Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

3. szám - Horváth Erzsébet–dr. Oroszlány István: Felszíni vizek keletkezése áteresztő fedőrétegű öbözetekben

ioo Hidrológiai Közlöny 1980. 5. sz. Horváth E.—Dr. Oroszlány I.: Felszíni vizek keletkezése mazó azon értékeknek is, amikor felszíni lefolyásból származó víz már nem növeli a vízhozamot. Ezeknek a kéthetenként észlelt minimumoknak az aktuális talajvízszint függvényében felrakott halmaza, illetve annak alsó burkoló görbéje adta számunkra azt a lehetőséget, hogy a fakadó vizek és talajvízszintek kapcsolatát jellemezzük. Az ellenőrzést a jan.—febr. havi értékekkel is elvégeztük, ami az előbbieket igazolta, csupán a mély talajvizek eseteiben vált a kapcsolat itt bizonytalanná, amit a fagyott talajokból korlátozott mértékben felfakadó vizek terhére írhatunk. A kapcsolat érdekessége, hogy magas talajvíznél jellege megváltozik. Ennek oka, hogy ezeknél a talajvízszint értékeknél a semlyékben felszíni tározódás is végbemegy, így a lefolyást ezekben az esetekben (az előzőeken túlmenően) e ..tározók" kiürülése is terheli. Érdekes eredményre vezetett az az ellenőrzés is, amelynek során (a fenti kapcsolat ismeretében) az észlelt lefolyó vízhozamokat a fakadó vizekkel csökkentve, s a maradékot a semlyék területekre vetítve, közel akkora vízhozam értékeket kaptunk, amekkorát a tiszántúli területeken, a vízzáró talajok esetében, a felszíni lefolyásra már megállapítottunk. Ezek után úgy tünt, hogy a kezdeti bizonytalanságok után, megoldást találtunk e területek lefolyásainak számítására, illetve a mintaöblözetben talált kapcsolatok más öblözetekben történő adaptálására. Az alaphullám vízhozama és a talaj vízjárás között talált kapcsolat arra utalt, hogy ez az összefüggés a térség többi öblözeteiben is alkalmazható, ha arányosítását a semlyék területek %-os kiterjedése alapján végezzük. Arra a hasonlatra építettünk, hogy a fakadó vízhozam a kifolyó nyílás (a semlyékek szélein kiékelődő zárórétegek összhossza, illetve egyszerűsítve a semlyékterület) Lefolyás [mm/ú] 6. ábra. összefüggés a Kömpöcön elhelyezett lefolyásmérő készüléken észlelt minimum és a talajvízjárás között Abb. 6. Zusammenhang zwischen dem am Abflussmengen-Messapparat in Kömpöc gemessenen FrühjahrsAbflussminima und den Grundwasserregime •1,30 •1,70 •1,10 •1,00 •0,90 •0,80 J •0,10 ^ •0,60 ~H> •0,50 ^ •0,1,0 •0,30 •0,20 •0,10 a talajvízből felfakadó vizek táplálják, míg a ráfutó csúcsokat a vízzáró jellegű semlyékekre hulló csapadékból származó felszíni lefolyások. Fenti feltételezésünk igazolására többirányú vizsgálatot végeztünk. A fakadó vizekből származó lefolyás mértékének tisztázása céljából a talajvízszintek függvényében megszerkesztettük [2] a márc.—ápr. havi lefolyások átlagos napi vízhozamainak alsó burkoló görbéjét (6. ábra). Az egyszerűség kedvéért a fenti kritikus időt 2 hetes szakaszokra bontottuk, mondván, hogy egy-egy eső hatására jelentkező felszíni lefolyás 8—10 nap alatt levonul, s így a 2 hetenként észlelt minimumok között kell lennie a csupán fakadó vízből szár5. ábra. Az 1970. évi lefolyás Kömpöcön és a január— március havi idősorok Abb. 5. Die Abflüsse des Jahres 1970 in Kömpöc und die Gangiinien der Monate Januar—Marz der Wirkerscheinungen XII. 31. 1.10. 20. 31.11.10. 20. 28. 111.10. 20. 31. Si 'I 20 -gl? 60 Utász kút 70 6050ITT'

0 R „g^JíH -Q- 20 10 1969X11. I. _S> K iS4rZfl -Ír-J

0 •sí? t.g 10