Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

2. szám - Bródy Miklós–Domokos Tamás: Az AQUACHECK készülék és alkalmazása biológiai szennyvíztisztító telepeken

90 Hidrológiai Közlöny 1979. 2. sz. Bródy M.—Damokos T.: Az AQUACHECK 2. ábra. Oxigén érzékelő vázlata Abb. 2. Schema des Sauerstoff-Fühlers anyag fóliával vonták be, és ilyen módon határozták meg a vér oldott oxigéntartalmát. Mancy, Okun és Reilley [1] olyan cellát szerkesztettek, amely külső feszültség nélkül is működött. Lényegében ezt a cellatípust fejlesztette tovább a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet és a Méréstechnikai Központi Kutatólaboratórium [2, 3], majd a RADELKIS Elektrokémiai Műszergyártó Szövetkezettel együttműködve kialakították az ipari sorozatgyártásra alkalmas cellatípust [4], Az érzékelő cella anódja cink, melynek elektrolitikus oldása szolgálja a fent említett kémiai reakcióban szereplő elektronokat. Az ezüst katódon kialakuló diffúziós áram a kimenő villamos jel. A cellát a minta felé az oxigént áteresztő teflon membrán zárja el, így a minta esetleges szennyezései a mérést nem zavarják. Az érzékelő cella vázlatos rajzát a 2. ábra mutatja. Az 1. katód és a 2. spirál alakú cink anód között helyezkedik el a 3. elektrolit kocsonya. Az anód villamos kivezetését a 4. érintkező henger biztosítja. A cellát az 5. membrán zárja el, amely a 6. tartócsőre támaszkodik. A membránt a 7. gyűrű szorítja a tartócsőhöz; a 8. a villamos kivezetések. Az érzékelőbe van,beépítve a 9. termisztor is, amely oxigénmérésnél a hőfok-kompenzációt végzi, hőmérsékletméréskor pedig az az érzékelő. Egy kísérleti sorozat 8 db cellájának mérési eredményeit az 1. táblázatban mutatjuk be: A készülék alkalmazása szennyvíztisztításnál Biológiai szennyvíztisztítás Ismeretes, hogy a biológiai eleveniszapos szennyvíztisztítás elve röviden az alábbi: A szennyvizet rotorokkal vagy légbefúvással medencékben levegőztetik. A tartós levegőztetés hatására a szennyvízből, annak összetételétől és hőmérsékletétől függő sebességgel, kialakul egy mikroorganizmus-társulás, az ún. eleveniszap. Az eleveniszap tápanyagát a szennyvízből veszi oly módon, hogy biokémiai úton oxidatív enzimrendszerei segítségével, a szennyvízben levő biológiailag bontható szerves anyagot lebontja és szervezetébe beépíti, miközben szaporodik. Ezáltal a szennyvizet az eleveniszap a benne oldott szerves szennyeződés részétől megtisztítja. A következő technológiai lépésben, az ún. utóülepítés során a szennyvíznél nagyobb fajsúlyú eleveniszapot a tisztított szennyvíztől ülepítéssel elválasztják. A tisztított szennyvizet fertőtlenítés (klórozás) után a befogadó vízfolyásba vezetik. Az utóülepítő aljára leülepített iszapot szivattyúk segítségével folyamatosan visszajuttatják a levegőztető medencébe (recirkuláció), hogy ott ismételten a tisztítási folyamat résztvevője legyen. Fentiekből nyilvánvaló, hogy miután az oxidációs medencékben az eleveniszap segítségével a szennyvíz aerob lebontása megy végbe, nem közömbös az oldott oxigén koncentrációja a szennyvízben a levegőztető medencékben. Benedek [5] és más szerzők szerint, ha a levegőztetett elegyben az oldott oxigén koncentrációja nagyobb mint 0,2—0,5 mg/l, a biokémiai folyamatok sebessége független az oldott oxigén koncentrációjától. Az oxigén koncentráció ugyanis az eleveniszap sejtjeibe történő oxigén-diffúzióra van hatással. Ha nem vagyunk képesek a minimális oxigénkoncentrációt a rendszerben fenntartani, akkor a biológiai iszapnak a levegőztető rendszerrel szembeni oxigénigénye jelentősen megnövekszik. A pillanatnyi oxigénkoncentrációt elsősorban két tényező határozza meg. Az egyik a forgókefék, rotorok vagy légbefúvás által a levegővel bevitt oxigénmennyiség, a másik a szennyvíz és az eleveniszap által elhasznált oxigénmennyiség. A bevihető mennyiség egyes szennyvíztisztító telepek esetében eleve meghatározott, bár újabban a rotorok bemerülésének szabályozásával, illetve a rotorok 1. táblázat Jellemző Cell a s z á m Jellemző 1** 2 3 4 5 6 7 8 Érzékenység [fiA 1 mg~i] 0,4 _ 2,03 2,00 1,78 1,70 1,82 Maradókáram [ % ] a légtelenitettségnek 1,4 0,59 1,01 0,88 1,4 0,38 0,36 1,14 megfelelő áramra vonatkoztatva Válaszolási idő —90%-os kitérésre vonat2,0 — — 9,6 15,8 9,6 8,4 12,0 koztatva [sec] Hőkompenzáció ±5% pontossági tarto— — 5,9—33,5 — — — — —mányban [°C] Reprodukálhatóság [%] vb* vb* v-b* 0,38 0,47 0,68 0,21 —0,49 Stabilitás [%nap] — —4,1 —2,4 — — — — — * v.b. — a regisztráló vonalvastagságán belül reprodukálható szulfitos kezelés után. polipropilén membránnal.