Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

3. szám - Horváth Erzsébet–dr. Oroszlány István: Felszíni vizek keletkezése áteresztő fedőrétegű öbözetekben

Horváth E.—Dr. Oroszlány I.: Felszíni vizek keletkezése Hidrológiai Közlöny 1980. 3. sz. 99 ségei, folyamatai között. Ezt az alábbi témákra terjesztettük ki: a) A talajvízjárás tanulmányozása, különös tekintettel a csapadék hatásának elemzésére. Emlékeztetünk, hogy korábbi tiszántúli mintaöblözetek adataival végzett vizsgálataink során nem sikerült a megelőző időszakok csapadéka és a talajvízjárás között megbízható kapcsolatot találnunk, amit a rétegvizek soktényezős nyomás változásával magyaráztunk. b) A lefolyás jelenségének elemzése, amit itt merőben más tényezők befolyásolnak mint korábbi eseteinkben, hiszen a felszíni vízképződés esete legfeljebb a semlyékek területére értelmezhető. A talajvízjárás vizsgálata néhány általános megállapításra jutott. A mintaöblözeten belüli talajvíz kutak együttjárásának elemzése során Virág István megállapította [2], hogy vannak kutak, melyek egy-egy meghatározott időponttól a bázis kútjainkkal való együtt járásukat eltolódott szinten folytatják (1. ábra). A külső hatásra megváltozott vízjárású kutakat a további kapcsolatvizsgálatokból ki kellett zárnunk. A zavartalan vízjárásúak együttjárását ugyanakkor a 0,93; 0,94 korrelációs tényezők minősítették (2. ábra). Az egész vizsgált térségen szétszórtan elhelyezkedő, egy-egy öblözetet jellemző kutak és a mintaöblözet kútjai közötti együttjárást (30—70 km távolságok) 0,73—0,90 korr. tényezők jellemzik (3. ábra). Végülis levonhattuk a következtetést, hogy a térség talajvízkútjainak vízjárását azonos tényezők befolyásolják, s így a velük összefüggésbe hozható és a mintaöblözetben tapasztalt hidrológiai jelenségek, mintaöblözeten kívüli, hasonló adottságú területekre adaptálhatók. Berze Béla és Virág I. vizsgálatai [2] viszont érdekes módon arra mutattak rá, hogy a Tiszántúlon tapasztaltakkal ellentétben, jó kapcsolat van a megelőző időszak csapadékösszege és a tavaszi talajvíz állások között. A megelőző időszakot novembertől számítva, egy-egy vizsgált tavaszi hónapig lehullott összes csapadék és a vizsgált hónap közepes talajvízállása közötti kapcsolat szorosságát (jan.— jún. hónapok eseteiben) —0,75 0,84 korrelációs tényezők jellemzik. A téli csapadékösszegek jó előrejelzései lehetőséget adnak a tavaszi talajvízállásokra, s ezzel a talajvízszint szabályozás érdekében szükséges teendők időben történő elrendelésére. A 4. ábrán azt mutatjuk be, hogy június hónap esetében, ha a megelőző időszakot visszafelé egyre több hónappal vesszük figyelembe, miként változik a megelőző időszakok csapadékösszegének és a vizsgált júniusi közepes talajvízszintnek kapcsolata. Jól látható, hogy még a vizsgált júniusban is elsősorban az őszi csapadékok a meghatározóak, akkor legnagyobb a korrelációs tényező, amikor a megelőző időszakot az őszi hónapokig nyújtottuk. Azonos képet adnak a többi tavaszi hónapokra végzett hasonló kapcsolatvizsgálatok is. Az ábra különben azt is jól mutatja, hogy a talajfagyos hónapok lazítják a kapcsolatot, a mélybeszivárgás korlátozott. A kutak szoros együttjárása miatt a kapcsolat az egész térségre általánosítható. A lefolyás idősorait összevetve a tiszántúli mintaöblözetekben észleltekkel (7. közlemény 1. ábrája), első tekintetre feltűnik, hogy az egyes lefolyást kiváltó hatásokra (olvadás, eső) keletkező lefolyáshullámok itt nem csengenek le a nullára, hanem csupán egy időben lassan változó „alaphullámig" (5. ábra). A lefolyásnak tehát két összetevője van, egyrészt a hónapokig eltartó alaphullám, másrészt a tiszántúliakéhoz hasonlóan 1—2 nap alatt csúcsértéket elérő, majd viszonylag gyorsan lecsengő és az alaphullámra ráfutó hullámoké. Az általános kép alapján feltételeztük, hogy az alaphullámot az áteresztő fedőrétegen leszivárgott és a talajvízszintet megemelő csapadékok, illetve fc -0A -0,3 -0,2 -0,1 VIII. IX. i XI. XII. /. il. III. IV. V. VI. 'idő [hónap] 4. ábra. A 2245 sz. kút júniusban észlelt talajvízállása és a különböző hosszúságú megelőző időszakokban lehullott csapadék kapcsolata Abb. 4. Grundwasserstand im Juni des Brunnens Nr. 2245 und der Zusammenhang der Niederschlagswerte in den Vorperioden veranderlicher Lange 220 210 200 190 180 •fe- 17

0 •54 1S0 | 150 f «? ^ 120 Sí 100 ^ í so 10 Hidrológiai hasonlóság vizsgálat o bázis öblözet és a bácsmsggei vizsgált területek közott TÓT "w 60 80 100 170 M 160 180 200 2245. sz kút, talajvízé Has [cm] 3. ábra. A talajvizkutak vízjárása közötti összefüggések a 284 sz. kecskeméti és a 2245 sz. kiskunmajsai öblözetben Abb. 3. Beziehungen des Regimes der Grundwasserbrunnen Nr. 284 in Kecskemét und Nr. 2245 in Kiskunmajsa