Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

2. szám - Bródy Miklós–Domokos Tamás: Az AQUACHECK készülék és alkalmazása biológiai szennyvíztisztító telepeken

92 Hidrológiai Közlöny 1979. 2. sz. Bródy M.—Damokos T.: Az AQUACHECK azt tapasztaltuk, hogy az eltérés (a korrekciós tényezőket mindkét esetben figyelembe véve) a 0,2 mg/l értéket nem haladja meg. Tekintve, hogy a felszíni vizek sótartalma az amperometriás mérést másképp befolyásolja, mint a Winkler-módszert, ez az eltérés nem meglepő. Néhány példa a készülék gyakorlati felhasználására a) Oldott oxigéntartalom mérése oxidációs medencékben A mérések alapján kiderült, hogy a vizsgált szennyvíztisztító telepek egy részénél (balatonakarattyai, kapuvári telep), az oldott oxigéntartalom az oxidációs medencékben 4—7 mg/l, ami a megkívánt minimális mértéket meghaladja, tehát a szükséges oldott oxigéntartalom bőségesen biztosítva van. A sopronkőhidai telepen a műszer segítségével érdekes jelenségre figyeltünk fel. Még a rotor által felvert buboréktömeg közepén is 0 értéket mutatott a műszer. Először műszerhibára gyanakodtunk és a helyszínen ellenőriztük a műszert. Kiderült azonban, hogy az jól mér. Az Oxigénhiányt csak az oxigénnel pillanatszerűen reagáló vegyszer okozhatta, mely a textilgyár kikészítő üzemének csatornájából kerülhetett a szennyvíztisztító telepre. b) Turborotor ok oxigénbevitelének mérése Az újonnan épült szennyvíztisztító telepeknél még a szennyvíz ráengedés előtt ki kell mérni az oxigénbevivő gépészeti berendezésének teljesítményét, illetve meg kell állapítani, megfelelnek-e azok a tervezett értékeknek. A hagyományos módszer szerint a többszáz m

3-es medencéket nátriumszulfitos vízzel töltik fel, ezután megindítják a rotorokat és az idő függvényében mérik az oldott oxigénkoncentrációt g/m

3-ben. Ezt a medence m

3-ben számított térfogatával megszorozva megkapjuk az időegység alatt bevitt oxigénmennyiséget grammban. Ez a módszer a vegyszer nagy mennyiségének helyszínre szállítását és oldását igényli. Mi a mérést szennyvízzel végeztük el a balatonakarattyai szennyvíztisztító telepen, majd a szennyvíz mért saját oxigénemésztését a kapott értékekhez hozzáadva megkaptuk a tényleges oxigénbeviteli görbét. Az AQUACHECK lehetővé teszi, hogy a méréseket szinte egyidőben az oxigénbevivő rotorok közvetlen közelében és az azoktól legtávolabb eső pontokon, felszínen és különböző mélységekben is elvégezzük. Nem kis meglepetésünkre a kapott értékek alig 3—4%-kal tértek el, ami a jó elkeveredést, a kedvező hidraulikus viszonyokat jelzi a medencében. A másik meglepő eredmény az volt, hogy 5 cm-es rotorbemerülés mellett hamarabb elérhető volt a telítési érték, mint 10 cm-es rotorbemerülés mellett. Itt kiderült, hogy a kevésbé energiaigényes üzemmód egyben jobb oxigénbevitelt is biztosít. Ezt alkalmaztuk tehát a próbaüzem során is — sikerrel. A bevitt oxigénmennyiséget az idő függvényeként, különböző rotor bemerülési mélységek esetén a 6. ábra mutatja. c) Utóülepítők röntgenvizsgálata Az utóülepítőkben lezajló szennyvíziszap elválási folyamatot szemmel nem lehet követni, mert a szennyvíz, ha jól tisztított is, csak 30—40 cm átlátszósággal rendelkezik, az utóülepítők jelentős része viszont 2,5—5,0 m mély. Olyan műszer, mely az iszapfelhő elhelyezkedését, lebegési mélységét mérje, mindeddig nem volt, ezért idáig az utóülepítő üzemelésére az egyetlen támpont az volt, van-e iszapelúszás vagy nincs. Az AQUACHECK készülék alkalmas a leülepedett iszap elhelyezkedésének megállapítására, mert az iszap közvetlen környezetében a lejátszódó reduktív folyamatok miatt az oldott oxigéntartalom 0 vagy ahhoz közelálló érték, míg az iszapmentes szinteken 2—3 mg/l. Talán még ennél is nagyobb jelentőségű, hogy ezen az elven az AQUACHECK érzékelőjével a pangó iszapot fel lehet kutatni, és a szennyvíztisztító telep üzemét veszélyeztető „pangási holttereket" megfelelő intézkedésekkel meg lehet szüntetni. összefoglalás A közlemény ismerteti az AQUACHECK oldott oxigén-, pH- és hőfokmérő készülék laboratóriumi vizsgálatának eredményeit, valamint gyakorlati felhasználását eleveniszapos szennyvíztisztító telepek üzemének ellenőrzésére. IRODALOM [1] Mancy, K. Z.—Okun, D. A.—Reilley, G. N. (1962): A Galvanic Cell Oxygen Analyzer. Journ. Electroanal. Ghem. 4. 63—92. [2] Farkas, P. Kun, M.: Membránelektródos oldott oxigént mérő készülék. Vegyipari Szennyvizek és Levegőszennyezés, NIM-DOK. 2. 2. 5—29. [3] 165, 796 sz. magyar szabadalom. [4] Damokos, T.—Farkas, P.: Mérés és Automatika, XIX, 373 (1972). [5] Benedek Pál: Házi szennyvizek tisztítása Mérnöki Továbbképző Intézet M. 72. Budapest. Das AOUACHECK-Gerät und seine Anwendung in biologischen Abwasserkläranlagen Bródy, M.

—Da?nokos, T. Die Genossenschaft für Erzeugung von Elektrochemischen Geräten RADELKIS hat ein — für den Umweltschutz äusserst wichtiges — tragbares Gerät auf den Markt gebracht, das sowohl zur Messung des gelösten Sauerstoffgehalts, des pH-Wertes und der Temperatur der natürlichen und Industrieabwässer als auch der Abwässer geeignet ist. Das Hydrotechnische Laboratorium des Entwurfsbüros für Wasserwesen VIZITERV hat dieses Gerät beim Probebetrieb der Abwasserkläranlagen für die eingangs erwähnten Messungen verwendet. Das Gerät verwendet zur pH-Messung als Fühler unzerbrechliche kombinierte Glaselektroden, zur Sauer.stoffmessung eine Clark-sche Fühlerzelle, in der von Temperatur zur Kompensierung und Veränderungswirkungen ein Thermistor eingebaut wurde, der bei der Temperaturmessung al Fühler dient. Das Gerät benötigt zur Messung des gelösten Sauerstoffs keine Stromquelle, zur Messung des pH und der Temperatur sind 3 Stk Batterien von 3 V notwendig. Besprochen werden das Prinzip der Sauerstoffmessung, der Aufbau der Messzelle und die kennzeichnenden Daten (Empfindlichkeit, Antwortzeit, Wärmekompensation, Reproduzierbarkeit Stabilität usw.).