Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

12. szám - Dr. Molnár Béla–Iványosi Szabó András–Fényes József: A Kolon-tó kialakulása és limnogeológiai fejlődése

556 Hidrológiai Közlöny 1979. 12. sz. Dr. Molnár B.— Iványosi Szabó A.—Fényes J.: A Kolon-tó kialakulása A Kolon-tavi üledék Mollusca-falmájának vizsgálata A Mollusca-fauna vizsgálatra azért került sor, mert a feltárt üledékek jó részében igen sok csiga volt. A csigafauna pedig a biotóp (élettér) változásait jelzi. így a tófejlődés szakaszai pontosan követhetők. A megjelenő fajokat ökológiailag csoportokba, szárazföldi és vízi fajokra osztottuk. A szárazföldi fajokat a növekvő szárazságtűrés szerint még további öt, a vízi fajokat pedig két alcsoportba, álló- és folyóvízi fajokra tagoltuk (1., 2. táblázat). Az egyes ökológiai csoportok természetesen nem merev határokat jelentenek, sok olyan faj is van, amely átmenet az ökológiai csoportok között. Az értékelésnél a nagy ökológiai változást tűrő fajok gyakorisági előfordulása miatt, mindig több faj együttesének változását vettük alapul (LOZEK V. 1964, KROLOPP E. 1967, 1973). Alulról felfelé a főbb üledékcsoportok Molluscafaunája a következőkben jellemezhető. A 6. ábrán a Kolon-tó jellemző üledéktípusaiban előforduló különböző ökológiai igényű Mólluscacsoportok átlagolt százalékos élőfordulása látható. A tavi üledékre fújt futóhomok kivételével mindenhol a vízi fajok uralkodnak. Az első három üledéktípusban a vízi fajok mellett a száraztérszíni fajok egyedszámaránya mindössze 16%-ot ér el (6. ábra, I. 1—3.). A vízi fajok uralkodók ezekben a rétegekben. A nyílt vízborítást igénylő Planorbida-k legnagyobb százalékban az apró és a finom szemű homokban jelentek meg, de a finom és a durva kőzetlisztben is jelentős volt a szerepük. A folyóvízre, mozgó vízre utaló fajok egyedszámaránya csak a legmélyebb és már a szemcseösszetétel alapján is folyóvízi finom kőzetlisztben jelentősebb, 4,6% (6. ábra, 1.1., II. 2.). Az időszakos vízigényű fajok mocsaras környezetben, állandó vízborításkor is megélnek és különösen jellemző rájuk a nagyobb ökológiai tűrőképesség. Ezt az is bizonyítja, hogy a finom kőzetlisztben, a karbonátiszapban és a tőzegben, amelyek igen eltérő természeti körülmények között rakódtak le, csaknem azonos százalékban fordulnak elő. Egyébként a legfelső futóhomok kivételével 50%-nál sehol sem kevesebb ez, amely nagy ökológiai változásokat is tűrő képességük eredménye. A száraztérszíni fajoknak, a legfelső futóhomok kivételével, jóval kisebb a szerepe. A nedvességigényes, amphibikus, vízparti, dús növényzetet igénylő fajok a legalsó és a legfelső rétegsor kivételével 3—80%-ban fordulnak elő (Sz/

rtípus). A kisebb nedvességigényű, de még feltétlenül vízközelben élő fajok mindenhol alárendeltek (Sz/

2típus). A melegigényes, szárazságot is tűrő fajok jelentősebbek a karbonátiszapban és a durva kőzetlisztben. Érdekes, hogy a tőzegben is előfordulnak. Ezek a fajok a nedves térszín szárazabb biotópjait foglalták el, pl. a növények víz feletti levelén és szárán éltek (Sz/

3-típus) (6. ábra, II. 6.). A még szárazabb helyen érezték magukat jól a vastag héjú, nagy tűrőképességű Sz/

4-típusú fajok. Előfordulásuk a tavi üledékre fújt futóhomokban 1. táblázat A Kolon-tó üledékei vízi molluszka-faunájának ökológiai csoportjai TÜ6A. 1. SKOAOEUIEACUE epynnu eodnoü MOAAWCKOBOÜ (ßaynbi 03. KOAOH Tabelle 1. Ökologische Gruppen der Molluskenfauna in den Sedimenten des Kolon-Sees Ökológiai igény Ökológiai csoportba tartozó fajok Állandó vízborítást igénylő, zönmel melegigényes fajok (VA-típus) Planorbis pianorbis (L.) Limnaea stagnalis (L.) Stagnicola palustris (O.F. MÜLL.) Planorbarius corneus (L.) Gyralus albus (O.F. MÜLL.) Bithynia tentaculata (L.) Bithynia leachi (SHEP.) Viviparus contectus (MILL.) Mozgó vízi környezetet kedvelő fajok (V/

2-típus) Pisidium amnicum (O.F. MÜLL.) Valvata piscinalis (O.F. MÜLL.) Időszakos vizet igénylő fajok (V/

s-típus) Valvata eristata O.F. MÜLL. Armiger crista (L.) Gyralus riparius (WEST.) Pisidium sp. Bathyimphalus contortus (L.) Acroloxus lacustris (L.) Segmentina nitida (O.F. MÜLL.) Valvata pulchela (STUD.) Physa fontinalis (L.) Anisus spirorbis (L.) Anisus septemgyratus (ROSS.) Anisus lencostoma (MILL.) Anisus vorticulus (TROS.) Anisus vortex (L.) 2. táblázat A Kolon-tó üledékei szárazföldi molluszka-faunájának ökológiai csoportjai TaÖA. 2. SxoAoaimecKue zpynnu cyxonymnoü MOAAICKOSOÜ (ßayHbi 03. KOAOH Tabelle 2. Ökologische Gruppen der Festland-Molluskenfauna in der Sedimenten des Kolon-Sees Ökológiai igény Ökológ iai csoportba tartozó fajok Nedvesség igényes vízparti fajok (Sz/

rtípus) Succinea elegáns (RISS.) Succinea oblonga DRAP. Carychium minimum O.F. MÜLL. Kevésbé nedvesség igényes fajok (Sz/

2-típus) Zonitoides nitidus (O.F. MÜLL.) Euconulus fulvus (O.F. MÜLL.) Cochlicopa lubricida (O.F. MÜLL). Limnacidae sp. Melegigényes szárazföldi fajok (Sz/

3-típus) Vallonia enniensis GRED. Vallonia pulchella (O.F. MÜLL.) Vertigo antivertigo (DRAP.) Vertigo angustior (JEFFR.) Monachoides rubiginosa (A.SCHMIDT) Nesovitrea hammonis (STRÖM) Nagy ökológiai tűrőképességű fajok (Sz/^-típus) Pupilla muscorum (L.) Vallonia costata (O.F. MÜLL.) Vertigo pygmaea (DRAP.) Punctum pygmaeum MOR. Xeroterm fajok (Sz/

5-típus) Pupilla triplicata (STUD.) Abida fumentum (DRAP.) Chondrula tridens (O.F.,MÜLL.) Hellieella hungarica SOÓS et WAGN. Cepaea sp. Truncatellina cyhindrica (FÉR.)