás fejlődésének kiemelkedő — történelmi — időszaka. Az elért eredmények a következőkben foglalhatók össze: — A vízvezetéki víz falvaink többségében ma már olyan igény, amelynek kielégítéséért a lakosság jelenleg és a jövőben is kész — teherbíró képességének határán belül — jelentős anyagi áldozatvállalásra. Ezt bizonyítja többek között az a tény is, hogy az ivóvíztársulatok összes beruházási tevékenysége 1979. év végéig elérte a 9,0 milliárd Ft-ot, melynek több mint 50%-át a helyi érdekeltek, elsősorban a lakosság — vállalták. Számottevő eredménynek tekinthető, hogy a beruházások kb. 90%-a a községekben valósult meg. A társulatok szervezésével 1979. év végéig több mint 800 új községi vízmű létesült, és tevékenységükkel elősegítették több község városi rangra emelkedését, — pl. Békésen, Dombovárott, Gödöllőn, Mátészalkán, Sárvárott — továbbá a jelentősebb üdülési körzetekben (Balaton térségében, Dunakanyarban és a Velencei-tó környékén) a vízművesítési program indokolt fejlődését. — A hazai vízellátás fejlesztésének egyik igen jelentős eredménye a törpevízművesítési program megszervezése és végrehajtása (1962— 1970.). A közkifolyós rendszerű ún. törpevízművek kisebb költségét az érdekeltek (lakosság, jogi személyek) jelentős hozzájárulásával és állami támogatásból általában fedezni lehetett. A falusi lakosság egészséges ivóvizének mielőbbi biztosítása érdekében még közkifolyós ellátás esetén is vállalta az anyagi hozzájárulást, melynek egységnyi összege a vízműtársulatok 10 éves működése alatt (1958—1967) megyénként általában 2000—3000 Ft között változott (3. ábra). — A megépült községi vízműveknél — közvetlenül az üzembehelyezést követően — a lakosság bekötési igényei és ezzel a tényleges- fajlagos értékek az elképzelt ütemnél sokkal gyorsabban jelentkeztek. Az ellátás színvonalának rohamos emelkedését jól bizonyítják a Tolna megyében szerzett tapasztalatok. A megyében a házi bekötéssel ellátott lakosság aránya 5—8 év alatt általában 50% fölé emelkedett, míg az egy főre jutó átlagos vízfogyasztás az üzembehelyezést követő 25—30 lit/fő/nap értékről ugyanezen idő alatt 100—120 lit/fő/napra növekedtek. (4. ábra). Ezért már a törpevízművek építési programjá25000 1958-1977eves megyei átlagok középértéké 3 ábra. A lakosság érdekeltségi hozzájárulásának megyei alakulására jellemző adatok vízműtársulatoknál (1958—1978) Abb. 3. Kennzeichnende Daten der Beitráge der interessierten Bevölkerung in den einzelnen Komitatenbei den Wasserverbánden (1958—1978) 1958-I967.éves megyei átlagok középértéke 20000 § 15000 í I ^ 10000 V-rt ittr CQ Nj 1978. évi átlag —