Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés

Bródy M.—Damokos T.: Az AQUACHECK Hidrológiai Közlöny 1979. 2. sz. 93 Hiernach werden Bedeutung des Sauerstoffs in der biologischen Abwasserklärung mit Belebtschlamm, die durch Sauerstoffmangel verursachten Funktionierungsnachteile in Abwasserkläranlagen dieses Typs besprochen. Weiters befasst sich die Abhandlung mit der herkömmlichen Winkler-schen Sauerstoffbestimmung, die in Abwasserkläranlagen nicht entsprechend ist, wo sich hingegen das AQUACHECK-Gerät gut bewährt hat. Die Einstellung des Geräts vor der Messung, die während dem Transport und lang dauernden Betrieb eingeholten günstigen Erfahrungen werden ebenfalls besprochen. Zum Schluss werden in der Abhandlung drei wichtige praktische Anwendungen der biologischen Abwasserreinigung mit Belebtschlamm angeführt. 1. Erkundung des durch Reduktion-Chemikalien verursachten zeitweiligen Sauerstoffmangels in auch Abwasser der Textilindustrie reinigenden Anlagen mit Belebtschlamm, wo ansonsten die Sauerstoffversorgung im Belüftungsbecken grösstenteils entsprechend war. 2. Einmcssung vor dem Betrieb der Sauerstoffeintragung in den Abwasserkläranlagen bei Turborotoren und sonstigen mechanischen Einrichtungen mit Sauerstoffeintragung. 3. Erforschung des in den Toträumen der Nachklärbecken abgelagerten Schlammes und der in sonstigen Abwasserreinigungsobjekten befindlichen Toträume. Könyvismertetés AUJESZKY LÁSZLÖ—

SCHILLING FERENC—SOMOGYI SÁNDOR (szerk.): A Fertő-táj gcoszférá.ia. Budapest. 1974. 254 lap. (A Fertő-táj Monográfiáját előkészítő adatgyűjtemény. 1. kötet) A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a 2051/1967. Korm .sz. határozat alapján a Fertő-táj kutatásának koordinálása céljából életre hívta az MTA Fertő-táj Bizottságot. A Bizottság 1968-ban alakult az Akadémia Orvosi, Műszaki, Agrár, valamint Föld- és Bányászati Tudományok Osztályainak képviselőiből. A Bizottság célja egyrészt a Fertő-táj tudományos kutatása, másrészt a tájegység hasznosításának tervezése. A Bizottság az alakulása óta megjelentette a „Fertő tó és környékének fejlesztése és tudományos kutatása" című tanulmányt, amely a munkában résztvevők alapvető tájékoztatására szolgált. (Vö. Pichler János: SSz. 1972. 99—115). A Győr-Sopron megyei Tanács V. B. elnökének megbízásából „Helyzetfelmérő tanulmányok" címen kiadta hat kötetben a Fertő-tájjal kapcsolatos kutatások és feltárások eredményeit. Lászlóffy Woldemár szerkesztésében, a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Csoportjának közreműködésével elkészült a 2652 címszót tartalmazó „A Fertő-táj Bibliográfiája" című mű. (Vö. Hiller István: SSz. 1973. 337—8). A hat kötetes „Adatgyűjteményéből 1975-ig három kötet jelent meg. A tervezett mű 26 szakági terület eddigi eredményeit tartalmazza és a „Fertő-táj monográfia" előkészítését szolgálja. Geofizikai mérések eredményei (Ádám Antal) A Fertő-táj monográfiáját előkészítő adatgyűjtemény első kötete a Fertő-táj geoszférájával foglalkozik. A mű egyes fejezetei: Adatok a Fertő-táj geológiai és hidrológiai viszonyairól (Kisházi Péter, Boldizsár István). A Fertő tó vízgyűjtőjének geomorfológiai térképe és a térképmagyarázata (Ádám László). Éghajlati adatok (Antal Emánuel), összefoglaló értékelés Vendel Miklós). A szerzők 106 oldal terjedelemben ismertetik a tájvédelmi körzethatáron belül eső területre vonatkozó geológiai és hidrogeológiai jellegű adatokat, amelyek eddig nyomtatásban nem jelentek meg. A két térképmelléklet tájékoztatást nyújt egyrészt a tájvédelmi terület földtani viszonyairól, másrészt megadja a területre eső fúrások helyét. A helységek szerint megadott tárgymutató nagymértékben elősegíti az adatgyűjtemény használhatóságát. Felsorolják azokat az adatforrásokat, amelyek a különféle intézmények adattárában fellelhetők voltak. Annak ellenére, hogy az adatok felderítése a szerzők szerint teljesnek nem mondhatók, aligha van olyan forrásmű, amely elkerülte az összeállítók figyelmét. A 16 oldalas geofizikai tanulmány nyolc helyszínrajzot és kilenc rajzmellékletet tartalmaz. A Fertő-tájon eddig csak igen szórványos geofizikai kutatás folyt. A Mecseki Ércbányászati Vállalat e területen 1970—1971- ben sokirányú kutatásba kezdett, de a mérési eredmények, azok földtani-geofizikai értelmezése nem került nyilvánosságra. A Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet 1971-ben kiadta a Fertő-tájat is magában foglaló 1 : 200 000-es gravitációs és földmágneses térképsorozatát. Az adatgyűjtemény a tellurikus, magnetotellurikus, szeizmikus és a geoelektromos kutatások eredményeit közli. A geomorfológiai tanulmány terjeledme 38 oldal, amelyet geomorfológiai térkép és a vonatkozó irodalmat tartalmazó 5 oldalas jegyzék egészíti ki. Három fejezete a vízgyűjtőterület természetföldrajzi jellemzésével, ősföldrajzi fejlődéstörténetével, a domborzat genetikus morfológiai formáival foglalkozik. A 13 oldalas éghajlati tanulmányhoz 53 táblázat és a szélirányok gyakorisága eloszlását feltüntető ábra tartozik. A tó környékén a hazai oldalon két főállomás rendelkezik hossú adatsorral, ami lehetővé teszi a klimatológiai gyakorisági és valószínűségi értékek levezetését. A meteorológiai adatgyűjtés legfőbb bázisa Sopron és Mosonmagyaróvár, ahol 1901—1970 között végzett megfigyelések hosszú adatsora áll rendelkezésre. A Fertő tó vízfelszíne fölött a magyar területen 1969től, az osztrák oldalon pedig 1966-tól kezdve folyik rendszeres meteorológiai adatgyűjtés. Zádor Alfréd