Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

12. szám - Szlávik Lajos: A Szovjetunió vízerőkészlete és vízerő hasznosítása

568 Hidrológiai Közlöny 1979. 12. sz. A Szovjetunió vízerőkészlete és vízerőhasznosítása SZLÄVIK LAJOS* A villamos energia felhasználás világszerte igen dinamikusan növekszik: 1946—1973 között a világ energiatermelése 9-szeresére, az Amerikai Egyesült Államoké — 7,2-szeresére, a Szovjetunióé pedig csaknem 20-szorosára nőtt (1. táblázat). Az energiatermelés szerkezete a világ egyes országaiban igen eltérő, pl. 1973-ban Norvégiában a termelt energia 100%-a, Svédországban 78,9 %-a, Kanadában 71,0%-a, az USÁ-ban 15% Szovjetunióban pedig 13,5 %-a származott a vízierőművektől. A vízerőműveken termelt elektromos energia aránya a teljes termelésben a világ átlagában 20,7% (2. táblázat). A vízerőművek részaránya az energiatermelésben az utóbbi két évtizedben fokozatosan csökkent (2. ábra), ami az energiaigény rohamos növekedésével, illetve az ennek kielégítésére szolgáló beruházások közül a gyorsan megvalósítható hőerőművek létesítésével volt magyarázható. A vízerőművek jelentősége viszont — különösen az utóbbi évek energiaválsága miatt — egvre nő és a szivatytyús energiatározás alkalmazásával tovább fokozódik. A szovjet energetika 1975. december 19-én elérte az évi 1 trillió kWó termelését, óv végére pedig az 1,036 trillió kWó-t. 55 év alatt (1921—1975 között) a Szovjetunióban az energiatermelés teljes mennyisége 12,5 trillió kWó volt, ebből 11,5 trillió kWó-t az utolsó negyedszázad alatt (1951—1975 között), 7,8 trilliót az utóbbi 10 évben (1966—1975) és több mint 4,5 trilliót a IX. ötéves tervben (1971—1975) termelték. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi öt esztendőben termelték az 55 év alatti teljes mennyiség több mint egyharmadát! Érdekes még megjegyezni, hogy az első trillió kWó energia előállítása 31 év alatt (1921—1951) történt, a második trillióé 6 év alatt (1952—1958), a harmadiké — kevesebb mint négy óv alatt. A szovjet energetika és ezen belül a vízerő-hasznosítás hihetetlen mértékű fejlődése jól érzékelhető a. másik „energianagyhatalom" — az Amerikai Egyesült Államok adataival összehasonlítva. 1921-ben a Szovjetunióban mindössze 0,5 milliárd kWó, ebből vízerőművön 10 millió kWó energiát termeltek, ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államokban 56,6 milliárd kWó-t, ill. 18,8 milliárd kWó-t termeltek, tehát az Amerikai Egyesült Államokban 1921-ben 113-szor több energiát, ezen belül pedig 1880-szor több vízenergiát termeltek. 1940-ig ez az arányszám 4-re, ill. 10-re csökkent, 1945-ben értéke (figyelembe véve a csaknem négy esztendős háború pusztításait) — 6 és 18, jelenleg pedig — 2 (mind az öszszes energiatermelés, mind pedig a vízerőműveken termelt energia esetében). Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az amerikai társadalomban igen nagyméttékű (sokszor pazarló módon) a háztartások villamosírása és csak az ipari felhasználású villamos energiát tekintjük, akkor az arányszám 1,4-re csökken. 1973-ban a Szovjetunió vízerőművei termelték a világ vízenergiájának 10%-át. A Szovjetunió vízerőkészletei A Szovjetunióban igen nagyok a vízerőhasznosítás lehetőségei: itt található a világ vízerőkészletének 12 %-a. A vízerőpotenciál a tengerszinthez 1. táblázat A villamos energia felhasználásának fejlődése Évek Világ milliárd kWó Európa a SZU nélkül milliárd . w . kWó L %

1 SZU [milliárd kWó] [%] USA [milliárd [ % | kWó] 1946 655 203 31,0 46 7,0 271 41,4 1951 1053 328 31,2 104 9,9 436 41,4 1955 1541 466 30,2 170 11,0 633 41,1 1960 2302 683 29,7 292 12,7 849 36,9 1965 3378 1006 29,8 505 15,0 1157 34,2 1970 4908 1353 27,5 736 15,0 1642 33,4 1973 5900 1655 28,0 905 15,3 1955 32,1 ill. a zárt medencék erózióbázisának szintjéhez viszonyítva a Szovjetunió területén 3942 milliárd kilowattóra (éves átlagban), amelyből 3250 milliárd kWó (82%) az ázsiai országrészre jut. Ez megfelel — egyenletes üzemet feltételezve — 450 millió (ázsiai részen 371 millió) kW teljesítménynek. A teljes vízerőpotenciáltól rendszerint különválasztják a nagy és közepes folyók vízerőkészletét. 4483 ilyen vízfolyás vízerőkészlete 3338 milliárd kWó, ebből az európai országrészben és a Kaukázusban — 588 milliárd kWó (17,6%), az ázsiai országrészben pedig 2750 milliárd kWó (82,4%). Az ország teljes vízerőkészletének 85%-át kitevő készlet — a nagy és a közepes folyókon — SIOVJETUNtO Ebből• európai rés. JELMAGYARAZAT: 1 Nagy és közepes folyók elméleti vízerőkészlete 2 Műszakilag hasznosítható vizerőkészlet 3 Gazdaságosság szempontjából hasznosítható vizerőkészlet 4 A kis folyók elméleti vlzerökészlete 5 Figyelmen kívül hagyott elméleti vizerőkésztetek 6 Teljesítmény, millió kW 7 Energia, milliárd kWó * Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula, 1. ábra. A Szovjetunió vízerőkészleteinek megoszlása