Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

3. szám - Horváth Erzsébet–dr. Oroszlány István: Felszíni vizek keletkezése áteresztő fedőrétegű öbözetekben

ioo Hidrológiai Közlöny 1980. 5. sz. Horváth E.—Dr. Oroszlány I.: Felszíni vizek keletkezése A felszíni vizek összegyülekezési idejére vonatkozó fenti alapvető megállapítást alátámasztó vizsgálati eredmények részletes bemutatását e helyen is fontosnak és érdekesnek tartjuk. Egyszerűbb volt a vizsgálat a márc.—júl.-i fagymentes időszakban, mert az eső és lefolyáscsúcs időkülönbsége a jelenségek időgrafikonjából egyértelműen leolvasható volt. A jól elkülöníthető esetek mérőszámait a 2. és 3. táblázatban foglaltuk össze. A 2. táblázatból kitűnik, hogy a kömpöci vízhozammérőnél a részvízgyüjtő területről érkező belvízhullámok 61 elemzésre alkalmas esete közül — 24 alkalommal az esőt követő 1 nap múlva, — 20 alkalommal 2 nap múlva, — 11 alkalommal 3 nap múlva, — 6 alkalommal 4 nap múlva észlelhető a lefolyás csúcsértéke. Ezekből az értékekből átlagosan 2 napos összegyülekezési időre következtettünk. A 3. táblázatból látható, hogy a szatymazi vízhozammérőn a teljes vízgyűjtőről érkező belvízhullámok közül 19 volt megbízhatóan értékelhető. Ezek közül — 2 alkalommal az esőt követő 1 nap múlva, — 3 alkalommal 2 nap múlva, — 8 esetben 3 nap múlva, — 6 alkalommal 4—5 nap múlva jelentkezett a lefolyás csúcsértéke. Az adatokból átlagosan 3 napos összegyülekezési időre következtettünk. Az összegyülekezést annyi tényező befolyásolja, hogy az észlelt szórást természetesnek kell tekintenünk. 3. táblázat A különböző esők hatására keletkezett lefolyáscsúcsok és összegyülekezési idők a szatymazi vízhozanimérőnél Tabelle 3. Abflussspitzen und Ansammlungszeiten auf Einfluss von verschiedenen Regen bei der Durchflussmessung in Szaitymaz Sorszám Csapadék Szatymazi vízhozammérőn mért lef. csúcsok [mm/nap] Összegyülekezési idő [nap] 1. 7 0,16 2 2. 8 0,92 4 3. 10 0,24 3 4. 10 0,08 1 5. 11 0,31 2 6. 11 1,07 3 7. 15 0,23 4 8. — 15 0,41 3 9. 15 0,77 3 10. 16 0,08 3 11. 17 0,15 1 12. 18 0,26 2 13. 22 0,34 3 14. 25 0,32 3 15. 27 0,05 4 16. 34 0,53 4 17. 44 0,13 4 18. 46 0,27 5 19. 57 0,11 3 4. táblázat Az olvadás hatására keletkezett lefolyáscsúcsok és összegyülekezési idők a kömpöci vízhozammérőnél Tabelle 4. Abflusspitzen und Ansammlungszeiten auf Einfluss der Schneeschmelze beim Durchflussmesser in Kömpöc Csapadék Sorszám hő-víz esetében eső Lefolyás- Összegyücsúcs lekezési idő [mm/nap] [nap] [mm/nap] 1. 30 1,8 3 2. 14 0,71 2 3. 45 3,17 4 4. 35 0,78 3 5. 33 2,00 3 6. 15 0,97 4 7. 18 0,60 2 8. 37 0,40 3 9. 13 0,33 1 10. 13 0,24 2 11. 7 0,30 1 12. 8 0,21 2 13. 40 0,59 2 14. 14 1,42 4 15. 15 0,96 3 16. 11 1,23 4 17. 9 1,02 2 18. 15 1,13 1 19. 13 0,98 2 20. 12 1,22 3 21. 7 0,93 1 22. 11 1,17 2 A 14 éves idősorból (1964— -1977) öt olyan Bonyolultabb volt a jelenség vizsgálata a dec.márc. időszakban, amikor az összegyülekezést esetenként lefagyások zavarták. Mégis fontosnak tartottuk, hiszen a lefolyás szélső értékei ebben az időszakban jelentkeztek. tudtunk kiválasztani, melyekben hosszú ideig volt hó, talajfagy, s természetesen a napi átlagos léghőmérséklet is fagypont alatt volt. Ezekből két esetet, a mély talajvíz és a magas talajvíz hatását is jól érzékeltető 1964 és 1970 évekét példaképpen bemutatjuk (7. és 5. ábra), és a jelenséget röviden leírjuk. Az 5 év elemzéséből adódó összes eset adatait a 4. táblázatban közöljük. A 4. táblázatból azt olvashatjuk ki, hogy a kömpöci vízhozammérőnél a részvízgyüjtőről érkező és értékelésre alkalmas 22 eset közül a téli talajfagyos időszakban — 4 esetben 1 nap múlva, — 8 esetben 2 nap múlva, — 6 esetben 3 nap múlva, — 4 esetben 4 nap múlva észlelhető a lefolyás csúcsértéke, vagyis az összegyülekezési idő közepes értékére 2—3 nap adható meg. Az összegyülekezés a fagymentes időszakhoz képest valamivel megnyúlott, amit az éjjeli fagyok egyértelműen magyaráznak. Az 1964. év hosszú ideig — január első napjától február második dekádjáig — átlagosan 50 mm víz eeé.-ű hó halmozódott fel (7. ábra). A januári léghőmérsóklet alacsony (pl.: jan. 20-án — 22 °C), ami természetesen a hó tartós megmaradását, a talaj mély átfagyását (70 cm) okozza. Február első dekádjában az átlagos léghőmérséklet 0 °C körül ingadozik, ennek hatására a talajfagy a dekád végére 20 cm-ig kienged. Az első lefolyáscsúcs két nappal azután mutatkozik, hogy a talajnak csak a 10—20 cm-es rétege fagyott, és a hőmérséklet 0 °C felett van. A lef. csúcs értéke: 0,4 mm/nap. Ezután azonban hirtelen fagy, a léghőmérsóklet — 7 °C-ig süllyed. Öt-hat