Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

12. szám - Dr. Wisnovszky Iván: Magyar vízügyi szakemberek képzése a Szovjetunióban

Dr. Wisnovszky I.: Vízügyi szakemberek képzése Hidrológiai Közlöny 1979. 12. sz. 567 1. táblázat A Szovjetunió egyetemein végzett magyar vízügyi ösztöndíjasok adatai A képzés Szakok Végzettek ideje létszáma (fő) 1952—54 vízépítés 5 1967—78 szárazföldi hidrológia 26 vízépítés 2 vízellátás-csatornázás 2 számítástechnika 1 A Szovjetunió egyetemein végzett vízügyi dolgozók 1979. évi létszáma: 60 fő. A Szovjetunió egyetemein tanuló vízügyi ösztöndíja­sok adatai: (1978/79. tanévi adatok) (fő) hidrológus 14 számítástechnikai 2 nemzetközi kapcsolatok 4 építőipari gépesítés ós automatizálás 1 vízerőhasznosítás 3 vízellátás-csatornázás 2 hanem a hazai középiskolai képzés tartalmi gyen­gülésében kereshető. A Szovjetunióban végzett vízimérnökök okleve­lét a BME Építőmérnöki Kara honosítja. Ez lehe­tővé teszi, hogy az érdeklődő az építőmérnöki karon jelentkezhessen szakmérnökképzésre és doktori cím elnyerésére. A továbbképzés azonban 1978-tól megnyílt a Szovjetunió egyetemei irányá­ban is. Ez annyit jelent, hogy a Szovjetunióban végzettek általában nyílt pályán járhatnak tovább­képzési igényeik teljesítése során. Nyitott számuk­ra mind a szakmérnökképzés, mind az egyetemi doktorátus, mind a tudományos fokozat megszer­zése. A Szovjetunió egyetemein a következő évtized­ben évente általában 8—9 hallgatót képeztet ki a vízügyi szervezet. Számítva arra, hogy ezek mara­déktalanul végeznek, ez 8—9 új diplomás munkába állását jelenti, ennek kb. tízszeresét veszik fel a vízügyi szervek évente a magyarországi egyeteme­ken végzőkből. Teljes kiegyenlítődés után tehát azzal számolhatunk, hogy az egyetemet végzett vízügyi szakembereknek mintegy 8—10%-a lesz Szovjetunióban végzett. Ezt a képet teljessé teszi, ha figyelembe vesszük, hogy az egyetemi végzettségűeknek mintegy más­félszerese az évente főiskolán végzettek létszáma, akiknek mindegyike hazai intézményben szerzi oklevelét. Összefoglalás A vízgazdálkodás kiemelt jellege és az egyetemi vízi képzés nemzetközi nyitottsága világjelenség. Ennek a világjelenségnek részese a hazai vízügyi szervezet is. A nemzetköziség kialakulásának egyik fő forrása, hogy évente 8—9 hallgató végez a Szovjetunióban egyetemi tanulmányokat. A kép­zés nemzetközisége előnyös a szakemberek szem­léletmódjának kialakításában és a nemzetközi együttműködés alapozásában. Rögzíthetjük, hogy a külföldi egyetemi képzés a nemzetközi kapcsola­tok fejlődésének fontos láncszeme. ILOFLROTOBKA B CCCP B0FL0X03>iiícTBeHHbix CNEUHAJIHCTOB fljiw BeHrpHH JJ-p BüuiHeecKU, M. lfpe(J)EPNPOBAHHBIH xapaiorep B0fl0X03flHCTBeHH0ií OT­paCJIH H OTKpbITOCTb nOflrOTOBKH TeXHHHeCKHX KaapoB c BbicuiHM 06pa30BaHneM fljifl Hee — o6meH3BecTHoe SBJie­HNE B Mwpe. 3TO MHpoBoe ÍIBJIEHHE HE OÓXOAHT H OTeweer­BEHHYIO CHCTeMy BOflHOrO X03JIHCTBa. FJIABHBLM HCTOHHH­KOM TexHHiecKoro HHTEPHAIMOHAJIH3MA flBjmeTCH B Ha­iueM cjiynae TOT (jiaKT, HTO eweroflno 8—9 MeaoBeK o«aH­miBaioT BbicuiHe YIEÓHBIE AABEFLEMIJI CCCP H noaynaioT ÄHnjIOMbl HH>KeHepOB- CneUHaj7HCT0B BOflHOrO X0351HCTBa. ME >KÄyHapoaHbiH oóivieH B no,nroTOBKe HnwcenepHbix Kajj­poB nojie3eH c TOHKH 3peHna pacuiHpeHHji Kpyro3opa cne­qHanHCTOB H 3aKJiaflbiBaHHH (JiyHflaMenTOB iwe>K,nyHapofl­Horo nay^Horo h TexHHnecKoro coTpyflHHnecTBa. MO>KHO OTMeTHTb, HTO nOflrOTOBKa KaíipOB B BbICUIHX yMeÖHblX 3aBefleHHjix 3apy6e>KHbix cTpaH HBJIJIETCÍI Ba>KHbiM 3BC­HOM B pa3BHTHH MOKßyHapOflHblX OTHOUieHHH. Bildung von ungarischen wasserwirtschaftlichen Fachleuten in der Sowjetunion Dr. Wisnovszky, I. Der hervorragende Charakter und die internationale Offenheit der wasserbaulichen Bildung an den Univer­sitäten ist heute schon eine Welterscheinung. Der Mit­beteiligte dieser Welterscheinung ist auch die Ungari­sche Wasserwirtschaftliche Organisation. Eine der Hauptquellen der Ausgestaltung der Internationalität ist, dass jährlich 8—9 Hörer in der Sowjetunion an den Universitäten studieren. Die Internationalität der Bil­dung ist in der Ausbildung der Anschauungsweise der Fachleute und in der Grundlegung der internationalen Kooperation vorteilhaft. Es kann demnach festgestellt werden, dass die ausländische Universitätsbildung ein wichtiges Kettenglied der Entwicklung der internatio­nalen Verbindungen ist.

Next

/
Thumbnails
Contents