Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

3. szám - Horváth Erzsébet–dr. Oroszlány István: Felszíni vizek keletkezése áteresztő fedőrétegű öbözetekben

ioo Hidrológiai Közlöny 1980. 5. sz. Horváth E.—Dr. Oroszlány I.: Felszíni vizek keletkezése 210 200 190 180 p—, 110 160 -íg 150 MO 130 -S 120 110 N 100 8 <N 80 10 60 50 40 • ­— — — Q o — — — —; — o > • 0 o • o >8 • o \ 0 • • r­*• o •• • • K \ o° p LJ » r • d >o 8 * o <*> O 0 "I 6 1 • < * • Fphprfn-Mnisni mintnrihlmpi • (1963-1977) • 63-13.2 „ 7? R- 11- in •J • (1963-1977) • 63-13.2 „ 7? R- 11- in / (1963-1977) • 63-13.2 „ 7? R- 11- in ! . r^-S •• 4­— II 1 1 1 1 1 1 1 • 50 60 10 80 90 100110 120130140 150160110180190200 210 270 230 M 2737sz kút, talaj vízállás [cm] 1. ábra. A talajvízkutak vízjárása közötti összefüggések a 2237 és 2245 sz. mintaöblözetekben Abb. 1. Beziehungen des Regimes der Grundwasserbrun­nen Nr. 2237 und 2245 in den Musterpoldergebieten b) A térségre jellemzőek a mély vonulatokban kialakult „semlyélcek", melyek részben szikesek, részben kőpadosak, és mindig magas talajvízűek, ezért szántóföldi hasznosításuk csak költséges be­avatkozásokkal, javítással lenne biztosítható, de kellő vízrendezéssel és agrotechnikával gyepgazdál­kodásra alkalmassá tehetők. Vízrendezésük során a talajvízszint süllyesztésre nem gondolhatunk, mert ezzel a jó vízáteresztő szomszédos homokte­rületek talajvizét is leszívnánk, ami az ültetvé­nyekre lenne káros. Ideiglenes tározókként viszont jól hasznosíthatóak. c) A vízborítással szembeni tűrést Harmati így fogalmazta meg: „belvíz (felszíni víz) a szántókon, szőlőkben és gyümölcsösökben 1—3, a természetes gyeppel borított területeken hideg időben 10—14, meleg időben 2—3 napnál tovább ne álljon." Összehasonlítva fenti igénypontokat a tiszántúli területekre korábban [7] megfogalmazottakkal, megállapíthattuk, hogy lényegbevágó eltérés nincs. A természetes csapadék lehullás helyén történő visszatartására a nagy víznyelőképességű fedőré­teg minden további nélkül alkalmas, az elnyelt csapadék a talajvízben tározódik, az üzemi víz­rendezés alapját szolgáló tűrési idő itt is napban (napokban) fogalmazható meg, tehát a méretezés alapja itt is a napi átlagos lefolyás valamilyen valószínűséggel várható értéke lehet. Többletigény, a talajvízszint szabályozás (játékának mérsék­lése) tekintetében jelentkezik. Némi előnyt jelent, hogy az üzemi és üzemközi levezető hálózatok kü­lönböző fajlagos vízhozamokra tervezett vízszál­lításának összehangolásához szükséges ideiglenes üzemi tározók itt a legmélyebb területeken talál­ható semlyékeken mindenütt adva vannak. A fel­színi vizek keletkezésének korlátozott lehetősége miatt, mind a szántóföldi, mind az ültetvény hasz­nosítású területeken az üzemi csatornahálózat sű­rűsége itt mintegy fele mértékben indokolt, mint azt a rosszabb vízáteresztő képességű talajoknál javasoltuk (ott 2,0—2,5, itt 1,0—1,3 km/km 2). Tisztázva az üzemi vízrendezés alapvető célki­tűzéseit, feladatunknak tartottuk, hogy összeha­sonlítást végezzünk a korábban vizsgált, valamint a Fehértó—Majsai mintaöblözetek hidrológiai jelen­Fehértó-Mojsoi mintaöblözet (1962-1977) 190 200 710 720 230 240 250 260 270 280 290 300310 320 330340 350 360 370 380 390400 410 420 876.S2.kiif, fal aj vizaIIás [cm] 2. ábra. A talajvízkutak vízjárása közötti összefüggések a 876 és 2245 mintaöblözetekben Abb. 2. Beziehungen des Regimes der Grundwasserbrunnen Nr. 876 und Nr. in den Musterpoldergebieter

Next

/
Thumbnails
Contents