Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

3. szám - Horváth Erzsébet–dr. Oroszlány István: Felszíni vizek keletkezése áteresztő fedőrétegű öbözetekben

Horváth E.—Dr. Oroszlány I.: Felszíni vizek keletkezése Hidrológiai Közlöny 1980. 3. sz. 103 nap múlva az idő ismét melegszik, a még megmaradt hó elolvad, sőt két nap alatt 8 mm eső is hullott. Ez valamivel alacsonyabb lefolyáscsúcsot eredményezett, az eső után egy napra: 0,33 mm/nap. A változékony időjárás miatt ismét —5 °C-os lehűlés következett. Később az átlagos léghőmérséklet ismét 0 °C körüli, talán ezzel magyarázható az, hogy a két nap alatt leesett 6 mm-es csapadéknak nincs hatása a lefolyásra, sőt még a március 2. dekádjában három nap alatt lehullott 16 mm-es esőé is csak alig észlelhető, mert éjjel fagy. De ahogyan a léghőmérséklet hirtelen megemelkedik, azonnal lefolyáscsúcs követi a csapadékokat. Pl.: a két nap alatt hullott 6 mm-es esőt 0,3 mm/nap; a három nap alatt hullott 7—8 mm-es csapadékot 0,21 mm/nap Ief. csúcs követi, egy, illetve két nap múlva. A talajvíz terep alatti játéka csak 50 cm-es: (1,50—1,0 m között). Ez lehet az egyik oka az alacsony Ief. csúcsoknak, valamint még az is, hogy a léghőmérséklet szinte naponként változik 0 °C alá, illetve fölé. A másik hátráltató tényező a január utolsó két dekádjának 70 cm mélységben átfagyott talaja. Egyértelműen azonban a fent említettek nem indokolják azt, hogy miért keletkezett csak 0,4 mm/nap lef. csúcs, amikor más esetekben ekkora hőmennyiség olvadása 2—3 inm/nap nagyságrendű lefolyás maximumot eredményezett. Itt a száraz ősz miatt üresen maradt szabad talaj-tározótérnek is jelentős szerepet kell tulajdonítanunk. Az 1 969. évben csapadékos ősz után magas talajvíznél, XII. 20—1970. I. 5-ig 60 mm az átlagos hóvíz eeé. Január 5-től öt nap alatt ez 20 mm-re csökken. Ez annak az eredménye, hogy előtte négy napig az átlagos léghőmérséklet eléri a +4 °C-t (5. ábra). Egy nap múlva lefolyáscsúcs indul, de 0,59 mm/nap maximum elérésénél lefagy. Három napig — 6 °C a léghőmérséklet, ezután ismét felmelegedés következik 5 napig. A következő napon a lef. csúcs értéke 1,4 mm/nap. Ez viszont csak úgy jöhet létre, ha az előzőleg lefolyásnak indult, de lefagyott. víz is táplálta. Mindkét lefolyáscsúcs talajfagymentes időszakban volt. A második azonban ismét lefagyott. Ezt követően a talajfagy átlagos mélysége 18 cm, ami január 29—31 között enged fel, melyhez egy kis lef. hullám 0,52 mm/nap értékkel társul. Február első napjaiban 11 mm víz eeé-ű hó esett. Február 4-től az átlagos napi léghőmérséklet hirtelen +7 °C-ra emelkedett. A hóolvadás után három napra ez 1,23 mm/nap lefolyás maximumot váltott ki. Ezután az átlagos léghőmérséklet nyolc napig pozitív értékű, ami alatt hullott csapadék természetesen okozott lefolyást — az elsőt a két nap alatt esett 8 mm-es eső — a másodikat a szintén két nap alatt hullott 15 mm-es eső váltotta ki. Az előbbit 1,02 mm/nap, az utóbbit 1,13 mm/nap értékű lefolyáscsúcs követte egy nap múlva. Hat-hét napig lehűl a hőmérséklet, de utána ismét hirtelen emelkedni kezd. Ugyanekkor (II. 22—23-án) 13 mm eső esik. Két nap múlva pedig 0,97 mm/nap lefolyáscsúcs követi. Ezután a lehűlés alatt: III. 2—3-án 12 mm víz eeé.-ű hó esik, majd átvált esőbe. Kettős lefolyáscsúcs jön létre: az első a hó megjelenése után három napra (itt még tart az eső), a második pedig az eső után egy nappal (eső 1 1,0 mm — négy nap alatt). A kettős lefolyás csúcs értéke alig tér el egymástól: 1,22— 1,18 mm/nap. Március 8-án megszűnt a fagyos időszak. Ekkor azt figyelhetjük meg, hogy az eső után hány napra keletkezik lefolyáscsúcs. Március 12-én 7 mm-es csapadókot, 13-án már 0,94 mm/nap; majd két nap alatt 11 mm-es esőt 1,17 mm/nap értékű lefolyáscsúcs követ. Fentiek is igazolják, hogy a téli hóolvadásos időszakban is akkor alakul ki jelentős lefolyáscsúcs — ha a talajvíz a terep alatt 40—50 cm-re van, — ha a léghőmérséklet hirtelen 4-5: + 5° C-ra emelkedik\ és — legalább négy napon keresztül tart. A lefolyás-vizsgálatok végeredményeként megállapíthattuk: fakadóvíz a talajvízjárás alapján előrejelezhető; a ráfutó gyors felszíni lefolyásrész azonban csak a csapadék mennyiség, vagy az olP'g

1 * P -N 'fej s 10t! 0 1.10 20 3111.10 p 29111.10 § §20^31 -lu j L | lll j ilL| V 10 % + 0• -Sj^ 10§ 20 8. ábra. Különböző időszakokra vonatkozó tartóssági görbe a kömpöci lefolyásmérőn, illetve a lefolyásmérőn észlelt fajlagos lefolyási értékekből szerkesztett területkorrekciós grafikon Abb. 8. Auf verschiedene Perioden bezogene Dauerkurve oder am Durchflussmessgerat in Kömpöc gemessenen durchschnittlichen Tagesábflüsse vadás mértékének előrejelzési bizonytalanságaival volna jelezhető. Épp emiatt, végül is az észlelt átlagos napi lefolyások tartóssági értékeivel, mint különböző valószínűséggel várható alsó határértékekkel kellett a továbbiakban számolnunk. 5 6 7 8 9 10 Valószínűség [%] § .S

5 7. ábra. Az 1954. évi lefolyás Kömpöcön és a december—március havi idősorok Abb. 7. Die Abflussmengen in Kömpöc ím Jahre 1964 und die Ganglinien der Monate Dezember—Márz der Wirkerscheinungen