Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

12. szám - Dr. Molnár Béla–Iványosi Szabó András–Fényes József: A Kolon-tó kialakulása és limnogeológiai fejlődése

Dr. Molnár B.—Iványosi Szabó A.—Fényes J.: A Kolon-tó kialakulása Hidrológiai Közlöny 1979. 12. sz. 557 7. ábra. A Kolon-tó jellemző üledékeiben előforduló állandó vízborítást igénylő, zömmel melegigényes (V/l-típus) és az időszakos vizet igénylő fajok (V/3-típus) egymáshoz viszonyított aránya. I. 1—3. ugyanaz, mint a 6. ábránál. Puc. 7. B3auMHbie coomHoiueHun ecmpeiaeMocmu eudoe MOAAWCKOS e omAOOKeminx 03. KOAOH: muri B/1, mpeőywufuü nocmoüHHoe 3amonAenue u menAolU, mun B/3, mpeöywufuü omnocumeAbiioe 3amonAenue. I. 1—3 mo Mce, imo u na puc. 6 Abb. 7. Gegenseitiges Verhältnis der in den charakteristischen Sedimenten des Kolon-Sees vorkommenden ständige Wasserbedeckung beanspruchenden, grösstenteils wärmebedürftigen (Typ V/1) und der nur periodisch Wasser beanspruchenden (Typ V/3) Spezies. I. 1—3: dasselbe wie in Abb. 6 [ab] 8. ábra. A Kolon-tó jellemző üledékeiben előforduló egyedek és fajok, valamint az 1. és a 2. táblázatban szereplő ökológiai típusokból előforduló csoportok összes száma (II.). Az I. 1—4. ugyanaz, mint a 6. ábránál. Puc. 8. Budbi u ocoöbi, ecmpeuaeMbie e omAoxceuusix 03. KOAOHIII IUCAO ecex zpynn DKOAOZMECKUX munoe, npueedeHHbix e maÖAUifax 1 u 2. I. 1—4 mo otce, imo u HŰ puc. 6 Abb. 8. Die gesamte Zahl der in den Sedimenten des Kolon-Sees vorkommenden Individuen und Spezies sowie der in Tabelle 1 und 2 figurierenden ökologischen Typen aus den vorkommenden Gruppen (II.) I. 1—4 dasselbe wie in Abb. 6. a legjelentősebb, de a semlyék apró szemű futóhomokjában is megjelennek (6. ábra, I. 2a, 4., II. 1.). Végül a xenoterm fajok a mai homokbuckák jellemző lakói, előfordulásuk az előbbi csoportokéval azonos. A két utóbbi csoport a tavi üledékre fújt apró szemű futóhomokban igencsak uralkodó (SOÓS L. 1945) (6. ábra, I. 4.). A Mollusca-vizsgálat, az üledékföldtani vizsgálat eredményeit megerősítette, pl. csak az alsó finom kőzetlisztben fordult elő számottevő menynyiségben mozgó vízre utaló fauna. Valószínűleg számolni kell azonban a magasabb térszínről a tó helyén meglevő egykori mélyedésbe, különösen a semlyék üledékbe bekerülő fauna keveredésével is. A 7. ábra az állandó vízborítást igénylő, zömmel melegigényes és az időszakos vízi fajok egymáshoz viszonyított százalékos előfordulásait mutatja. Ez az arány a tónövényzet mennyiségét jelzi. A V/

xtípusú nagy Planorbida-knál, a vízborítás területének, vagyis életterüknek a csökkenése méretbeli csökkenést idézett elő. Szélsőséges esetben a biotópból teljesen kiszorultak. Teljesen kifejlett Planorbida példány kialakulásához ui. egy „vegetációs" periódus nem elegendő. Az állandó vízborítást igénylő fajok maximuma érdekes módon éppen a semlyék apró homokjában van (7. ábra, 2a). Jelentős a mennyiségük még a finom és a durva kőzetlisztben is, csökken azonban a tőzegben és a karbonátiszapban. A csökkenés okát a környezeti tényezőkben, a tőzegnél esetleg a hűvösebbre fordult időjárásban kereshetjük. A V/

r típusba ui. elsősorban melegigényes fajok tartoznak. A csak időszakos vízborítást igénylők gyarapodása, a tó feltöltődésének előrehaladásával is összefügghet (V/

3-típus). A 8. ábra a Kolon-tó jellemző üledéktípusaiban előforduló egyedek és fajok, valamint a megjelenő ökológiai típusok számát mutatja be. Látható, hogy az egyedszám és a fajszám párhuzamosan változik. Kiugróan nagy az egyed- és a fajszám a tőzeg-