Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

2. szám - Dr. Dobos Irma: Legfontosabb ivó- és hévizeink bromid, jodid és fluorid tartalmának vizsgálata

Dr. Dobos I. .-Legfontosabb ivó- és hévizeink Hidrológiai Közlöny 1979. 2. sz. 83 10. ábra. A szegediivó- és hévizek bromid-, jodid- és fluoridtartalma Abb. 10. Bromid-, Jodid- und Fluoridgehalt der Trinkund T

hermalwässer in Szeged Vizsgálatunk szempontjából a legteljesebb szelvényt Szegedről sikerült összeállítani. A homokos kifejlődésű rétegsoron-belül kb. 250 m-tó'l 1900 m-ig mind a fluorid, mind a jodid mennyisége egyenletesen növekszik. A negyedkor és a felsőpliocén határán a fluorid mennyisége mintegy kétszeres, a jodid pedig nyolcszoros értéket ér el. A bromid mennyi11. ábra. A szolnoki ivó- és hévizek bromid-, jodid- és fluoridtartalma Abb. 11. Bromid-, Jodid- und Fluoridgehalt der Trinkund Thermalwässer in Szolnok 12. ábra. A győri ivó- és hévizek bromid-, jodid- és fluoridtartalma Abb. 12. Bromid-, Jodid- und Fluoridgehalt der Trinkund Thermalwässer in Győr sége mind a pleisztocén vízadó rétegekben, mind a felsőpliocén felső szakaszában nulla. 950 m-ben hirtelen 0,2 mg/l-re emelkedik, majd a felsőpannon 1600—1800 m közötti szakaszában ismét nullára csökken, s csak 1800 m-től emelkedik a jodiddal és fluoriddal együtt (10. ábra). Szolnokon a pleisztocén (300 m-ben) és felsőpliocén (500 m-ben), valamint a felsőpliocén és felsőpannon határ jól kijelölhető a fluorid, bromid és jodid mennyiségi változásából. A nagy menynyiségnövekedés 1000 m-ben jelentkezik (11. ábra). A Dunántúlról a legtöbb elemzési adatot tartalmazó győri szelvényt mutatjuk be. A felszínközeli kavicsos összlet több vízadó szintjének haloidelemtartalma igen változó. Érdekes módon a 450— 600 m közötti felsőpannon rétegvíz közel azonos jellegű, mint a legmélyebb 1950—2000 m közötti szakasz annak ellenére, hogy ez már a felsőpannon mélyebb szintjét képviseli (12. ábra). Összefoglalás A feldolgozásból kiderült, hogy a pleisztocén folyóvízi homokos képződményekben leginkább helyi adottságoktól függően halmozódik fel valamelyik haloid alkotó. A fő feldúsulási szint a felsőpannon képződmények alsó része, amely a süllyedés mértékétől függően 1000—2000 m között tárható fel. A felsőpannon alsó szintjétől felfelé a fokozatos kiédesedés következtében általában csökken a