Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

3. szám - Dr. Koltay József: A társulatok szerepe a közműves vízellátás és csatornázás fejlesztésében

Dr. Koltay J.: A, társulatok szerepe Hidrológiai Közlöny 1980. 3. sz. 121 — a vízgazdálkodási társulatok alakulásáról szóló törvényerejű rendelettel 1958. óta lehetővé vált az érdekelt lakosság és jogi személyek ál­dozatvállalásának szervezett biztosítása, — az OVH kezdeményezésére még az 1960-as évek elején minden megyében megalakult a megyei vízmű- és csatornamű vállalat, ezzel létrejöt­tek a szakszerű, a higiéniai és gazdaságossági elveket érvényesítő üzemvitel feltételei, és or­szágosan kedvező lehetőséget sikerült biztosí­tani a szakszerű kivitelezéshez, — a megyei tanácsoknak a tervszerű fejlesztéshez jelentős segítséget nyújtottak a központi irány­elvek alapján 1962-ben készített és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai által elfoga­dott 20 éves (1960—1980) távlati tervek. A falusi vízellátás fejlődése 1958-tól az V. ötéves tervidőszak kezdetéig, a vízműtársulatok eredmé­nyes tevékenysége terén a hazai vízellátás fejlő­désének kiemelkedő — történelmi — időszaka. Az elért eredmények a következőkben foglalhatók össze: — A vízvezetéki víz falvaink többségében ma már olyan igény, amelynek kielégítéséért a lakosság jelenleg és a jövőben is kész — teherbíró ké­pességének határán belül — jelentős anyagi áldozatvállalásra. Ezt bizonyítja többek között az a tény is, hogy az ivóvíztársulatok összes be­ruházási tevékenysége 1979. év végéig elérte a 9,0 milliárd Ft-ot, melynek több mint 50%-át a helyi érdekeltek, elsősorban a lakosság — vál­lalták. Számottevő eredménynek tekinthető, hogy a beruházások kb. 90%-a a községekben valósult meg. A társulatok szervezésével 1979. év végéig több mint 800 új községi vízmű léte­sült, és tevékenységükkel elősegítették több község városi rangra emelkedését, — pl. Bé­késen, Dombovárott, Gödöllőn, Mátészalkán, Sárvárott — továbbá a jelentősebb üdülési kör­zetekben (Balaton térségében, Dunakanyar­ban és a Velencei-tó környékén) a vízművesí­tési program indokolt fejlődését. — A hazai vízellátás fejlesztésének egyik igen je­lentős eredménye a törpevízművesítési prog­ram megszervezése és végrehajtása (1962— 1970.). A közkifolyós rendszerű ún. törpe­vízművek kisebb költségét az érdekeltek (la­kosság, jogi személyek) jelentős hozzájárulá­sával és állami támogatásból általában fedezni lehetett. A falusi lakosság egészséges ivóvizé­nek mielőbbi biztosítása érdekében még köz­kifolyós ellátás esetén is vállalta az anyagi hoz­zájárulást, melynek egységnyi összege a vízmű­társulatok 10 éves működése alatt (1958—1967) megyénként általában 2000—3000 Ft között változott (3. ábra). — A megépült községi vízműveknél — közvetle­nül az üzembehelyezést követően — a lakosság bekötési igényei és ezzel a tényleges- fajlagos értékek az elképzelt ütemnél sokkal gyorsab­ban jelentkeztek. Az ellátás színvonalának ro­hamos emelkedését jól bizonyítják a Tolna me­gyében szerzett tapasztalatok. A megyében a házi bekötéssel ellátott lakosság aránya 5—8 év alatt általában 50% fölé emelkedett, míg az egy főre jutó átlagos vízfogyasztás az üzembe­helyezést követő 25—30 lit/fő/nap értékről ugyanezen idő alatt 100—120 lit/fő/napra nö­vekedtek. (4. ábra). Ezért már a törpevízművek építési programjá­25000 1958-1977eves megyei átlagok középértéké 3 ábra. A lakosság érdekeltségi hozzájárulásának megyei alakulására jellemző adatok vízműtársulatoknál (1958—1978) Abb. 3. Kennzeichnende Daten der Beitráge der interessierten Bevölkerung in den einzelnen Komitatenbei den Was­serverbánden (1958—1978) 1958-I967.éves megyei átlagok középértéke 20000 § 15000 í I ^ 10000 V-rt ittr CQ Nj 1978. évi átlag —

Next

/
Thumbnails
Contents