Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

3. szám - Horváth Erzsébet–dr. Oroszlány István: Felszíni vizek keletkezése áteresztő fedőrétegű öbözetekben

ioo Hidrológiai Közlöny 1980. 5. sz. Horváth E.—Dr. Oroszlány I.: Felszíni vizek keletkezése 210 200 190 180 p—, 110 160 -íg 150 MO 130 -S 120 110 N 100 8 <N 80 10 60 50 40 • — — — Q o — — — —; — o > • 0 o • o >8 • o \ 0 • • r*• o •• • • K \ o° p LJ » r • d >o 8 * o <*> O 0 "I 6 1 • < * • Fphprfn-Mnisni mintnrihlmpi • (1963-1977) • 63-13.2 „ 7? R- 11- in •J • (1963-1977) • 63-13.2 „ 7? R- 11- in / (1963-1977) • 63-13.2 „ 7? R- 11- in ! . r^-S •• 4— II 1 1 1 1 1 1 1 • 50 60 10 80 90 100110 120130140 150160110180190200 210 270 230 M 2737sz kút, talaj vízállás [cm] 1. ábra. A talajvízkutak vízjárása közötti összefüggések a 2237 és 2245 sz. mintaöblözetekben Abb. 1. Beziehungen des Regimes der Grundwasserbrunnen Nr. 2237 und 2245 in den Musterpoldergebieten b) A térségre jellemzőek a mély vonulatokban kialakult „semlyélcek", melyek részben szikesek, részben kőpadosak, és mindig magas talajvízűek, ezért szántóföldi hasznosításuk csak költséges beavatkozásokkal, javítással lenne biztosítható, de kellő vízrendezéssel és agrotechnikával gyepgazdálkodásra alkalmassá tehetők. Vízrendezésük során a talajvízszint süllyesztésre nem gondolhatunk, mert ezzel a jó vízáteresztő szomszédos homokterületek talajvizét is leszívnánk, ami az ültetvényekre lenne káros. Ideiglenes tározókként viszont jól hasznosíthatóak. c) A vízborítással szembeni tűrést Harmati így fogalmazta meg: „belvíz (felszíni víz) a szántókon, szőlőkben és gyümölcsösökben 1—3, a természetes gyeppel borított területeken hideg időben 10—14, meleg időben 2—3 napnál tovább ne álljon." Összehasonlítva fenti igénypontokat a tiszántúli területekre korábban [7] megfogalmazottakkal, megállapíthattuk, hogy lényegbevágó eltérés nincs. A természetes csapadék lehullás helyén történő visszatartására a nagy víznyelőképességű fedőréteg minden további nélkül alkalmas, az elnyelt csapadék a talajvízben tározódik, az üzemi vízrendezés alapját szolgáló tűrési idő itt is napban (napokban) fogalmazható meg, tehát a méretezés alapja itt is a napi átlagos lefolyás valamilyen valószínűséggel várható értéke lehet. Többletigény, a talajvízszint szabályozás (játékának mérséklése) tekintetében jelentkezik. Némi előnyt jelent, hogy az üzemi és üzemközi levezető hálózatok különböző fajlagos vízhozamokra tervezett vízszállításának összehangolásához szükséges ideiglenes üzemi tározók itt a legmélyebb területeken található semlyékeken mindenütt adva vannak. A felszíni vizek keletkezésének korlátozott lehetősége miatt, mind a szántóföldi, mind az ültetvény hasznosítású területeken az üzemi csatornahálózat sűrűsége itt mintegy fele mértékben indokolt, mint azt a rosszabb vízáteresztő képességű talajoknál javasoltuk (ott 2,0—2,5, itt 1,0—1,3 km/km

2). Tisztázva az üzemi vízrendezés alapvető célkitűzéseit, feladatunknak tartottuk, hogy összehasonlítást végezzünk a korábban vizsgált, valamint a Fehértó—Majsai mintaöblözetek hidrológiai jelenFehértó-Mojsoi mintaöblözet (1962-1977) 190 200 710 720 230 240 250 260 270 280 290 300310 320 330340 350 360 370 380 390400 410 420 876.S2.kiif, fal aj vizaIIás [cm] 2. ábra. A talajvízkutak vízjárása közötti összefüggések a 876 és 2245 mintaöblözetekben Abb. 2. Beziehungen des Regimes der Grundwasserbrunnen Nr. 876 und Nr. in den Musterpoldergebieter